
Az országok olimpiai sikerét jelentős mértékben befolyásolja gazdasági helyzetük, ezt részletesen ebben a cikkünkben mutattuk be. A korábbi kutatások alapján az egy főre jutó GDP és a népesség mérete a legfontosabb tényezők, mivel ezek közvetett módon az ország sportcélú kiadásainak és a rendelkezésre álló tehetségek számának mérőszámai is tudnak lenni. Az 1. ábrán az 1996-2021 között az érmek szempontjából legsikeresebb országok láthatóak, amelyekre szinte kivétel nélkül teljesül, hogy a két tényező közül valamelyikben kimagasló erőforrásokkal rendelkeznek. Természetesen a direkt sportcélú kiadások vagy az igazolt sportolók száma még pontosabb mutató tudna lenni, viszont ilyen információ csak az országok szűk köréről áll rendelkezésre, így ilyenfajta elemzéshez nem lehetne használni. Emellett más tényezők is fontos szerepet játszanak, mint például a házigazda ország előnye, ahogyan arról azt már egy másik írásunkban is írtunk, amely jellemzően több érmet eredményez a rendező országnak – mint ahogy ez Párizsban is történt. Egyéb meghatározó tényezők közé tartozik a korábbi kommunista befolyás, valamint a vallási és kulturális háttér.

Mostani írásunk célja, hogy betekintést adjon az országok olimpiai teljesítményének hatékonyságába. Bár hiába tudjuk, hogy mely tényezők felelnek az olimpiai sikerért, az erőforrások hatékony felhasználása is szintén fontos kérdés. A hatékonyságelemzés az országok olimpiai érmeinek előállítását vizsgálva segít megérteni, hogy mely nemzetek használják fel legjobban az erőforrásaikat a sportsikerek eléréséhez. Ez az elemzés figyelembe veszi az olyan inputokat, mint például a lakosság száma, a gazdasági fejlettség, az edzői stáb minősége vagy a sportinfrastruktúra, és összeveti őket azokkal outputokkal, mint amilyen például az érmek száma. Az eredmények alapján láthatóvá válik, hogy egyes országok kevesebb ráfordítással is több érmet nyernek, míg másoknál a nagy befektetések ellenére kevesebb siker születik. Az ilyen elemzések rávilágítanak arra, hogy hol lehet javítani a sportfinanszírozási stratégiákon, az edzésprogramokon vagy az utánpótlás-nevelésen. Végső soron a cél, hogy minden befektetett erőforrás a lehető legjobb sportteljesítményt eredményezze.
Elemzésünkhöz 1996-2021 között megrendezésre kerülő olimpiai játékok eredményeit használtuk fel. Ez az időszak alatt, kevés kivételtől eltekintve, de viszonylag változatlan volt az országok összetétele, így lehetővé téve az teljesítmény több olimpiai cikluson átívelő elemzését. A 2. ábrán a vizsgált időszak alatt a legtöbb érmet nyert országok erőforrásainak átlagát mutatjuk be, amelyeket végül inputként használtunk fel az olimpiai érmek (output) megszerzésének hatékonyságvizsgálatkor. Outputként az érmeken felül a legjobb 8 helyezéseket is figyelembe vettük, természetesen súlyozva az értékesebb helyezéseket.

A hatékonyság elemzésünk eredményeit az 3. ábra foglalja össze. A hatékonyság mutató 0-100% közötti értéket vehet fel. Ezek alapján a rendelkezésre álló erőforrásokhoz képest Franciaország termelte a leghatékonyabban az olimpiai érmeket a vizsgált időszak alatt, 73,5 százalékos hatékonysággal. Ha megnézzük a párizsi játékok eredményeit, akkor a 2026-os adatokat felhasználva ez a hatékonysági mutató feltehetőleg még magasabb lenne. A franciákat szorosan Spanyolország követi 73,2 százalékkal, pedig a vizsgált időszakban az 1992-es barcelonai nem is szerepel. Az Egyesült Államok hiába rendelkezik mindkét input mutatóban nagy értékkel, hatékonyságát tekintve 73,1 százalékkal Franciaországtól és Spanyolországtól lemaradva a harmadik helyen áll. Kína hiába az elmúlt évtizedek második legsikeresebb országa volt a nyári olimpiai játékokon, hatékonyságát tekintve csak a 13. helyen áll 70,3 százalékú hatékonysággal.

A legkevésbé hatékony országok Irak 30,4, Tanzánia 31,8 és Uruguay 36,6 százalékos hatékonysággal. Ezek az országok jelentősen kevésbé szerepelnek jól a nyári olimpiai játékokon, mint ahogy azt erőforrásaik alapján várható lenne.
Magyarország a 32. leghatékonyabb ország volt a vizsgált időszakban 64,4 százalékos hatékonyságával Hollandia és Japán mögött.
Az eredmények alapján látható, hogy az inputtényezők bár fontosak az olimpiai érmek szempontjából, mégis kisebb erőforrásokkal is lehet hatékonyabban termelni az érmeket. Így hiába az Egyesült Államok végzett a vizsgált időszak alatt általában az éremtábla elején, mégis Franciaország és Spanyolország adottságaihoz képest több érmet tudott szerezni. Magyarország a vizsgált 144 ország közül elért 32. helye jónak mondható, de sportirányítás szempontjából bőven van lehetőség még tanulni a nálunk hatékonyabb országoktól.
Csurilla Gergely a HUN-REN Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI), illetve a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kutatója
Baráth Lajos a HUN-REN KRTK KTI kutatója
Fertő Imre a HUN-REN KRTK KTI kutatója, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének állsápontjával.
Címlapkép forrása: Shutterstock
Létrejöhet a big deal a vámháborúban, ugranak a tőzsdék
Risk on üzemmódba kapcsoltak a befektetők.
Dőlnek a béketárgyalások, átfogó offenzívát kezdett az orosz hadsereg - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Nitrogénművek: pár hét maradt a megállapodásra
A hitelezőkkel. Különben indul a kellemetlen szakasz.
Meglepő fordulat: lehet, hogy nem is veszélyesek a mesterséges színezékek!
Mégis ki kell vonni őket a forgalomból.
Kijött a Bézs Könyv: itt vannak a vámháború hatásai
Igyekeznek a fogyasztókra hárítani a költségnövekedést.
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr
NIS2 megfelelés minimális üzletmenettel rendelkező szervezeteknek
A NIS2 hazai szabályozásának hatálya alá olyan szervezetek is bekerülhetnek, amelyek üzletmenete, vagy létszáma minimális, de jelentős árbevételük, vagy ágazati szerepük miatt a NIS2 érint
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük...
The post Van egy előre
Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen? Nem. Nehéz? Igen. Sokan panaszkodnak, hogy ma Magyarországon lehetetlen
Amit a unit linked biztosításokról tudnod kell(ett volna)
Hogy mennyire nem felesleges írni a pénzügyi termékekről újra és újra, az a múlt heti cikk hozzászólásaiból derül ki, akár itt, akár a Facebookon. Hiába volt róla már számtalanszor sz
Minél több bizonytalanságot okoz Trump, annál valószínűbb a recesszió
Zsiday Vikor volt a Partizán vendége, Trump vámpolitikáját vitatta meg Gulyás Márton műsorvezetővel. Az interjút megnézheted a YouTube-on, A HOLDBLOG-on egy szerkesztett változatát közöljük


- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Itt a halállista: ezeket a befektetéseket kerüld most
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Budakeszitől az USA-ig: a Mayer Szörp hihetetlen sztorija
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen