A munkaügyi akció ellenőrzések tapasztalatai (x)

Az ellenőrzés tapasztalatai

Az ellenőrzés 1 036 vállalkozást érintett és a munkáltatók közel 84%-ánál tárt fel valamilyen szintű munkaügyi jogsértést.

Az ellenőrzés eredményei alapján megállapítható, hogy a hatóságnak leggyakrabban a munkaviszony létesítésének elmulasztása miatt kellett intézkednie, de gyakori még a részmunkaidős bejelentés teljes munkaidőben történő foglalkoztatás mellett, illetve ugyancsak elterjedt a színlelt megbízási szerződések alkalmazása. Gyakoriságukat tekintve kiemelendőek továbbá a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálysértések.

A fenti szabálysértések persze sokszor nem egyoldalúak, gyakran a felek közös megegyezésén alapulnak. A továbbiakban ennek szellemében szemléltetnénk, hogy mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató szempontjából milyen kockázatok rejtőzhetnek az esetleges szabálytalanságokban, illetve ezek hogy kerülhetőek el.

Mit érdemes tudnia egy munkavállalónak?

A fekete foglalkoztatottság elsőre csábítónak tűnhet, hiszen ezen keresztül elvileg több pénz jut vissza a munkavállalóhoz, mint legális foglalkoztatottság mellett. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, akkor már egyáltalán nem biztos, hogy erre billen a mérleg.

A bejelentés elmaradása esetében komoly hátrány éri a munkavállalót, ami kihatással lehet egy betegség vagy akár baleset esetén a táppénz és egyéb ellátások összegére, vagy akár később a nyugdíjára is. Ezek mellett fennállhat még az is, hogy a munkavállaló nem kapja meg az egyébként neki törvényesen járó fizetett szabadságát. Sőt, akár egy hitelfelvétel során is nehézségekbe ütközhet, aki nincs bejelentve a hatóságnál. Gondoljunk csak bele abba, hogy a hitelkérelmek elbírálásához szinte minden esetben jövedelemigazolást kér a hitelintézet. Ezt pedig egy be nem jelentett személy esetében a munkáltató nem tudja rendelkezésre bocsátani. Éppen ezért is fontos az, hogy a munkaviszonyról a - legalább a bérezést és a munkakört tartalmazó - szerződés írásba legyen foglalva és annak egy példányát a munkavállaló megkapja.

A munkáltatóknak kötelességük igazolást adni a munkavállaló számára a szabályos bejelentésről. A bejelentést követő napon automatikusan, de ha a dolgozó kéri, bármikor meg kell kapnia a dokumentumot, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Ha valakinek kétségei vannak afelől, hogy be van-e jelentve, akkor Ügyfélkapu regisztrációja segítségével vagy személyesen a lakhely szerint illetékes adóigazgatóság ügyfélszolgálatán erről bizonyosságot szerezhet. Ha a gyanú beigazolódik és kiderül, hogy nem szabályosan foglalkoztatják és a kívánt helyzetet a munkahellyel folytatott egyeztetés során sem sikerül előállítani, akkor az illetékes Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelőségéhez fordulhat a munkavállaló segítségért.

Mit érdemes tudnia a munkáltatónak?

Az ellenőrzés számaiból is kiderül, hogy a munkáltatók kisebb csoportja az, akiknél egy munkaügyi ellenőrzés kedvező eredménnyel zárul. További csoportokra bontható viszont a szabályok ellen vétők köre. Egy részük valóban szándékosan hagyja figyelmen kívül a jogszabályokat és a foglalkoztatásra vonatkozó előírásokat, más részük azonban jóhiszeműen vét és adott esetben meg van róla győződve, hogy a jogszabályi elősírásoknak megfelelően jár el munkaügyi kérdésekben.

Sok munkáltató nincs például tudatában annak, hogy a munkavállaló már a munkavégzését megelőzően bejelentésre kell, hogy kerüljön.

A munkaidő-nyilvántartás terén a legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a munkaidő kezdetét és végét. Ez egy jelentéktelennek tűnő szabálytalanság és gyakran valóban figyelmetlenségre vagy feledékenységre vezethető vissza ugyan, de komoly bírság is lehet a következménye. A vétség megítélése lehet ugyanis az, hogy a munkáltató szándékosan nem tett eleget ennek a kötelezettségének, hogy így próbálja meg eltussolni az egyes munkavállalók maximális munkaidő túllépését, a túlórákat vagy a rendkívüli munkavégzést.

A cégek egy része rendkívül ügyel a szabályok betartására és közülük sokan fordulnak külsős tanácsadóhoz, azért, hogy független munkaügyi ellenőrzést hajtson végre náluk. Általában ezek komplex ellenőrzések, melyek során a tanácsadó megvizsgálja, hogy a munkáltatással kapcsolatos jogviszonyok és bejelentési gyakorlatok megfelelőek-e, illetve a kapcsolódó adók és járulékok is a jogszabályok szerint kerülnek bevallásra és megfizetésre.

Természetesen ennek is - mint minden szolgáltatásnak - van költsége, de egyes vállalkozások esetében ez presztízskérdés, mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy a munkaügyi bírságok miatt kétes hírnevet szerezzenek. Másfelől egy komolyabb, átfogó hiba esetén a bírságok és jogkövetkezmények összege messze meghaladhatja egy független ellenőrzés költségét.

Összefoglalva

Hosszú távon a munkavállalók transzparens foglalkoztatása az, ami a munkavállalói érdekek mellett a munkáltató érdekeit is szolgálja.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• prémium