A CA IB Alapkezelő Rt. májusban kezdte meg az euróban befektető CA Eurobond Kötvény Alap jegyzését. Az alap érdekessége nemcsak az, hogy befektetési jegyeit nem forintban, hanem euróban lehet megvásárolni, hanem az is, hogy portfoliójában nem közvetlen értékpapírok, hanem nyugat-európában befektető kötvény és pénzpiaci alapok vannak. Az alap létrehozásának bevallott célja, hogy a devizában meglévő megtakarításokat az egyszerű devizabetétek felől a jövedelmezőbb és rugalmasabb megtakarítási formák felé tereljék. De pontosan mi is az indokoltsága egy ilyen befektetési alapnak a hazai tőkepiacon? Erről kérdeztük Rába Zoltánt a CA IB Alapkezelő Rt. befektetési elemzőjét.
Elsőként, miért is alakult ki Magyarországon a deviza-megtakarítások máig tapasztalható kultusza?
Nos, sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor az a kis rózsaszínű valutalap a nyugatra utazók számára a belépőt jelentette a bécsi bevásárlások Mekkájába. Nem volt elegendő a forint megtakarítás, hanem szükség volt még egy államilag ellenőrzött opcióra is, hogy azt - adott korláton belül - devizára válthassa hazánkfia. A kötött devizagazdálkodás 1980-as évek végi állapotából több szakaszban jutottunk el a teljesen szabad devizagazdálkodás világába. Ennek eredményeként ma már semmi sem korlátozza a forint megtakarítások devizára váltását. Ugyanakkor azonban, mire a korlátok ledőltek, a lakosság devizaéhségét meghatározó indokok is jócskán veszítettek erejükből. Ugyan, miért is kellene elzarándokolni a Mariahilfer Strasse forgatagáig, amikor ugyanazokat az árukat idehaza is megkaphatjuk forintért? Esetleg az árkülönbség magyarázhatná mégis a kirándulást, azonban ez a legtöbb esetben nem akkora, hogy megérje a kiutazás.
Ez világos, de amit elmondott, az mind éppen azt támasztaná alá, hogy mára a devizabetét állománynak jelentősen össze kellett volna zsugorodnia. Azonban, legalábbis a számok, de saját tapasztalatunk is azt mutatja, hogy korántsem ez a helyzet. Tényleg ez a helyzet?
Valóban, így van. Ma azt látjuk, hogy a lakosság megtakarítási szerkezete jelenleg mintha még nem teljesen tükrözné az áru- és devizapiacok ilyetén felszabadultságát. Lássuk a számokat: 2002 végén, az MNB adatai szerint a háztartások bruttó pénzügyi vagyona, azaz követelései összesen 12.207 milliárd forintot tettek ki, amiből a devizabetétek 629 milliárd forinttal részesedtek, 5,15%-os részt képviselve ezzel a megtakarításokból. Sok ez vagy kevés? Nos, annak fényében, hogy a forintbetétek 3.412 milliárd forintot tesznek ki, ez szerintem meglehetősen magas arány, hiszen a betétek 15,5%-a továbbra is devizabetét, aminek csak egyetlen gazdasági értelme lehet: a tulajdonosaik a forint jelentős gyengülésére számítanak. Hosszabb távon ez azonban igen valószínűtlen, a jelenlegi 245 forint/eurós szint környékéről nagyobb valószínűséggel inkább erősödni fog a forint, mintsem gyengülni. Nagyobb árfolyamnyereség tehát nem érhető el. Esetleg ha valaki most fektet dollárba Ennek viszont nagyon magas a kockázata. Vagy talán a deviza betéti kamatok csábítják a devizabetétek tulajdonosait? Alig hihetjük, hiszen ezek eleve jóval alacsonyabbak, mint a hasonló lekötési szerkezetű forint betéteken elérhető kamatok.
Akkor viszont mi is lehet a gazdasági indokoltsága a devizabetétek továbbra is magas arányának a megtakarításokon belül?
Igazi gazdasági oka véleményem szerint nincsen, az indokoltság inkább lélektani és történelmi beidegződésekben keresendő. A német márka (most már euró) és a dollár nimbusza, csakúgy mint a német kocsi és az amerikai filmipar híre máig ható érvényű, s óhatatlanul beépült a végső megtakarítók, a hús-vér emberek gondolatvilágába. Ez természetes folyamat, annak idején a deviza tartása eredendően még egy logikus gazdasági döntés eredménye volt. Mára azonban javarészt már okafogyottá vált. Léteznek ugyanis olyan pénzügyi eszközök, melyek a befektetések kockázatát sokkal jobban terítik, mind az eszközcsoportok, mind az idő tekintetében. Ezek közül az utóbbi évtizedek egyértelmű slágere volt a fejlett nyugati országokban a befektetési alap konstrukció, ami nálunk is jól ismert. Azonban az már kevésbé, hogy míg nálunk a lakossági megtakarítások csupán 6%-a van ebben a formában, addig tőlünk nyugatra ez 15-50% között mozog. Ez nem véletlen. A befektetési alapok napi szintű hozzáférést biztosítanak olyan eszközök esetében is, ahol ha valaki a mögöttes eszközt, pl. közvetlenül a részvényt vásárolja meg a befektetés pénzzé tétele több napos várakozást és jelentős időközi árfolyamkockázatot hordoz. Egy befektetési alap azonban gyakorlatilag folyószámlaként működik, a befektetett pénz lekötés nélkül gyarapodik. Míg a lekötés nélküli betét esetében gyarapodásról, ugye nem nagyon beszélhetünk.
Ez mind igaz, de befektetési alapok eddig is voltak már idehaza. Mi tehát az önök termékében az újdonság?
Éppen azért úttörő vállalkozás a
CA Eurobond Kötvény Alap, mert lekötés nélkül olyan pénzügyi eszközökbe történő megtakarítást tesz lehetővé, ami e nélkül csupán az euró-ban kibocsátott állam- vagy vállalati kötvények közvetlen megvásárlásával lenne lehetséges. Ez azonban az egyedi befektető számára meglehetősen időigényes és összetett feladat. Nem is szólva arról, hogyan is döntsük el, az óriási kínálatból vajon milyen kötvényt is vegyünk: egy tízéves német, vagy netán egy ötéves görög papírt? A választ erre a befektetési alap formát öltött devizabetét adja: az euróban történő befizetés mögött nagy tőkeméretű, az osztrák Capital Invest alapkezelő cég által kezelt európai kötvény és pénzpiaci alapok állnak. A befizetett tőke ide kerülve a megtakarító számára az összes ezekben lévő eszközt hozzáférhetővé teszi. Magyarán még viszonylag kisebb befektetés révén is nyugat-európai vállalati és államkötvények tucatjait birtokolhatjuk egyszerre. Ez jelentősen csökkenti a befektetés kockázatát, míg az elérhető hozam szintjét érdemben nem érinti.
Ha jól tudom, van még egy újításuk is. Szólna erről pár szót?
Jó hogy utalt rá: az egyik fő további vonzerő, hogy az alap valójában egy "alapok alapja" konstrukció. Azaz mi idehaza a különböző részpiacokon (államkötvények, vállalati kötvények, pénzpiac, banki betétek) befektető osztrák alapok jegyeit vesszük a portfolióba, s ezek súlyait időnként változtatjuk. Az alap tehát kétszeresen is dinamikus befektetési politikát folytat: egyrészt az egyes alapok osztrák szakemberei fundamentális alapon, értékpapír szinten kezelik az alapokat. Mi pedig piaci előrejelzéseink alapján az egyes piacok súlyát változtatjuk az osztrák alapoknak a saját alapunkon belüli súlyain keresztül. Ezzel további hozamelőny érhető el. S végezetül még annyit tennék hozzá, hogy természetesen e befektetett tőke teljes egésze, vagy tetszés szerinti hányada bármely banki munkanapon azonnal pénzzé tehető és euróban felvehető. Vagyis a termék nemcsak hozamát tekintve lesz várhatóan jobb a lekötött devizabetétnél, hanem abban is, hogy le sem kell kötni a hozam elérése érdekében. Kell-e ennél meggyőzőbb érv a devizabetétet meghaladó új pénzügyi termék, a deviza befektetési alap mellett?
Forgalmazási helyek:
CA IB Értékpapír Rt.; HVB Bank Rt. fiókhálózata .
Kapcsolódó linkek:
CA Eurobond Kötvény Alap
HVB Bank Rt.
CA-IB Alapkezelo Rt.
(X)
Elsőként, miért is alakult ki Magyarországon a deviza-megtakarítások máig tapasztalható kultusza?
Nos, sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor az a kis rózsaszínű valutalap a nyugatra utazók számára a belépőt jelentette a bécsi bevásárlások Mekkájába. Nem volt elegendő a forint megtakarítás, hanem szükség volt még egy államilag ellenőrzött opcióra is, hogy azt - adott korláton belül - devizára válthassa hazánkfia. A kötött devizagazdálkodás 1980-as évek végi állapotából több szakaszban jutottunk el a teljesen szabad devizagazdálkodás világába. Ennek eredményeként ma már semmi sem korlátozza a forint megtakarítások devizára váltását. Ugyanakkor azonban, mire a korlátok ledőltek, a lakosság devizaéhségét meghatározó indokok is jócskán veszítettek erejükből. Ugyan, miért is kellene elzarándokolni a Mariahilfer Strasse forgatagáig, amikor ugyanazokat az árukat idehaza is megkaphatjuk forintért? Esetleg az árkülönbség magyarázhatná mégis a kirándulást, azonban ez a legtöbb esetben nem akkora, hogy megérje a kiutazás.
Ez világos, de amit elmondott, az mind éppen azt támasztaná alá, hogy mára a devizabetét állománynak jelentősen össze kellett volna zsugorodnia. Azonban, legalábbis a számok, de saját tapasztalatunk is azt mutatja, hogy korántsem ez a helyzet. Tényleg ez a helyzet?
Valóban, így van. Ma azt látjuk, hogy a lakosság megtakarítási szerkezete jelenleg mintha még nem teljesen tükrözné az áru- és devizapiacok ilyetén felszabadultságát. Lássuk a számokat: 2002 végén, az MNB adatai szerint a háztartások bruttó pénzügyi vagyona, azaz követelései összesen 12.207 milliárd forintot tettek ki, amiből a devizabetétek 629 milliárd forinttal részesedtek, 5,15%-os részt képviselve ezzel a megtakarításokból. Sok ez vagy kevés? Nos, annak fényében, hogy a forintbetétek 3.412 milliárd forintot tesznek ki, ez szerintem meglehetősen magas arány, hiszen a betétek 15,5%-a továbbra is devizabetét, aminek csak egyetlen gazdasági értelme lehet: a tulajdonosaik a forint jelentős gyengülésére számítanak. Hosszabb távon ez azonban igen valószínűtlen, a jelenlegi 245 forint/eurós szint környékéről nagyobb valószínűséggel inkább erősödni fog a forint, mintsem gyengülni. Nagyobb árfolyamnyereség tehát nem érhető el. Esetleg ha valaki most fektet dollárba Ennek viszont nagyon magas a kockázata. Vagy talán a deviza betéti kamatok csábítják a devizabetétek tulajdonosait? Alig hihetjük, hiszen ezek eleve jóval alacsonyabbak, mint a hasonló lekötési szerkezetű forint betéteken elérhető kamatok.
Akkor viszont mi is lehet a gazdasági indokoltsága a devizabetétek továbbra is magas arányának a megtakarításokon belül?
Igazi gazdasági oka véleményem szerint nincsen, az indokoltság inkább lélektani és történelmi beidegződésekben keresendő. A német márka (most már euró) és a dollár nimbusza, csakúgy mint a német kocsi és az amerikai filmipar híre máig ható érvényű, s óhatatlanul beépült a végső megtakarítók, a hús-vér emberek gondolatvilágába. Ez természetes folyamat, annak idején a deviza tartása eredendően még egy logikus gazdasági döntés eredménye volt. Mára azonban javarészt már okafogyottá vált. Léteznek ugyanis olyan pénzügyi eszközök, melyek a befektetések kockázatát sokkal jobban terítik, mind az eszközcsoportok, mind az idő tekintetében. Ezek közül az utóbbi évtizedek egyértelmű slágere volt a fejlett nyugati országokban a befektetési alap konstrukció, ami nálunk is jól ismert. Azonban az már kevésbé, hogy míg nálunk a lakossági megtakarítások csupán 6%-a van ebben a formában, addig tőlünk nyugatra ez 15-50% között mozog. Ez nem véletlen. A befektetési alapok napi szintű hozzáférést biztosítanak olyan eszközök esetében is, ahol ha valaki a mögöttes eszközt, pl. közvetlenül a részvényt vásárolja meg a befektetés pénzzé tétele több napos várakozást és jelentős időközi árfolyamkockázatot hordoz. Egy befektetési alap azonban gyakorlatilag folyószámlaként működik, a befektetett pénz lekötés nélkül gyarapodik. Míg a lekötés nélküli betét esetében gyarapodásról, ugye nem nagyon beszélhetünk.
Ez mind igaz, de befektetési alapok eddig is voltak már idehaza. Mi tehát az önök termékében az újdonság?
Éppen azért úttörő vállalkozás a
CA Eurobond Kötvény Alap, mert lekötés nélkül olyan pénzügyi eszközökbe történő megtakarítást tesz lehetővé, ami e nélkül csupán az euró-ban kibocsátott állam- vagy vállalati kötvények közvetlen megvásárlásával lenne lehetséges. Ez azonban az egyedi befektető számára meglehetősen időigényes és összetett feladat. Nem is szólva arról, hogyan is döntsük el, az óriási kínálatból vajon milyen kötvényt is vegyünk: egy tízéves német, vagy netán egy ötéves görög papírt? A választ erre a befektetési alap formát öltött devizabetét adja: az euróban történő befizetés mögött nagy tőkeméretű, az osztrák Capital Invest alapkezelő cég által kezelt európai kötvény és pénzpiaci alapok állnak. A befizetett tőke ide kerülve a megtakarító számára az összes ezekben lévő eszközt hozzáférhetővé teszi. Magyarán még viszonylag kisebb befektetés révén is nyugat-európai vállalati és államkötvények tucatjait birtokolhatjuk egyszerre. Ez jelentősen csökkenti a befektetés kockázatát, míg az elérhető hozam szintjét érdemben nem érinti.
Ha jól tudom, van még egy újításuk is. Szólna erről pár szót?
Jó hogy utalt rá: az egyik fő további vonzerő, hogy az alap valójában egy "alapok alapja" konstrukció. Azaz mi idehaza a különböző részpiacokon (államkötvények, vállalati kötvények, pénzpiac, banki betétek) befektető osztrák alapok jegyeit vesszük a portfolióba, s ezek súlyait időnként változtatjuk. Az alap tehát kétszeresen is dinamikus befektetési politikát folytat: egyrészt az egyes alapok osztrák szakemberei fundamentális alapon, értékpapír szinten kezelik az alapokat. Mi pedig piaci előrejelzéseink alapján az egyes piacok súlyát változtatjuk az osztrák alapoknak a saját alapunkon belüli súlyain keresztül. Ezzel további hozamelőny érhető el. S végezetül még annyit tennék hozzá, hogy természetesen e befektetett tőke teljes egésze, vagy tetszés szerinti hányada bármely banki munkanapon azonnal pénzzé tehető és euróban felvehető. Vagyis a termék nemcsak hozamát tekintve lesz várhatóan jobb a lekötött devizabetétnél, hanem abban is, hogy le sem kell kötni a hozam elérése érdekében. Kell-e ennél meggyőzőbb érv a devizabetétet meghaladó új pénzügyi termék, a deviza befektetési alap mellett?
Forgalmazási helyek:
CA IB Értékpapír Rt.; HVB Bank Rt. fiókhálózata .
Kapcsolódó linkek:
CA Eurobond Kötvény Alap
HVB Bank Rt.
CA-IB Alapkezelo Rt.
(X)
