Bemutatjuk a díjazottakat.
DR. BARABÁS ORSOLYA, BIOKÉMIA ÉS SZERKEZETI BIOLÓGIA Már egyetemistaként letette névjegyét egy a kis molekulák királis felismerésének molekulaszerkezeti vonatkozásairól írt dolgozatával. Doktori ösztöndíjasként a dUTPáz enzimcsaláddal kapcsolatos kutatásaival nemzetközi figyelmet keltett. Négy évet töltött amerikai kutatólaboratóriumban, ahol a DNS élettani szerepéről szintén figyelemreméltó eredményeket tett le az asztalra. 2009-ben kutatási csoportvezetőnek nevezték ki a heidelbergi European Molecular Biology Laboratoryban.
DR. CZEGLÉDI PÁL, KÖZGAZDASÁGTAN
Növekedéselmélettel és intézményi közgazdaságtannal foglalkozik. A hazánkban méltatlanul kevés figyelmet kapó "osztrák iskola" elméleti meglátásait veti össze empirikus tényekkel, vizsgálatokkal. Kutatásai azt a problémát fejtik ki, hogy mely intézmények miként hatnak az országok gazdasági fejlődésére. Eredményeit két monográfiában és tizenöt — angol és magyar nyelvű — folyóiratcikkben, három könyvfejezetben publikálta, és sikerrel adta elő hazai és nemzetközi konferenciákon.
Matematikusi és orvosi végzettségével olyan interdiszciplináris szemlélettel közelíti meg az idegtudományi kutatások kísérletes eredményeit, amivel újszerű analízisre és interpretációkra teremt lehetőséget. Munkatársaival együtt fontos felismeréseket tett az úgynevezett kognitív térkép születéséről, vagyis a környezet agyi leképezésének a folyamatáról. Már elnyert több nemzetközi elismerést is, tavaly például az Európai Agy és Viselkedés Társaság fiatal kutatói díját.
DR. KIRILLY ESZTER, GYÓGYSZERÉSZET ÉS IDEGTUDOMÁNY
A Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának keretében vált a népszerű partidrog, az ecstasy neuronkárosító hatását vizsgáló munkacsoport tagjává. Elsőként térképezte fel a különböző agyterületek érintettségét, a neuronkárosodás és részleges regeneráció időbeli alakulását, a létrejövő változásokat, valamint mindezek alvás-ébrenlétre, illetve agresszióra gyakorolt funkcionális következményeit. Doktori értekezését könyv alakban kiadták Németországban.
DR. LIPINSZKI ZOLTÁN, MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA
Pályája kezdetén a sejt rövid, féléletidejű és sérült fehérjéinek lebontásában központi szerepet játszó ún. 26S proteaszóma enzim-komplex biokémiai és molekuláris biológiai jellemzésével foglalkozott. Későbbi alapkutatási eredményei hasznosnak ígérkeznek az újgenerációs, proteaszómát megcélzó kemoterápiás kezelések továbbfejlesztésében. Fontos, új eredményeket ért el az intracelluláris fehérjeminőség-ellenőrzés területén, amelynek pontos működését ma még sűrű homály fedi.
NEMES-INCZE PÉTER, FIZIKA
Egy újfajta szén nanoszerkezet, a szilíciumot felváltani hivatott grafén kutatója. Úttörő munkát folytat újszerű grafén nanomegmunkálási eljárások kifejlesztésében is. Az általa kidolgozott módszer jelenleg páratlan a világon. Az előállított úgynevezett cikkcakk élű grafén nanoszerkezetek atomilag jóformán hibátlanok, s általuk sikerült egy sor elméleti megfontolást kísérletileg is igazolni. Jelentős szerepe van abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Koreai Kutatási Alap Tanács együttműködése keretében szeptember 1-jétől az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetben megkezdte működését a Koreai-Magyar Nanotudományi Közös Laboratórium.
DR. ŐSI ATTILA, PALEONTOLÓGIA
Húszéves volt, amikor a Bakonyban megtalálta a trianoni Magyarországon az első dinoszaurusz-maradványokat. Azóta rendszeresen kutat, idén lelte meg és szülővárosáról Ajkaceratopsnak nevezte el az első biztosan európai Ceratopsia dinoszauruszt. Az évek során nagy diverzitású késő-kréta időszaki gerinces faunát tárt fel. Bebizonyította, hogy a mai Dunántúli-középhegység területén létezett egy sajátosan egyedi kréta időszaki ökoszisztéma.
DR. RUSAI KRISZTINA, ORVOSTUDOMÁNY
Egyetemistaként kezdte a kutatást, gyermekkori haematológiai kórképek témakörben. Hazai sikerek után ötödéves korában tíz hónapos kutatói ösztöndíjat nyert, a heidelbergi egyetem gyermekklinikájára. Hazatérvén, hatodévesen csatlakozott az I. Sz. Gyermekklinika elsősorban gyermekgyógyászati és nefrológiai témakörökben alapkutatást végző munkacsoportjához. Elsőszerzős közleményei jelentek meg nemzetközi szaklapokban, s konferenciákon adott elő. 2005-7-ben a müncheni egyetem nefrológiai kutatócsoportjának ösztöndíjasa volt. A tudomány nem távolítja el a gyakorlattól, csecsemő- és gyermekgyógyász szakvizsgára készül.
DR. SZMOLA RICHÁRD, ORVOSTUDOMÁNY
Harmadéves orvostanhallgatóként a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében kezdte tudományos tevékenységét. Tárgya a hasnyálmirigy és betegségeinek kóroktana, különös tekintettel az enzimek mutációinak szerepére. Számos külföldi egyetemen szívesen látott kutató. 2006-tól három évet töltött tudományos munkatársként a dr. Sahin-Tóth Miklós által vezetett munkacsoportban a Boston Universityn, 2008-ban elnyerte az egyesült államokbeli National Pancreas Foundation kutatási pályázatát, amelynek során a mutációk sejtbiológiai hatását vizsgálhatta önálló kutatóprogram keretében. 24 éves korában az American Pancreatic Association kongresszusán tarthatta első nemzetközi előadását, és azóta jelennek meg cikkei. Szakterületének az egyik nemzetközileg elismert tudósa.
DR. TÓTH JUDIT, ENZIMOLÓGIA
Egyetemistaként több külföldi tanulmányúton járt, amelyekre önállóan szerzett pályázati támogatást. Tehetségére már akkor felfigyeltek hazai és külhoni mentorai. Doktori iskoláját az ELTE és az amerikai National Institutes of Health közös képzésében végezte. Öt évet töltött külföldi kutatóhelyeken. Doktori munkája a sejtek osztódását és anyagforgalmát irányító motorfehérjékről közölt új felfedezéseket. Nyolc éve rendszeresen ad elő nemzetközi konferenciákon. A FEBS által Budapesten, illetve az EMBO által Canterburyben szervezett két nemzetközi kurzuson is meghívott előadóként és gyakorlatvezetőként tevékenykedett a tranziens kinetika tárgykörében. Utóbbi helyen különös feltűnést keltett precedens nélküli fiatal korával.
(x)
