Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy Moszkva határozott választ fog adni az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciókra, amelyek nem feltétlenül szimmetrikusak, de arányosak és az amerikai fél számára érzékenyek lesznek.
Legyelország és Litvánia szerint Ukrajna megérdemli, hogy EU-tagjelölt státuszt kapjon, ehhez készek támogatást nyújtani Kijev részére – írja a Reuters.
Oroszország az összes diplomáciai missziójából, így kijevi nagykövetségéről is elkezdte evakuálni a személyzetet – írja a Reuters a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
Megkezdődött szerdán Ukrajnában a hadműveleti állományhoz tartozó tartalékosok behívása szolgálatra – közölte a szárazföldi fegyveres erők sajtószolgálata a Facebookon.
Miután tegnapelőtt nagyon úgy nézett ki, megkezdte Oroszország Ukrajna invázióját, tegnap már úgy tűnt, inkább csökkentik az orosz vezetők a feszültséget és újra tárgyalni akarnak. Elképzelhető, hogy ez részben annak köszönhető, hogy a szigorú büntetések és nagy ígéretek ellenére a legtöbb nyugati ország kifejezetten mérsékelt szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ettől függetlenül Vlagyimir Putyin még biztosan nem tett le az Ukrajnával kapcsolatos terveiről, csak talán egy kicsit visszavette ennek megvalósítási gyorsaságát. Itt van az öt legfontosabb esemény a tegnapi napról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este hivatalosan elismerte a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. Az ünnepélyes aláírási ceremónián kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást is kötött a két régió és Oroszország, majd Putyin felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy biztosítsák a területeken a béke fenntartását. Bejelentése után nem sokkal orosz katonák hatoltak be a kelet-ukrajnai területekre. A moszkvai döntést sorra ítélték el a nyugati országok vezetői, Joe Biden amerikai elnök alá is írta az első szankciós rendeletet. Kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd hajnalban már videóüzenetben nyugtatta az ukrán népet, miközben arról is beszélt, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.
Az öt legfontosabb tudnivaló a konfliktussal kapcsolatosan:
1. Vlagyimir Putyin tegnap elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét
2. Orosz katonák hatoltak be Ukrajnába, de még nincs nyílt háború
3. Ma jelentik be a nyugati hatalmak az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat
4. A tőzsdék esnek, az orosz tőzsdét tegnap szétverték
5. Magyarország az egységes, EU-s állásfoglalást veszi fel
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy behívják az ukrán haderő tartalékosait egy rendkívüli időszakra, de kizárta az általános mozgósítást – írja a Reuters.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden közölte, hogy újabb fegyverszállítmányokat kért Ukrajnának Nagy-Britanniától, és ugyanezt kéri az Egyesült Államoktól is.
Péntektől a már hónapok óta zajló orosz–ukrán feszültség gyors eszkalációjának lehetünk tanúi, hétfő este pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is bejelentette: Moszkva elismeri a szakadár Donyecki és Luhanszki Köztársaság függetlenségét. A Donbaszon egy ideje befagyott konfliktus pár napja újra fellángolt, amivel Kijev, illetve az oroszajkú donyecki és luhanszki szakadárok egymás vádolták. A nyugati vezetőktől egyre vészterhesebb nyilatkozatokat hallhattunk, miszerint már szinte biztos, hogy Oroszország Ukrajna megtámadását tervezi. Fehéroroszországban folytatódott az orosz és fehérorosz csapatok hadgyakorlata, sőt bejelentették, hogy a kelet-ukrajnai eszkaláció miatt a mintegy 30 ezer orosz katona egyelőre nem távozik az országból. A két szakadár terület függetlenségének elismerése után orosz csapatok vonultak be a szeparatisták kezén lévő régiókba. Hogy tovább eszkalálódik-e a helyzet, és ha igen, meddig, egyelőre nem megjósolható. Bemutatjuk az elmúlt napok legfontosabb történéseit.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz–ukrán konfliktusról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Ukrajna megszakíthatja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy keddi tájékoztatón a Reuters beszámolója szerint.
A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.
Vang Ji kínai külügyminiszter önmérsékletre szólított fel minden érintett felet Ukrajna kapcsán, amikor kedden telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
Rogán Antal, Gulyás Gergely, Benkő Tibor és Pintér Sándor részvételével tart ülést a nemzetbiztonsági kabinet, amelyen az ukrán válsághelyzetről lesz szó.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát, ezzel pedig egykettőre háborús ok kerekedhet Ukrajna és Oroszország között. Az orosz elnök "Békefenntartó missziót" is hirdetett a szakadár területekre, amelyre hivatkozva orosz katonák hatoltak be Ukrajnába. A döntést sorra ítélték el a nyugati országok vezetői, Joe Biden amerikai elnök alá is írta az első szankciós rendeletet. Vlagyimir Putyin döntése nyomán azonnal kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, amelynek soros elnöki tisztét pont Oroszország tölti be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd hajnalban már videózenetben nyugtatta az ukrán népet, miközben arról is beszélt, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.
Nagy létszámú hadoszlop indult el a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck városából a Donyec-medencei frontvonal felé, vagyis az ukrán fegyveres erők állásai irányába - közölték szemtanúk hétfő este az ukrán Szabadság Rádióval.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár "népköztársaságok" Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most "nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára".
Ukrajna komoly erőket vont össze a Donyec-medencei szakadár régiók mentén, és lehetséges, hogy erővel próbálja visszafoglalni ezeket a területeket - tájékoztatta hétfőn Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin elnököt a nemzetbiztonsági tanács ülésén.
Ben Judah, az Atlantic Council külpolitikai újságírója interjút készített John Sawers korábbi brit kémfőnökkel. Beszélgetésük tárgya az Oroszország és Ukrajna, valamint az Oroszország és a Nyugat közötti háborús feszültség volt. Mióta jelent fenyegetést Oroszország? Hogyan reagál a nyugati hírszerzés az ukrán válságra, miért osztanak meg különféle információkat? Hogyan gondolkodik és mire készül Putyin? Mi Nagy-Britannia szerepe? A Kreml urát és Oroszországot alaposan ismerő MI6-hírszerző mély és kimerítő válaszokat adott az egész világot izgalomban tartó krízis közepette.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy utasította az ukrán külügyminisztériumot a Budapesti Memorandumot aláíró felek csúcstalálkozójának összehívására. Amennyiben nem biztosítanak biztonsági garanciákat Ukrajnának, semmisnek fogják tekinteni az 1994-ben aláírt záradékokat - számolt be a TASS orosz hírügynökség.