Keresett kifejezés: euró forint infláció | Találatok száma: 3487 Új keresés
Az elmúlt három nap lecsorgását követően fokozódott a részvénypiaci eladói nyomás Amerikában. Az indexek jelentős esést mutatnak, miután a nap folyamán az európai piacok is komolyabb eladói nyomással szembesültek. A Fed által magyar idő szerint este nyolckor közzétett Bézs Könyv nem hozott megnyugvást a rossz délutáni makroadat után, hasonlót leginkább az amerikai adósságlimit körüli megegyezés hozhatna, ez azonban úgy tűnik, várat még magára.
Amíg a jen esetében potenciális esély mutatkozik piaci intervencióra, addig ez sajnos a frank esetében nem mondható el. Ha romlik az eurozóna kilábalásának a megítélése, akkor 230 fölötti, ha javul, akkor ez alatti CHF/HUF árfolyamok lehetségesek - írja ma reggel devizapiaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank Treasury Sales csapatának tagja.
A kockázatkerülés egyértelmű nyertese a svájci frank, amelynek árfolyama 1.16 alá erősödött az euró viszonylatában, és 233,50 körül újabb történelmi csúcsot állított be a forinttal szemben - írja reggeli devizapiaci kommentárjában Kerékgyártó Imre, a Commerzbank treasury sales osztályvezető-helyettese, aki azt is megjegyzi: a piacok 87%-os valószínűséggel árazzák a görög államcsődöt.
A devizaárfolyam folyamatosan a hitelesek figyelmének középpontjában áll az újabb és újabb csúcsokat döntögető svájci frank miatt, a kamatváltozásoknak azonban jóval kisebb figyelmet szentel a közvélemény. Pedig egy 1 százalékpontos kamatemelés csaknem 10%-os emelkedést is okozhat a törlesztőrészletekben, ahogy cikkünkben látni fogjuk. Ráadásul a nyár elején tető alá hozott "adósmentő csomag" csak az árfolyamkockázattal szemben védi meg átmenetileg az adóst, a kamatkockázatra nem nyújt orvosságot. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatot emelt, így ismét aktuális kérdés: mennyit éreznek meg az euróhitelesek a jegybanki kamatemelésből? És vajon mi vár a frankhitelesekre?
Mindössze egy hetet volt képes a CHF/HUF a 220-as tartomány alatt maradni. A portugáliai aggodalmak felerősödésével az EUR/CHF kurzusa újra 1,20 alá került - írja napi devizapiaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.
Szokatlan témájú törvénymódosítási, illetve alkotási tervekről hallhattunk a héten, ráadásul egyes jogszabályok születési körülményei is kifejezetten furcsának mondhatók. Nem ez teszi azonban igencsak óvatossá a magyar lakosságot a fogyasztásban, hanem például az, hogy a héten új történelmi mélypontra esett a forint a svájci frankkal szemben. Az ok jórészt a görög válság tovább fokozódása és ez a téma még a következő hetekben is sok izgalmat fog szolgáltatni. Az amerikai és a globális gazdaság lassulása szintén ezt okozza, ami például az olajárak mélybe küldésével jó hírt jelenthet a magyar autósoknak.
Bizonytalan, hány deviza alapú jelzáloghitellel rendelkező adós kéri majd év végéig az árfolyamrögzítést, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői mindenesetre állomány szerinti arányukat 30-40%-ra becsülik. A jegybank ma közzétett inflációs jelentése hangsúlyozza: a résztevők a jövedelemtöbbletet vélhetően inkább fogyasztásra költik majd, és a program révén az alappályánál jóval lassabban csökken majd a devizahitelesek adósságállománya.
A javulgató hangulat 1,21 fölötti EUR/CHF árfolyamot eredményezett, jó irányba halad a CHF/HUF árfolyama is (a devizahiteleseknek, illetve a frank vásárlóknak) a tegnapi 224-es csúcs után ma esély mutatkozik a 220-as szint alatti kurzusra is - véli napi piaci kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.
A várakozásoknak megfelelően változatlan, 6,00%-os szinten hagyta az MNB az alapkamatot, ugyanakkor az inflációs jelentésből közölt részletekből kiderült, hogy a jegybank pesszimistább a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, így lefelé módosította a 2011 és 2012 GDP előrejelzéseit.
Nem okozott meglepetést az MNB - TARTÁS
Az előttünk álló héten a befektetők a Fed kamatdöntését követő kommentárra, a friss tengerentúli munkaerő-piaci és lakás-piaci adatokra és a második negyedéves vállalati eredményekkel kapcsolatos előrejelzésekre fókuszálnak, míg ezzel párhuzamosan a görögországi adósságproblémák is napirenden maradnak - olvasható a Quaestor heti kitekintőjében.
Hetek, sőt hónapok óta az az egyik központi kérdés piaci szemmel Magyarországgal kapcsolatban, hogy a márciusban bejelentett költségvetési kiigazító és szerkezeti reformprogramot végre meri-e, végre tudja-e hajtani a kormány a várhatóan felmerülő számos akadály (időbeli, szakmai, politikai támogatottságbeli hiányosságok) miatt. Amíg a piac azt érzékeli, hogy a kormány tántoríthatatlan és keményen végrehajtja elképzeléseit, addig az igen negatív nemzetközi befektetői hangulatban is nagyobb stabilitást mutat például a forint. Az e heti fejlemények azonban ismét kissé elbizonytalaníthatták a befektetőket, mert egyrészt a Nemzetközi Valutaalap hívta fel a figyelmet a politikai kockázatokra, másrészt az országszerte lezajlott tüntetések is mutatják a társadalmi ellenállást, ráadásul a közvélemény-kutatási adatok is fékező erőt fejthetnek ki a kormány lendületére.
Elfogadta a kormány által javasolt nagyobb osztalékhányad kifizetését a KGHM részvényesi közgyűlése, így a társaság által javasolt papíronkénti 8 zloty helyett 14.9 zlotyt juttatnak vissza a tavalyi eredményből a tulajdonosoknak egy részvény után.
KGHM: a vártnál is nagyobb az osztalék
Erős a forint, erősek a régiós devizák is, a térségünk egyelőre immúnis a görög aggodalmakra - fogalmaz reggeli kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa.
Az amerikai részvénypiacok nyitását megelőzően is egyre borongósabb nemzetközi befektetői hangulat fél négy után még negatívabbá vált, amely az euró hanyatlását, illetve a részvényindexek esését eredményezte. A piaci mozgásoknak feltehetően az a magyarázata, hogy a görög válságkezeléssel kapcsolatban továbbra is nagyfokú a bizonytalanság a befektetőkben (pontosan hogyan vonják be a magánbefektetőket a terhek viselésébe), ez pedig fokozott óvatosságra és pozíciózárásokra késztetheti a szereplőket a hétvége előtt.
Rekord magas szinteken állnak a portugál, ír, görög CDS-felárak, ez kedvez a kockázatkerülők kedvenc devizájának, a franknak - írja reggeli kommentárjában Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa, aki szerint itthon nem olyan egyértelmű, hogy lesz-e további kamatemelés.
A magyarországi kötvénypiacra jellemző az állampapírpiac túlsúlya. A hosszú ideje jelentős egyensúlytalanságokkal küszködő magyar államháztartás meghatározó mértékben állampapírok kibocsátásával finanszírozza a költségvetési hiányt.
A magyar kormány által eddig tett 2011. évi gazdaságpolitikai lépések néhány ponton korrigálták saját, 2010-es cselekedeteinek leginkább csőddel fenyegető elemeit, a fő gond azonban az, hogy a "mögöttes" államháztartási hiány rendkívül magas, azonban még emellett sem gyorsul érdemben a gazdasági növekedés, nem emelkednek a beruházások, s alig indulnak be szerkezeti-intézményi reformok - mutat rá a fő kockázatokra ma kiadott 2011-es gazdasági előrejelzése kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az intézmény kutatói szerint az államadósság egyszeri okokból csökken, tartós egyensúlyjavulás nem történik, "a perspektívátlanságot jól mutatja, hogy miközben Magyarország, ha kényszerből is, de 2013-tól teljesítheti a (jelenleg érvényes) maastrichti egyensúlyi feltételeket, tartósan az eurózónán kívül marad. Ezzel egyben kimarad az EU legfontosabb döntési mechanizmusából is." Az alábbiakban a GKI összefoglalóját tesszük közzé.
Patthelyzet van kialakulóban a második görög mentőcsomag körül. Az eurózóna tagállamok, és az EKB a 110 milliárd eurós hitelkeret helyébe lépő új elem (amelynek mérete szintén 100 milliárd euró körül alakulhat) tárgyalásakor azt próbálják elérni, hogy a kötvénytulajdonosok belemenjenek az adósságátütemezés valamilyen formájába.
Miközben az amerikai részvénypiacok zárásra újabb esésbe kapcsoltak az amerikai jegybankelnök tegnap késő esti beszédének hatására (amelyben nem utalt a monetáris élénkítés egyre többek által várt harmadik körének elindítására), aközben a forint érdemben nem reagált erre sem este, sem ma reggel az euróval szembeni kurzusban. A tartósan nulla százalékos dollárkamat a zöldhasú folytatódó gyengülése irányába mutat, így rövidesen újra 180 alatti dollár/forint jegyzésekre lehet számítani a bankközi forintpiacon.
A energetikai törvénymódosító azt a véleményt látszik alátámasztani, hogy a kormány motivációja a MOL részvények visszavásárlásakor részben az lehetett, hogy a gázkereskedelemben és a lakossági távhőgáz képzésben nagyobb befolyást szerezzen.
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre... 
Jelentős szigorítást hozott a jogalkotó arról, hogy mely társaság lehet egy külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője.... 
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
2024 még csak nem is helyben járást, hanem enyhe visszalépést hozott a német gazdaságban. Általánosságban elmondható...
Működött a fenyegetés. 2021-ben a harminckét NATO-tag közül csak öt állam volt hajlandó teljesíteni a GDP-arányosan...
December 4.-én indított $HAWK token az egyik legjobb példája annak, hogy mennyire befolyásolhatják a véleményvezérek...
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
