A lépés hatásait még nem tudjuk teljesen felmérni, de az biztosnak tűnik, hogy
a közel 25%-os drágulás komoly hatást fog gyakorolni a 2020 januárja után kifizetett új lakások részleteire, az építésekre, és nem utolsó sorban az újabb fejlesztésekre.
Az árak - sok egyéb szempont miatt sem - nem fognak mérséklődni, de a mostani nagy építési bumm véget érhet. Maradnak megint csak a legnagyobbak a piacon. Ha visszaáll a 27%-os áfa, akkor egy 50 milliós lakás áfája 2,5 millió forint helyett 13,5 millió forint lesz. Vagyis a végösszeg, akár befektető az ember, akár külföldi vásárló, akár fészekrakó család, 52,5 millió helyett 63,5 millió lesz. Nem mindegy.Mit is mondott Varga?
Varga Mihály az Infórádió Aréna című műsorában beszélt a piac felpörgetésére szolgáló csökkentett lakásáfa várható jövőjéről, aminek a meghosszabbítását a lakáspiaci szereplők már hónapok óta várják. Az üzenet szinte egyértelmű: "Nem gondolkodik a kormány hosszabbításon".Majd így folytatta: "Szeretném rögzíteni, hogy 2016-tól 2019-ig egy adókedvezményt indítottunk el, ezt a Parlament elfogadta, ez törvényben nyugszik. Mi erre a 3 évre vállaltuk azt, hogy lemondunk egy jelentős adóbevételről, és összekötjük a demográfiai kérdéseinket a lakásépítéssel. Ennek érdekében adott a kormány egy adókedvezményt. Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény.
Arra biztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!
Az a tisztességes, hogyha a kormány egy ilyen kedvezményt egy átmeneti időszakra elindít, akkor azt nem piszkálja folyamatosan, mert akkor senki nem fogja komolyan venni a kormányt. - szögezte le Varga.A beszélgetés nem ért véget ennél a pontnál. Arra a kérdésre, hogy milyen hatással lehet ez a lakáspiacra, nem fognak-e eltűnni a fejlesztők, Varga úgy reagált, hogy: "Ez is egy szempont, de vannak más szempontok is. Például, hogy Budapesten az eladott új lakások 10%-át külföldiek veszik meg, másfelől pedig ingatlanbefektetők célpontja lett ez a kedvezmény, vagyis második, vagy harmadik lakásukat vásárlóké, ami nem volt célja a kormánynak. Mi ezt nem kívánjuk támogatni. Alapvetően az volt a cél, hogy a népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössünk össze."
Majd harmadik szempontként felmerült a már a Portfolio Ingatlanon is sokat emlegetett kapacitások kérdése. Varga meglátása szerint a magyar építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy végrehajtsa ezeket a fejlesztéseket. Erre a csúszásokkal kapcsolatos híreinkben mi is többször kitértünk. Varga megjegyezte, hogy a jelenségre az építőipari szereplők nem az általa elvárt bővítéssel, hanem áremeléssel reagáltak. Bár azt hozzá kell tennünk, hogy nehéz elvárni tudatos kapacitásbővítést a kivitelezőktől, amikor 2-3 éves távon bizonytalan a megrendelési állományuk (ha nő az áfa, ki fog lakást venni?), illetve mindeközben hozzáférhetetlen a minőségi és hozzáértő munkaerő, mivel az vagy külföldön van, vagy a nagy állami beruházások lekötik. Ez jelenleg sajnos ténykérdés.
A CSOK viszont marad, hiszen bevált, ahogy arra korábban is tettek utalásokat. 2019 első felében pedig felülvizsgálatra kerül a rendszer, és még az is lehet, hogy tovább bővítik. Ráadásul úgy, hogy az esetleg az új építést is támogassa.
9:55-15:38 között hallhatóak a részletek
-20180627-20180704.jpg)
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
