A járvánnyal kapcsolatos publikációk mindezek hatására az egekbe emelkedtek. A Google Scholar több, mint egymillió találatot dob ki a Covid-19 kulcsszóra - de ha a Researchgate-re tekintünk ott is hasonló a tendencia. Ennek ellenére kihívás igazán jó kutatási kérdéseket megfogalmazni, hiszen a pandémia jelenleg is tart, sok a bizonytalansági faktor. Éppen ezért ez az írás kizárólag a hazai első hullámra koncentrál, a mobilitásban bekövetkező visszaesést elemzi, méghozzá egy telekocsi platform példáján keresztül. A már említett korlátozások a személyek térbeli mozgásának drasztikus csökkenését vonták maguk után, ugyanakkor ehhez kapcsolódóan kevés, a területi mintázatot feltáró térképpel találkozhatott a hazai olvasó. Pedig ugyanúgy ahogy a kép, a térkép is többet mond(hat) ezer szónál. Számos információ gyorsan, könnyen leolvasható róla, miközben a mondanivaló tartalmát is közvetíti. A tudományos eredmények közvetítésének pedig talán sosem volt olyan nagy tétje, mint jelen helyzetben, amikor az álhírek és az egyszerű válaszok futótűzként terjednek.
Mobilitás járványhullám idején – Az elemzés háttere
Nem meglepetés, hogy 2020 tavaszán az összes közlekedési mód látványos visszaesést könyvelhetett el, például a Volánbusz és a MÁV forgalma is, több mint 80%-kal esett vissza a korlátozások idején - nem beszélve a légi közlekedésről - s e trendek alól a telekocsizás sem jelent kivételt.
- A mobilitás vizsgálata az első hullám idején egyfajta modellt szolgáltat arra nézve, hogyan változik a személyek mozgása az egyes intézkedések (pl. iskolabezárás, kijárási korlátozás) hatására. Egy adott eseményt együttesen sok tényező határoz meg, például ne feledjük, hogy tavasszal még teljesen ismeretlen helyzettel nézett szembe a világ, amely hatással volt az emberek viselkedésre (gondoljunk csak a nagyáruházak kifosztott WC papír készleteire), illetve elmondható az is, hogy az egyes hullámoknak alapvetően más a természete.
- A vizsgálat egy online platform adatbázisára támaszkodik, vagyis számos kutatással ellentétben nem csupán egy szűk réteget tudott elérni, hanem országosan, anonimizált adatokkal dolgozott az OSZKÁR platform alapítóinak jóvoltából. A szolgáltatás utasokat és üres hellyel rendelkező sofőröket köt össze harmadik fél, vagyis hagyományos szolgáltató megléte nélkül.
- A mintavétel összesen nyolc, három napos időintervallumot fedett le, melyek a meghozott intézkedésekhez igazodtak. A térképeken az utak összesített telekocsiforgalmát hasonlítottam össze egy február eleji bázisértékkel, amelyet a Miskolc-Budapest viszonylat lefoglalt ülőhelyszáma adott. A platformon 2020 elején ez volt a legnépszerűbb utazás, tehát ennek százalékos arányát prezentálják a térképeken megjelenített utak. A fenti viszonylat népszerűségének oka, hogy az OSZKÁR-on csakúgy, mint az összes többi, magánszemélyeket összekötő, megosztáson alapuló platformon (pl. Airbnb) fontos szerepet játszik a kritikus tömeg (Bálint D. – Trócsányi A. 2016).
- Jelen esetben ez azt eredményezi, hogy a népszerű utak többsége a főváros és regionális központok (pl. Szeged, Pécs) között valósul meg. Miskolc esetén egy másik tényező is hozzájárult a magas utasszámokhoz: az említett szakaszon vasúti pályafelújítás zajlott, vagyis szűkebbek voltak a közlekedési alternatívák.
Miről mesélnek a térképek?
A veszélyhelyzet bejelentése előtti állapotot tanulmányozva kirajzolódik a hétvége és hétköznap közti éles különbség az utazásokban. Előbbi időszak jóval nagyobb telekocsiforgalmat generál, mely részben a platform jellegéből adódik. Az elsősorban a 100 km feletti utazásoknak kedvez, vagyis a napi, rövidebb ingázásnak kevésbé, melyek értelemszerűen a munkanapokhoz kötődnek. Mindegyik térképen visszaköszön Magyarország térszerkezete, a centrális úthálózat, függetlenül az időponttól. Ha összehasonlítjuk a veszélyhelyzet kihirdetése előtti és utáni időszakot, a legnagyobb eltérést közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése utáni időszakban tapasztalhatjuk, az utak iránya jelentős változáson megy keresztül. Ekkor a népszerű viszonylatok mindegyike erőteljes, a fővárosból kifelé irányuló mozgást mutat, mely a felsőoktatási intézmények bezárására, az otthoni munkavégzésre való átállásra és még egyéb, a járványhelyzethez szorosan kapcsolódó jelenségre vezethető vissza. Mindez fontos tanulság lehet esetleges újabb korlátozó intézkedések meghozatalakor, hiszen ilyenkor nagy esély lehet a vírus széthurcolására.
1.ábra: A veszélyhelyzet előtti telekocsi-forgalom
Március végére ez az intenzívebb mobilitást mutató időszak aztán elapad, a telekocsiforgalom sosem látott mértékben visszaesik. A főváros és vidéki nagyvárosok egyike sem éri el a februári Miskolc-Budapest viszonylat 50 %-át, vagyis a kijárási korlátozások bevezetése előtt már lecsökkent a mobilitás. Ekkor a dunántúli célállomások teljesen eltűnnek, mindössze három település ér el a bázisérték 2%-ánál nagyobb utasforgalmat. Ha azt gondolnánk, hogy az olyan mobilitás-intenzív időszak, mint a húsvét a mintázaton jelentősen változtat, ebből a térkép kiábrándít: érdemben az ünnep alatt sem nő a forgalom. A kijárási korlátozások után egy lassú visszarendeződés figyelhető meg a korlátozások eltörlése után. A Budapest felé irányuló utak számai is növekedésnek indulnak az áprilisi hosszú hétvégén, valamint egyre több település tűnik fel ismét a térképen. Mindezekre támaszkodva négy nagyobb szakasz azonosítható a hazai első járványhullám idején. Ezek az alábbiak:
-
Évszakfüggő alaphelyzet – a veszélyhelyzet bejelentése előtti időszak, melyre jellemző az utasszám hétvége-hétköznap közti eltérései, illetve egyéb, az adott időszakhoz kapcsolódó jellegzetességek.
- Mobilitás-intenzív időszak – a veszélyhelyzet bejelentése utáni napok időszakában az úticélokban bekövetkező változás (vidéki célállomások felértékelődése).
- Visszaesést követő alacsony aktivitás – a kijárási korlátozások időszaka: utas-számok és viszonylatok csökkent értékei.
- Lassú éledezés – kijárási korlátozások utáni időszak: utas-számok és a célállomások számának lassú emelkedése.
2.ábra: Telekocsiforgalom az első hullám idején
Összefoglalás
A térképek tehát bemutatják az első járványhullám időszakában, a korlátozó intézkedések következtében végbemenő drasztikus utascsökkenést, mely mind a keresleti mind pedig a kínálati oldalt érintette és a korlátozások, valamint a mindennapi élet megváltozásának, a gazdaság leállásának következményei. A telekocsi platform példáján alapuló vizsgálat, a viszonylatok számának és az utazások mintázatainak (Budapestről kifelé irányú forgalom) alakulása és térképes megjelenítése képet adhat arról, hogy az újabb járványhullámok nyomán bevezetett intézkedések hogyan alakíthatják a személyek országon belüli mozgását.
A szerző a KRTK Regionális Kutatások Intézetének munkatársa. A kutatás a szerző doktori disszertációjában (PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola) kap helyet, melyben az online interakciók offline területi mintázatait elemzi a megosztáson alapuló gazdaság platformjain keresztül.
