Keresett kifejezés: recesszió | Találatok száma: 13144 Új keresés
Lagymatag tempóval zárhatta a tavalyi évet a magyar gazdaság. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint 2023 utolsó negyedévében a GDP 0,4 százalékkal bővülhetett az előző negyedévhez képest, ezzel jócskán visszavett a korábbi tempóból, amivel a recesszióból kitört.
Szokatlanul sok, ráadásul részletes és friss gazdasági és pénzügyi adatot ismertetett egy hétfői, televízióban közvetített gazdasági ülés során Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az eseményen megjelent az orosz jegybankelnök is, akit utoljára egy hónapja láttak, mielőtt lemondta egy hivatalos programját.
Csúnyán belerondítottak az összképbe az Egyesült Államokból érkező makrogazdasági adatok, pedig a piac már nagyon optimista volt az inflációs és gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. Az optimizmust a Fed is rombolta kissé azzal, hogy látványosan vonakodik a korai kamatvágástól. A kötvényhozamok ennek megfelelően nőni kezdtek, legutóbb 2022 nyarán volt akkora emelkedés, mint február első napjaiban. Pesszimista fordulatról nincs szó, inkább csak óvatosság látszik, az azonnali kilengések mellett ugyanis a hosszú távú kilátások nem változtak. Legalábbis egyelőre: ha egy-két várakozásoktól eltérő adat befut még a hetekben, könnyen lehet, hogy a tavaly év végén kialakult optimista hangulattól jó időre elbúcsúzhatunk, és megint vérengzés jön a piacokon.
Már egy hónap eltelt az idei évből, de a világgazdaságra vonatkozó konszenzusos előrejelzés továbbra is óvatosan optimista, a legtöbb jegybank és elemző puha földet érést prognosztizál, vagy akár azt jelzi előre, hogy egyáltalán leszállásra sem lesz szükség. Még kollégám, Nouriel Roubini – aki híres arról, hogy kendőzetlenül szokta borús előrejelzéseit megfogalmazni – is azt vallja most, hogy a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkeztére van a legkisebb esély.
A várt 0,4% helyett 1,6%-kal esett decemberben havi alapon a német ipari termelés a novemberi 0,2%-os csökkenés után, és így sorozatban már a hetedik egymást követő havi csökkenés alakult ki. Éves átlagban 1,5%-os volt a termelés visszaesése a statisztikai hivatal adatai szerint, és a decemberi termelési szint mintegy 10%-kal marad el a koronavírus-járvány előtti kibocsátástól.
Hónapok óta tart Magyarországon az infláció intenzív, széles körű és tartós csökkenése, a fogyasztói árak növekedése már nem haladja meg a térség átlagos szintjét. Az egy éven át tartó recesszió is már a múlté és külső egyensúlyi mutatóink is javuló tendenciát mutatnak, így megkezdődhet a kilábalás és az egészséges növekedés. Ehhez azonban a hitelpiac mielőbbi normalizálódására is szükség van!
Éveken át a színfalak mögött maradtak a gazdasági kormányzaton belüli torzsalkodások, újabban viszont mind láthatóbbak a konfliktusok. Mondhatnánk, hogy az egészséges közéletnek része az eltérő felfogások ütközése, ám az utóbbi időkben tapasztaltak aligha a közélet remélt nívóemelkedésének a jelei. Inkább a helyzet lett más, mint a szerencsésebb években. 2023-as évben megtorpant a gazdasági növekedés, immár másodszorra kétszámjegyű lett az éves inflációs ráta, fontos térségi összevetésekben csúszott hátra a magyar gazdaság. Nem meglepő hát, hogy felerősödtek a kormányzaton belüli intézményes szembenállások, amelyeket élezhetnek személyes ambíciók, befolyásnövelő szándékok. Az utóbbiakat itt nem taglaljuk, azt viszont érdemes átgondolni, hogy ma, a stagflációs időszak remélhető lezárulása idején miért nő a kormányzati viták hőfoka.
Január elején egy hosszabb elemzésben írtam a magyar költségvetési folyamatokat, melyre Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szintén hosszú, részletes cikkben reagált. Pulitzer Józsefet idézve: „a hír szent, a vélemény szabad”. Ennek megfelelően természetes, hogy Surányi György véleményét – elismerve az író egyetemi tanár széles ismereteit – tiszteletben tartom. Mégis, néhány megállapítását meglátásom szerint árnyalni kell. Viszontválaszom nem teljes körű.
Az előző évekhez képest sokkal nagyobb mértékben növekedett tavaly a két nagy állami bank, az EXIM és a Magyar Fejlesztési Bank, így a kettő együtt 7256 milliárd forintos mérlegfőösszeget ért el, ami Magyarország harmadik legnagyobb bankjának felelne meg – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és a két hitelintézet mai sajtótájékoztatóján. Idén azt várja Nagy Márton minisztériuma a két banktól, hogy 1 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez. Ennek érdekében a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 200 milliárd forint keretösszeggel folytatódik, az MFB pedig idén 396 milliárd forintnyi EU-forrás folyósítását valósítaná meg. A repülőtér megvételében is nagy szerepet szánnak a két banknak, egyharmad részben az ő hitelükből valósulhat meg a vásárlás.
A fuvarozói alágazat versenyképességének javításához további gyors, a fuvarozási költségeket csökkentő beavatkozásokra van szükség, amelyek ellensúlyozhatják a hazai vállalkozások útdíjköltségeit, megelőzhetik az alágazat likviditási problémáit, és enyhíthetik a költségnövekedésből fakadó inflációs nyomást is - hangsúlyozzák a magyarországi fuvarozó érdekképviseletek az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményükben.
Németország Európa beteg embere, olvashatjuk most már úton-útfélen, és nem csak a magyar, de a svájci, a brit vagy akár a német sajtóban is. Nem is alaptalanul lett divat belerúgni a németekbe, a stagnáló gazdaság, a több szempontból elhibázott és rendkívül költséges energiafordulat, a sok helyen elavult infrastruktúra, a félrekezelt migráció, az erősödő társadalmi feszültségek mind kritikára adnak okot. De miközben nem éppen pozitív a német newsflow, a német részvénypiac meredeken emelkedik, a vezető német részvényindex történelmi csúcson áll. Hogy lehetséges ez?
Hasonló témákkal foglalkozunk a Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon is.
Az elemzői várakozásokat is felülmúlta az infláció csökkenése Németországban, derült ki a német statisztikai hivatal friss közléséből.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztálya 2024. január 25-én rendezte meg évadnyitó konferenciájaként az Előrejelzők Fórumát. Az elemzők a magyar gazdaság folyamatainak várható alakulását vitatták meg. Az idei infláció alakulása kapcsán az elemzői konszenzus 4-6% között van, a második félévben a gazdaság élénkülésével párhuzamosan a fogyasztói árindex enyhe növekedésére számítanak a szakértők. Az idei gazdasági növekedés 2,5-3,3%-között lehet, de annak szerkezetét tekintve már eltérőek az álláspontok. Az inflációt és a gazdasági növekedést is befolyásolhatják a költségvetési hiány leszorítására tett kormányzati erőfeszítések, a fő kérdés, hogy ez milyen szerkezetben valósulhat meg. A foglalkoztatási szint továbbra is magas marad a vállalati szféra munkaerőfelhalmozása miatt, de a feszes munkaerőpiac középtávon kedvezőtlenül hat a növekedési kilátásainkra.
A várt visszaesés helyett stagnált az eurózóna gazdasága a negyedik negyedévben, de ez csak kis vigasz: a kontinens már hosszú negyedévek óta nem képes talpra állni, a GDP az elmúlt másfél évben stagnált.
A tavalyi zsugorodás után 2024-ben visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság, az infláció is tovább mérséklődhet, ugyanakkor a költségvetés helyzete lényegesen rosszabb, mint a kormány célja – olvasható a bécsi Világgazdasági Kutatóintézet (WIIW) kedden megjelent friss előrejelzésében. A szervezet kiemeli, hogy a kedvező kilátások mellett vannak lefelé mutató kockázatok a régió országaiban, vagyis korai lenne hátradőlni.
Számos tudományos kutatás és szakpolitikai elemzés szerint egy országban a korrupció visszaveti a gazdasági fejlődést. A korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását, miként magát a korrupciót is közvetett indikátorokkal – proxykkal – ragadhatjuk meg. Bár a hazai korrupció rövid távon több esetben is „olajozza” a gazdaság fogaskerekeit, összességében Magyarország mára az EU legkorruptabb, ám szerény gazdasági eredményeket felmutatni képes tagállama lett.
A tavalyi negyedik negyedévben kis visszaesést produkált a német gazdaság, amely így immár lassan két éve stagnálás környékén van.
Tavaly év végén a vártnál magasabb szinten alakult a GDP-arányos államadósság, hiszen csak jelképes csökkenést láthattunk 2022 végéhez képest. A 2024-es adósságcsökkenés viszont ennél is nagyobb kihívás lehet, hiszen a csökkenő infláció miatt a nominális növekedésünk érezhetően lassul majd, miközben a költségvetés helyzete finoman szólva is ingatag. Persze az év végén kisebb „trükközésekkel” még összejöhet a csökkenő adósságráta, de ehhez már kellene az is, hogy a forint ne gyengüljön sokat idén.
Bár rendkívül pozitív hangulatban zárták a tavalyi évet a részvénypiacok, úgy látszik, ez csak részben gyűrűzött át 2024-be. A vegyes teljesítmény sok alapkezelő számára meglepő volt, de azért kiemelték: itt is lehetett találni olyan papírokat, amelyek jól teljesítettek az év első hónapjában is. A piacok optimista jövőképet áraznak, ahol a gazdaságok elkerülik a recessziót: több szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy érdemes inkább óvatosabban bánni a pénzünkkel.
A befektetési termékek kiválasztásakor a befektetők elsősorban két tényezőre összpontosítanak: az értéknövekedésre és a kockázatra. A Sharpe-mutató egy olyan arányszám, amely éppen ezt a két tényezőt veszi figyelembe. Tanulmányomban azokat a befektetési alapokat tömörítő csoportokat nevezem meg, amelyek a legjobb többlethozam/volatilitás aránnyal (Sharpe-mutatóval) rendelkeznek hosszú távon. Ezen befektetési csoportok az alapok befektetési stratégiái, jellemzői alapján kerültek kialakításra. Az így létrejövő homogén csoportokban a hasonló befektetési politikájú alapok egymás tükrében értékelhetők.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
