Meg nem fizetett haszonbérleti díj! Jogosan? (x)

Az utóbbi években a hazánkat is sújtó belvizek sajnos nem kímélték a magyar gazdákat. A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék következtében a termőföldeket olykor hatalmas egybefüggő vízfelszínek borítják, melynek következtében a gazdálkodók sajnos nem tudják a várt termésmennyiséget betakarítani. Belvizes években akár 200-300 ezer hektárnyi terület is időszakos vízborítás alá kerül. A kisebb terméshozam miatti anyagi veszteség mellett a gazdálkodók számára kiadást jelent a bérelt földingatlanok állapotjavítása (pl. amennyiben magas belvíz miatt nem tudja időben a tisztító kaszálást elvégezni, és ezért az adott tábla elgyomosodik, nád jelenik meg stb.) termőképességének visszaállítása (pl. tápanyagkimosódás, szerkezetromlás: tömörödés, feliszapolódás, másodlagos szikesedés esetében) is. Az ilyen esetek érthetővé teszik a gazdálkodók bérleti díj mérséklésére vagy annak elengedésére vonatkozó igényeit.

Hogy hogyan is megy ez a gyakorlatban?

Kezdjük az elején. Az ilyen körülményt a 44/2007. (VI. 8.)

FVM rendelet alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elháríthatatlan külső okként (vis maiorként) ismer el. Tehát vis maior az olyan cselekmény vagy esemény, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani.

Nem csak az időjárás okozhat azonban vis maior esetet, egyéb elhárítatlan külső okok is lehetnek, mégpedig a következők:

• a termelő halála;
• a termelő hosszú távú munkaképtelensége;
• a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tüzeset, jégkár, fagykár stb.);
• a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartást, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények elháríthatatlan külső ok következtében történő megsemmisülése;
• a termelő állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés;
• a gazdálkodó gondossága ellenére az állatállománya egészének, vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása;
• zárlati, vagy a Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.

A vis maior esetek elfogadásáról az MVH dönt, az elbírálás során pedig bizonyítani kell a kivételes körülményt. Az MVH meghatározott bizonyítékokat vesz figyelembe (pl. halotti bizonyítvány; kórházi látlelet, zárójelentés; hatóság által felvett jegyzőkönyv; biztosító társaságok által felvett jegyzőkönyv; egyéb a vis maior felmerülését igazoló dokumentumok.)

A vis maior esemény bejelentése egész évben megtehető. A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést

• a vis maior esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül,
• az ügyfél elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonat kézhezvételét követő 15 napon belül,
• ha a vis maior esemény az ügyfelet a bejelentésben akadályozza, attól az időponttól számított 15 napon belül, amikor az ügyfél olyan helyzetbe kerül, amely lehetővé teszi a bejelentést,
• de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtani.

A bejelentést a gazdálkodónak kell megtennie. Vis maior bejelentést akkor kell tenni, ha a adott évi egységes kérelemben megjelölt terület vonatkozásában vis maior esemény történt, és emiatt az gazda nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamelyik feltételt.

Amennyiben a gazda bejelenti a vis maior esetet, és igazolni tudja a tényleges vis maior állapot fennállását, úgy az adott évre járó teljes támogatási összeget megkapja az érintett területeire is. Viszont ha a gazdálkodók elmulasztják bejelenteni a vis maior esetet, és helyszíni ellenőrzés során hiányosságokat állapít meg az illetékes hatóság, ebben az esetben támogatás-csökkentéssel kell számolniuk.

Azonban az Állam is igyekszik enyhíteni bizonyos vis maior esetekben a gazdálkodók kárát, hiszen azok a termőföldet használó termelők, akik gazdálkodó szervezet formájában, vagy egyéni vállalkozóként működnek, a területalapú támogatásuk igénylésével automatikusan tagjává válnak az ún. nemzeti agrárkár-enyhítési rendszernek. A tagság kötelezi a termelőket kárenyhítési hozzájárulás fizetésére, amelyhez az állam biztosít kiegészítést (mely a kockázati alap felét jelenti), ezáltal jogosultak belvíz-, fagy- és aszálykár esetén kárenyhítő juttatásra. Belvíz- és fagykár esetén a bejelentést követően a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve helyszíni ellenőrzést végez, majd jegyzőkönyvet vesz fel a káresemény bekövetkezéséről és a káresemény mértékéről. Merthogy kárenyhítő juttatásra akkor jogosult a gazda - minden egyéb feltétel teljesülése mellett-, ha gazdálkodása hozamérték-csökkenésének mértéke 30%-nál nagyobb.

De hogyan érinti ez a tulajdonost?

Amennyiben a föld művelője, használója bérelt területén vis maior-ral érintett (pl. árvíz, belvíz), ill. amennyiben vis maior helyzet miatt valamilyen támogatási feltétel betartását nem tudta / tudja vállalni (pl. hosszú távú munkaképtelenség), haszonbérleti díj mérséklést, ill. elengedést kérhet a föld tulajdonosától adott évre/időszakra vonatkozóan.

A haszonbérlő méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbér elengedést akkor igényelhet, ha elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés 2/3-a sem termett meg. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.
A mérsékelt vagy elengedett haszonbérnek a pótlását a következő években nem lehet követelni. A haszonbér elengedésének azonban előfeltétele, hogy a bérlő a jó gazda gondosságával kell, hogy művelje a termőföldet. A kérelem alapjául a fent említett szervek által is elfogadott, vagy általuk kiállított igazolás szolgál. A bérleti díj csökkentésének mértéke a bérbeadó és bérbe vevő közötti kölcsönös megállapodás kérdése.

A 2010-es évben a csapadékos időjárás következtében átlagon felüli bejelentés érkezett az MVH-hoz, kb. 3-4 szerese, mint egy normál évben. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület több mint 1 millió hektárra volt tehető. Az 1940-es évek és 1999 után ez a legnagyobb elöntés, mióta felmérés történik az országban. A múlt évi belvizek még az idei tavaszi vetéseknél is sok helyen problémákat okoztak. 2011. évben eddig lényegesen kisebb az árvízzel vagy belvízzel borított területek nagysága, mint az elmúlt évben, így ez az év átlagosnak mondható a bejelentések számát, illetve a kárral érintett területek méretét tekintve.

Természeti tényezők okozta vis maior esetén tehát egy-egy földpiaci befektető nem vagy csak csökkentett bérleti díjat kap, amely hozamkiesés számára valószínűleg nem annyira nélkülözhetetlen, mint a vis-maiorral érintett gazdálkodónak, akinek épp elég gondja-baja, hogy vissza kell állítani a termőföld talajtani és mezőgazdasági állapotát. A termőképesség visszaállítása ráadásul a tulajdonos érdeke is. Ettől függetlenül a termőföld értéknövekedése hozza a várt hozamot.

A legtöbb, amit a földpiaci befektetők tehetnek - a fentebb ismertetett hozamcsökkentő kockázatok minimalizálása végett -, hogy lehetőség szerint nem egy régióra orientálódnak földbefektetéseikkel, bizonyos esetekben pedig (pl. a bérlő betegsége) azonnal cselekszenek. Természetesen a tulajdonosnak érdemes figyelni a jó haszonbérleti szerződés megkötésére, és arra, hogy megbízható, gondos gazdálkodónak adják bérbe földjeiket, hogy a vis maior esetén is a legtöbbet hozza ki a termőföldjéből.

Váratlan helyzetekkel tehát a földpiaci befektetőknek is számolniuk kell. Azonban a tények azt mutatják, hogy ezek száma elenyésző. Figyelembe véve azt, hogy a termőföld befektetés közép és hosszú távú invesztíciós forma, egy-egy vis maior eset miatti haszonbérleti díj mérséklés hatása jelentéktelen a befektetés biztonságára és jövedelmezőségére nézve.

(x)