Finnország és Svédország májusban együtt nyújtja be NATO-csatlakozási kérelmét - jelentette az Iltalehti című finn és az Expressen című svéd tömeglap a témához közel álló forrásokra hivatkozva hétfőn.
A hét elején második szakaszába lépett Oroszország ukrajnai háborúja, és a hétvégén, az oroszok és az ukránok által is ünnepelt ortodox húsvét idején sem lesz fegyvernyugvás. Miután a kezdeti célok nem teljesültek, az orosz csapatok elhagyták Kijev környékét és az ország északi-északkeleti régióját, hogy Kelet-Ukrajnában, a Donbaszon csoportosítsák újra erőiket. A hét elején megindult a heves szárazföldi támadás Donyeck és Luhanszk megyében – az utóbbi 80 százaléka már orosz kézen van. A Donyeck megyében, az Azovi-tenger partján található Mariupol városa, amelyet az invázió kezdete óta támadnak, de teljesen még mindig nem tudtak bevenni, teljesen romokban hever, már csak az Azovsztal acélgyárban folynak harcok. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy állítsák le a gyár megrohamozásának tervét, helyette blokádot rendelt el. Közben műholdfelvételek alapján egy Mariupol melletti faluban újabb tömegsírt azonosítottak. Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chisinaui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárása legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez. Eduard Heger szlovák miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is kritizálta Magyarország ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját a két ország kabinetének tegnapi közös ülése után. A két visegrádi állam vezetője felháborítónak nevezte, hogy Magyarország tiltakozik az Oroszországot célzó szankciók ellen.
Az elmúlt órák legfontosabb történése:
1. Erőteljes offenzíva zajlik Kelet-Ukrajnában, Putyin feltehetően május 9-ig, a győzelem napi ünnepségekig akar felmutatható eredményt elérni.
2. Az orosz elnök leállította a mariupoli Azovsztal acélgyár megrohamozását, helyette blokádot rendelt el.
3. A spanyol és a dán kormányfő Kijevben járt, utóbbi újabb fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának.
4. Hszi Csin-ping kínai elnök egy videóbeszédében a szankciók ellen szólalt fel, miközben először említette a biztonság oszthatatlanságának nemzetközi elvét az ukrajnai háborún kívüli kontextusban. Ez az az elv, amelyre Putyin hivatkozott folyton az ukrajnai invázió előtt.
5. Műholdfelvételek alapján tömegsírt azonosítottak egy Mariupol melletti településen.
6. A brit kormány bejelentette: Nagy-Britanniában képeznek ki ukrán katonákat
7. Zelenszkij szerint Putyin visszautasította, hogy fegyvernyugvás legyen az ortodox húsvét idejére, azaz a most következő hétvégén és hétfőn.
8. Az orosz védelmi minisztérium közzétette az ukrajnai háború második szakaszának céljait, egy Moldovához vezető szárazföldi folyósó létesítése is köztük szerepel. Moldovában bekérették az orosz nagykövetet.
9. Felháborítónak tartja Magyarország semlegességét a lengyel és a szlovák kormányfő.
Japán szerint Oroszország "jogellenes megszállás" alatt tartja a vitatott hovatartozású vulkanikus szigetláncot, amelyet ugyan teljes egészében Oroszország birtokol, de déli részére Japán is történelmi igényt formál. A szigetek még a második világháború végén kerültek a Szovjetunióhoz, hovatartozásuk kérdése miatt Oroszország és Japán között a mai napig nem köttetett meg a világháborút hivatalosan lezáró békeszerződés. A két fél között az ukrajnai háború alatt szakadtak meg a tárgyalások.
Azonnal humanitárius tűzszünet lép életbe, ha a mariupoli Azovsztal acélműben lévő ukrán alakulatok felmutatják a fehér zászlót - jelentette ki pénteken Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.
Lo Jü-cseng, kínai külügyminiszter-helyettes kedden Pekingben találkozott Andrej Gyenyiszovval, Oroszország Pekingben szolgálatot teljesítő nagykövetével, akit arról biztosított, hogy Kína kész tovább erősíteni a stratégiai együttműködést Oroszországgal.
Akár már áprilisban megszavazhatja a finn parlament, hogy az Oroszországgal határos észak-európai ország kérje felvételét a NATO-ba. Könnyen előfordulhat azonban, hogy Finnország csak az év végén válhat NATO-taggá, miután a csatlakozási eljárás hónapokat vehet igénybe. Továbbá az sem a gyors NATO-belépést valószínűsíti, hogy a finnek felvételére várhatóan a szintén NATO-tagságot fontolgató Svédországgal együtt kerül sor, amelynek kormányzó pártja leghamarabb csak május közepére hoz döntést a kérdésben. Miután a felvételi eljárás megindítása és a tényleges NATO-taggá válás között hónapok telhetnek el, már feltehetően folynak arról háttéregyeztetések, hogy a NATO milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani ebben az átmeneti időszakban – amikor még nem érvényesíthető a katonai szövetség kollektív védelemre vonatkozó elve – Finnország, illetve Svédország számára Oroszországgal szemben. A Kreml ugyanis az utóbbi hónapokban többször is kifejezte, hogy következményeket vonna maga után a két észak-európai ország NATO-csatlakozása.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország és Ukrajna között a közelmúltban nem volt diplomáciai kommunikáció a külügyminisztériumok szintjén, hozzátéve, hogy a Mariupolnál kialakult helyzet vörös vonalat jelenthet a tárgyalásokban – számol be a hírről a Reuters.
Egy Tajvan ellen irányuló katonai fenyegetés csak növelné az Egyesült Államok és más nyugati demokráciák szimpátiáját és támogatását a szigetország irányába - jelentette ki a tajvani védelmi miniszter, miután Kína hadgyakorlatokat végzett a közeli tengereken.
Oroszország diplomáciai jegyzékben figyelmeztette Csehországot, hogy szovjet gyártmányú fegyvert a beleegyezése nélkül nem adhatnak át más országoknak - közölte újságírókkal szombaton Ján Lipavsky cseh külügyminiszter. Lipavsky közölte: nem reagálnak a jegyzékre, mert képtelenség, és nincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná a fegyverek exportálását.
Szombaton délelőtt azt jelentette be az orosz külügyminisztérium, hogy kitiltották az országból Boris Johnson brit miniszterelnököt és Liz Truss külügyminisztert.
Beláthatatlan következményekkel kell számolnia Washingtonnak, amennyiben tovább folytatja Ukrajna fegyverekkel való ellátását - ezt az üzenetet küldte Moszkva az USA-nak a The Washington Post beszámolója szerint.
"Nagyon valószínű", hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az Ukrajna elleni orosz támadás következményeként - közölte pénteken Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter.
Oroszország, válaszul az Európai Unió mellett működő képviselete munkatársainak kiutasítására, nemkívánatos személynek nyilvánította az EU moszkvai missziójának 18 munkatársát - közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter csütörtöki szkopjei látogatásán megerősítette, hogy Bukarest határozottan támogatja Észak-Macedónia csatlakozását az Európai Unióhoz - olvasható a román külügyminisztérium közleményében.
A kínai külügyminisztérium csütörtökön visszautasította azt az amerikai felhívást, hogy az Oroszországgal ápolt különleges viszonyára támaszkodva járjon közben az Ukrajna elleni orosz támadások befejezése érdekében.
Az Egyesült Államok közeli partnerei között van egy nagyhatalom, amely mindeddig látványosan vonakodott az ukrajnai orosz invázió elítélésétől: India. Bár Washington és Újdelhi az utóbbi években egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait – mindketten tagjai a Kína ázsiai elrettentését szolgáló QUAD-csoportnak –, az évtizedek óta töretlen orosz–indiai barátságot ez eddig nem veszélyeztette. India mind a fegyver-, mind az energiaimportot illetően nagyon kitett Oroszországnak, már csak ezért sem valószínű, hogy a belátható jövőben Moszkva ellen fordulnának. Ezt a semleges pozíciót pedig Amerika is elnézi nekik, sokkal fontosabb ugyanis számukra, hogy India fontos akadályt jelent az Egyesült Államok számára legfontosabb riválist jelentő Kínával szemben.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.