Miért esik a forint?
A forint gyengülése több tényezőnek köszönhető
– írja a napokban a Portfolio-nak küldött válaszában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makroelemzője. Szerinte egyrészt vannak általános tényezők, amelyek okoznak egy trendszerű gyengülést. Ez a tendencia régebb óta fennáll, de idén is jellemző: az évet 382-es árfolyam mellett kezdtük, február utolsó napján átléptük a 390-et, majd október elején lett meg a 400-as szint. „Ha a makroperspektívát nézzük, akkor csak a folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege tudja erősíteni a forintot, míg a gyenge növekedési adatok, az uniós források visszatartása és az ehhez kapcsolódó konfliktusok, a költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságok (év eleji gyenge adatok, év közbeni korrekciós kényszer), illetve a jelentős monetáris politikai lazítás mind a gyengülés irányába hatnak” – írja Regős Gábor.
Az MNB jelzéseire eléggé erőteljes reakciókat láttunk a piacon, elsősorban a kamatvárakozások tekintetében
– írta Árokszállási Zoltán és Balog-Béki Márta. Az MBH elemzői szerint október eleje óta az erős amerikai munkaerőpiaci adatok hatására mintegy 50 bázispontnyi kamatcsökkentést áraztak ki a piaci szereplők 2025 végére a tengerentúlon, itthon ugyanekkor a magyar kamatvárakozások megugrása ennek a mértéknek a durván kétszeresét tette ki. „Az utóbbi bő egy hétben láthatóan újabb lendületet kapott a kamatvárakozások megugrása, azt követően, hogy a relatív kamatfelár emelkedéséről beszélt az MNB alelnöke” – teszik hozzá az MBH elemzői.
„Ha a történelem ismétli önmagát, akkor az azt jelentené, hogy Trump győzelme esetén (kiindulva a 2016-os piaci reakciókból), a forint a választás utáni héten könnyedén gyengülhet akár 2 százalékot is, vagyis pillanatok alatt a 410-es szintet ostromolná a forint az euróval szemben” – írja Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza, aki emlékeztet, hogy 2016-ban hasonló zajlott le.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
