Brüsszel döntött - Jöhetnek a 4 literes fogyasztású autók

Brüsszelben hétfőn elfogadásra került egy kompromisszumos megállapodás, ami a 2020-ra vonatkozó károsanyag-kibocsátás csökkentését irányozza elő. A mostani egyezségből a fogyasztók és a gazdaság is profitál majd a várakozások szerint, ugyanakkor a német autógyártók sokáig lobbiztak a szigorítások ellen. Valószínűleg részben ennek köszönhetően a korábbi javaslathoz képest egy enyhébb szabályozás került elfogadására és a német gyártók további engedményeket is kaptak - írja a Reuters.

Nagyobbat ugrik a világ népessége, mint korábban gondolták

A jelenlegi 7,2 milliárdról 9,6 milliárdra növekedhet a Föld népessége 2050-re az ENSZ új számításai szerint. Az új előrejelzés 300 millióval magasabb a korábbinál. Azt azonban ne gondoljuk, hogy olyan távoli mindez, csak tizenkét év kell az újabb 1 milliárdhoz.

Most épp nem látszik, de súlyos vízhiány fenyeget

Miközben ezekben a napokban a legtöbben a túl sok víz miatt aggódnak Magyarországon és Európában, addig a Föld teljes lakossága szempontjából sokkal inkább a vízhiány okoz gondot. A globális populáció növekedése és klímaváltozás hatásai mellett egyre inkább felértékelődik az édesvízkészlet.

Merkelnél lobbizik a német autóipar Brüsszel klímavédelmi terve ellen

Angela Merkel kancellár segítségét kéri a német autóipari szövetség (VDA) az autók szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentését előirányzó új brüsszeli terv miatt. A szövetség elnöke, Matthias Wissman hangsúlyozta, nem fordulhat elő, hogy "önkényesen megállapított határértékekkel tönkreszabályozzák" a német autógyártás "prémium szegmensét amely az autógyártók németországi munkahelyeinek 60 százalékát biztosítja".

Megválnak egy nagybanktól a szlovénok

Az euróövezeti Szlovénia, amely mindent elkövet, hogy ne kelljen mentőcsomagért fordulnia, idén megpróbálja eladni második legnagyobb állami bankját.

Ismét jósoltak a BP nagyágyúi: lesz elég energiánk 2030-ban?

A BP elemzői nemrég ismét megjelentették a következő közel 20 évre vonatkozó energiapiaci várakozásaikat, amelyekből kiderül, hogy aggódnunk kell az energiahiány miatt, illetve hogy elképzelhető-e, hogy a Föld egyes térségeiben megálljt parancsoljanak a folyamatosan növekvő energiakeresletnek. Ki lesz a világ legnagyobb energiafogyasztója 2030-ban? Meddig nőhetnek a megújulók a következő 20 évben? Melyik szektor fogyasztja majd a legtöbb energiát két évtized múlva?

Még tisztábbak, de drágábbak is lesznek az autók

Egyetért az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága az új autók kibocsátáscsökkentési terveivel, de már előre lefektetné azt is, hogy a következő évtizedben hogyan kell tovább csökkenteni az EU-ban gyártott gépjárművek károsanyag-emisszióját - írja a Bruxinfo. A képviselők által szerdán elfogadott jelentést júliusban szavazhatja meg az Európai Parlament plenárisa.

Eladja egyik bankját Szlovénia

A szlovén kormány két héten belül a parlament elé terjeszti privatizációs programját, és a magánosítandó állami cégek közül az elsők egyike valószínűleg egy bank lesz - jelentette be a szlovén miniszterelnök.

Lesújtó olajjóslat érkezett

A világ nyersolajtermelése már 2005-ben tetőzött, és a következő évtizedekben meredek visszaesés várható - áll az Energy Watch Group nevű nemzetközi iparági kutatócsoport hétfőn Berlinben ismertetett előrejelzésében, amely szerint eltúlzottak a hagyományostól eltérő kőolajtípusokhoz és kitermelési eljárásokhoz fűződő várakozások.

Matolcsy: okos gazdaságélénkítésre van szükség

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint okos gazdaságélénkítésre van szükség ma Magyarországon. A nemzetgazdasági miniszter erről hétfői sajtótájékoztatóján beszélt, ahol stratégiai megállapodást írt alá a Nokia Siemens Networks ügyvezető igazgatójával. Úgy vélekedett, hogy ezek a megállapodások segítik elérni a nemzeti célt: 2025-ig megduplázni a bruttó hazai termék összegét.

Elkészült az E-Star reorganizációs terve - Megugrott az árfolyam

Közzétette az E-Star tegnap este a február 4-én esedékes csődegyezségi tárgyalásra vonatkozóan az összeállított reorganizációs tervet, mely a cég szerint biztosíthatja a hosszú távú fennmaradást. Az E-Star kéri valamennyi - nyilvántartásba vett - hitelezőjétől a nyilvántartásba vett követelése kamat- és egyéb járulékelemeinek teljes elengedését, valamint a nyilvántartásba vett tőkekövetelések egy részének elengedését. A részvények jelentős emelkedéssel reagáltak, a nyitást követően rögtön 15%-os pluszba ugrott az árfolyam. Jelenleg azonban már csak 6%-os emelkedés látszik.

Matolcsy az új terveiről beszélt - Mire készülnek a jegybankkal?

Jövőre nem várhatóak újabb megszorítások, mert a kormány reményei szerint az év közepén bebizonyosodik, hogy jobban teljesít a magyar gazdaság. Ezért a költségvetést csak úgy módosítja majd a kormány, hogy meg tudja oldani a pedagógusok béremelését és hogy a családoknak több pénz jusson - fejtette ki véleményét a héten megszavazott 2013-as büdzséről Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió G7 című szombati műsorában hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány nem engedi elszaladni a deficitet a 2014-es választási évben sem. A tervekről szólva beszélt arról, hogy beruházási fordulatra, versenyképességi előretörésre és egy új MNB-vezetéssel kötött stratégiai szövetségre készül a kormány, miután végigvitte a sikeres pénzügyi konszolidációt. Azt is elárulta, hogy még nem kapott olyan felkérést, hogy jövő márciustól legyen a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Mitől tud működni egy nagyváros a 21. században?

Miért példaértékű beruházás a londoni olimpiai falu? Hány ember él ma városban a világon? Miért fontos ügy a decentralizált energiaellátás? Interjú a nemzetközi ingatlanszövetség, az RICS szenior alelnökével. Loiuse Brooke-Smith november 22-én előadást fog tartani Budapesten a Portfolio.hu által rendezett Property Investment Forum ingatlanpiaci konferencián.

Elfogadták Matolcsy adómódosításait - Mi változik?

A kormánypárti képviselők hétfőn a jövő évi adótörvényekről szóló javaslatba emelték Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben bejelentett, összesen 764 milliárd forintos költségvetési kiigazító intézkedéseit.

Obama vagy Romney? Melyik elnökjelöltnek szurkoljunk?

Ezen a héten kedden választják meg az Egyesült Államok következő elnökét. A hét, de talán az év hátralévő részének egyik legfontosabb eseménye különleges izgalmakat tartogat, hiszen a két jelölt - a még hivatalban lévő demokrata elnök Barack Obama és republikánus kihívója Mitt Romney - több területen, így a gazdasági kérdésekben is igencsak különböző tervekkel kampányol. Míg Obama kitart a Bush-éra adókedvezményeinek kivezetése mellett, adóemelésben és a kiadások lefaragásában gondolkodik, addig Romney többek között az adók csökkentését és a gazdaság élénkítését támogatja. A két jelölt közül inkább Romney-t nevezhetjük piacbarátnak, hiszen a személyi jövedelemadót, a kamatadót, a nyereségadót és az osztalékadót is csökkentené, ezek a lépések pedig komoly lökést adhatnának a tőkepiacoknak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit ígér Obama és Romney.

Főbb megállapításaink:

Obama programja

• szigorú költségvetési politika mentén államadósság-csökkentést indíthat el
• további támogatásban részesítené az alternatív energia cégeket
• az egészségügyi rendszer átalakításának folytatásával helyzetbe hozhatja az egészségügyi szolgáltatókat

• a nyereségadó, az osztalékadó és a kamatadó csökkentésén keresztül általában kedvez a tőkepiacoknak
• a Dodd-Frank törvény és a Volcker-szabály hatályon kívül helyezésével kedvez a pénzügyi szektornak
• egyértelműen a fosszilis energiahordozók felhasználásának növelésére épít
• kedvez a védelmi szektor vállalatainak, hiszen erősebb hadsereget és a védelmi kiadások emelését célozza meg
• az üzemanyag-fogyasztás csökkentési szabályok felpuhításával kedvezhet az autógyártóknak

"A politikusok csinálták az adósságválságot"

Az euroválságot inkább a politikusok, mint a gazdasági szereplők hozták létre. Az eredményezte, hogy a politikusok nincsenek tisztában a tetteik következményeivel; hogy nincsenek tisztában azzal, hogy a választásaik milyen folyamatokat indítanak el; és alapvetően, hogy a tűzzel játszanak - nyilatkozta az MNB Szemle legfrissebb számában Fabio Canova, a firenzei European University Institute egyetemi tanára.

Egyszerű kézfogással fizethetünk a boltokban?

Másfél évtized múlva az addigra teljesen természetesnek számító mobilfizetések helyett új technológiák megjelenését várják jövőkutatók. 2025 innovációi néha a régi idők standos, zöldségszagú piacait idézik: a megalkudók kézfogással szentesítik az üzletet, de ezúttal automatikusan elektronikus banki átutalás kíséri az üzletkötési gesztust. Az ékszerek digitalizálása az ügyfélazonosítást és a fizetési tranzakciókat egyaránt megkönnyíti majd - írja a finextra.com.

Ön mit szeretne: nyugdíjfelezést vagy 3 millió vendégmunkást?

Ha nem akarjuk, hogy maga alá temesse az egész fejlett világot (Magyarországot is beleértve) a demográfiai válság hatására felduzzadó államadósság, akkor óriási lépéseket kell tennünk. Akkorákat, ami a mai társadalmi rendünkben is hatalmas változásokat hoz. Egy tanulmány szerint ahhoz, hogy ne romoljon az adóssághelyzet a következő néhány évtizedben, vagy a nyugdíjakat kell a felére csökkenteni, vagy a teljes munkaképes korú lakosságnak kellene szigorúan napi 10 órában dolgozni, vagy 10 hazai munkás mellé 10 bevándorlót kell betelepíteni. Vagy ezek tetszőleges kombinációja.

A közelgő demográfiai krízissel foglalkozó sorozatunk első részében az elöregedés és népességfogyás egyre gyorsuló trendjének jelentőségét mutattuk be, mostani írásunk azzal foglalkozik, hogyan lehetne hatékonyan kezelni a népmozgalmi folyamatok miatt fenyegető adósságrobbanást.

Az EDF tagadja, hogy kártérítést követelne az atomerőmű bezáratásáért

Cáfolta a francia energiaipari csoport, az EDF azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint 2 milliárd euró kártérítést követel a francia államtól, amiért Francois Hollande államfő elrendelte a legrégibb francia atomerőmű, a fessenheimi bezárását 2016 végéig - számol be az MTI.

Öregszünk és fogyunk - Mi lesz ennek a vége?

Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik, egyes európai országokban belátható időn belül bekövetkezhet, hogy több lesz az időskorú, mint a munkapiacon aktív ember. Az ellátórendszerek egyre nehézkesebb fenntartásával együtt már tízegynéhány év múlva jöhet egy eladósodási hullám, ha addig nem történik valami. Az adósságválság által kivéreztetett Európának pedig más se hiányzik, mint tíz év múlva egy újabb, tartósabb és mélyebb adósságválság.

Ezzel az írással egy új cikksorozatot indítunk el, ami a gazdasági válság közepette kevesebb figyelemmel övezett, de a jövő egyik kulcsproblémájának tekinthető ügyet, a demográfiai helyzetet járja körbe.