Mivel lehet kikényszeríti a jelenlegi helyzetben az építőipar hatékonyságának javulását? - tette fel kérdést Koji László, az ÉVOSZ elnöke nyitóelőadásában. "A különböző méretű építőipari vállalkozások ugyan más hatékonysági szintekről indulnak, de az mindenkire egységesen igaz, hogy a piac a legnagyobb ösztönző a hatékonyságnövelésre. A szakmunkások kiváltása - lévén, hogy nincs elég - szintén kikényszeríti a hatékonyságot. Tudnunk kell azonban, hogy értéklánc-szemlélet nélkül a hatékonyságot nem lehet javítani, sem alágazati szinten, sem az egész építőiparban. A megrendelői kör felé láttatni kell, hogy más ágazatokhoz képest az építőipar duplán tudásigényes. Úgy kell megújulnunk, hogy minden eddigi tudást meg kell tartani, és e mellé újakat szerezni." - emelte ki az elnök, majd azt is hozzátette, hogy a jelenlegi nehezebb gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy legyen igényes, fizetőképes megrendelője az építésgazdaságnak, vagyis nagy szükség van az állami megrendelésekre, de emellett az állam piacellenőrzési, és szabályozási szerepére is a hatékonyságnövelés érdekében.
Építésügyi változások
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a teljes építési rendszer újragondolását elkezdte, a jogszabályok már előrehaladott állapotban vannak. Szükség is van erre, hiszen nagyok a kihívások az építésügy területén. A világ összes hulladékának harmada az építőiparhoz köthető, és a CO2-kibocsátásért is nagymértékben felel, de ugyanez az alapanyagok előállítására és a nyersanyagok termelésére is igaz - kezdte előadását Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára.
Magyarországon az elmúlt tíz évben majdnem 500 ezer hektár termőföldet vettünk ki művelés alól és 13 ezer hektár területet építettünk be. Évente 1100 hektár terület épül be Magyarországon. Az építésügyi folyamtok sokkal dominánsabbak a nagyvárosi környezeteinkben. A Budapest környéki településeken 69 millió négyzetméternyi (6900 hektár) kijelölt fejlesztési terület található. Ennek ellenére továbbra is nagy az igény arra, hogy újabb területeket jelöljenek ki, noha erre tudatosabb településfejlesztés mellett semmi szükség nem lenne. A budapesti agglomeráció eleve nincs felkészülve ilyen mértékű fejlesztésre, az infrastruktúra nem tart ott, hogy további 200-400 ezer ember költözzön oda.
Az építőiparnak nem túl rózsás a helyzete, az építési engedélyek száma csökken, a helyszíni ellenőrzések, intézkedések száma minimálisan nőtt csak, a hatóságok továbbra is leterheltek. Ezek hatására jutott el a tárca oda, hogy a Magyar Építészetről Szóló Törvényt elkészítse. Ennek célja a hatékonyság növelése, hogy „jót és jól” csináljunk. A szükséges minimum elvének értelmében a lehető legrövidebbek legyenek az eljárások és a barnamezős területek előnyben részesítése - hangsúlyozta.
Két nyilvános társadalmi egyeztetés és több ezer észrevétel után a törvényt ma hajnalban benyújtották az országgyűlés elé.
Mi is ez a jogszabály?
Definiálja azokat a célokat, amik a „jót és jól” szellemiségét garantálják, többek között az életminőség javítása, az épített örökségünk védelme, kiszámítható településtervezés vagy klímavédelmi szempontok tartoznak ide. A törvény nemcsak egy értékvédő, hanem egy érdekvédő törvény is.
Fontos cél az építészeti tervtanácsok és főépítészek szerepének megerősítése, egységesítése. A rendszer pillére a főépítész szervezetrendszer megerősítése, melyben a lényegi változást az önkormányzati főépítészek jelentik, az országos főépítész és az állami főépítészek irányítása alatt. Létrejön az Országos Építészeti Tervtanács, a Területi Építészeti és Településrendezési Tervtanács és a Helyi Építészeti Tervtanácsok, azaz a helyi érdekek megerősítése.
- Szigorítások várhatók az új beépítésre szánt területek kijelölésénél, a cél, hogy csak akkor építsünk, ha arra mindenképp szükség van, a tervezés, előkészítés tudatosságának növelése mellett.
- Jelentős változások várhatók a hatósági rendszerben is, 2025-től egy építésügyi hatóság lesz a kormányhivatalokban.
- A törvény kapcsán az eljárási szabályok is változnak, csökkentve az eljárási határidőket, a kevésbé hatékony eljárások megszűntetése. „Doboz-kész” használatbavétel: úgy is megkaphatja a használatbavételi engedélyt egy iroda, ha még a belső kialakítás nincs teljesen kész.
- Kötelezővé válik az E-Építési Napló.
- Az eljárási szabályok is változnak.
- A tervezői nyilatkozatrendszert bevezetjük, a tervezőknek két esetben is nyilatkozattételi kötelezettségük lesz, egyrészt, ha a tervektől az építés során el akarnak térni, másrészt a használatbavételkor kell nyilatkoznia az építésznek, hogy a tervek szerint valósult-e meg az épület.
- Az egyszerű bejelentés tudomásulvételi eljárássá alakul, a cél, hogy ne utólag derüljön ki, ha szabálytalan egy épület.
- Az önkormányzatokat érintő változások: a főépítészi struktúra és a tervtanácsok kialakításával nő az önkormányzatok szerepe.
Mi a jövő?
A törvény 2024. október 1-jén lép hatályba, a tervek szerint még idén elfogadják, így lesz egy év a végrehajtásokra. Emellett több tucat jogszabály is változni fog, amire érdemes lesz odafigyelni.
Az átalakulás már elindult
A KPMG rendszeresen készít nemzetközi építőipari felmérést, idén 14. alkalommal közel 300 nagyvállalati vezetőt kérdezett meg. A megkérdezettek kétharmada optimista volt az építőipari folyamatok irányával, de fele jelezte, hogy a projekteknél probléma volt a határidőre történő befejezésekkel.
A projektek 35-40 százalékánál volt költségtúllépés, ami a nem megfelelő kockázatkezelés miatt történt. A megkérdezettek ötöde nem is tudta, hogy volt-e ilyen, azaz nem ismerte kellő mélységben a projektjét. Mindez komoly hatékonysági problémákra mutat rá. A mai piaci turbulens helyzetben az árbecslés pontosságát kellene növelniük a vállalatoknak, amihez innovációt kell használni.
Melyik az az innováció, ahol a befektetéshez képesti megtérülést magasnak tartják? Első helyen az előregyártás, majd az okos épületek és az energiahatékonyság végzett, ezt követte a BIM.
Az ingatlanos innovációkkal foglalkozó cégek mintegy 14 százaléka tevékenykedik az építés, kivitelezés területén. Az új kihívásokra csak új megoldásokkal lehet választ adni - hívta fel a figyelmet Dános Pál MAISZ, MRICS, a KPMG Associate Partnere.
Hiába javul nálunk is a hatékonyság, az egy építőipari dolgozó által előállított bruttó hozzáadott értékben Magyarország nagyon elmarad a német vagy az EU-s átlagtól, de a régiós átlagtól is. A fajlagos kiviteli költségekben is látszik a nagyságrendbeli különbség. A német építőipar mindössze egyharmaddal nagyobb költségek mellett két és félszeres hatékonyságot tud produkálni. A magyar építőipar mintegy 20-30 százalékkal teljesít alul. A kérdés, hogy ez hogyan javítható, elvégezhető-e a hatékonyágnövelés innovációk alkalmazásával - világított rá Varga András, a KPMG Ingatlan-tanácsadás menedzsere.
Az építőipar legnagyobb kihívása a felhasznált anyag- és energiamennyiség. Az új épületeknél az üzemeltetés hatékonysága gyakran nagyobb beépítettség mellett tud csak megvalósulni. Az anyagok visszaforgásával és körforgásos üzleti modellel felére lenne csökkenthető az építőipar lábnyoma. Emellett élettartamnövelés, anyaghasználati koncepcióváltás is segít, miközben középtávon már várható a beépülő energiacímke bevezetése – emelte ki a szakértő.
Mikor fogja az AI tervezni a házunkat?
Ha ez az idő eljön, az egész világ és a szakmánk is teljesen másként fog üzemelni: ez egyrészt sokkal szebb épített környezetet jelent, de így az AI dolgozik, nem a tervezők, ami alapvető társadalmi változásokkal fog járni. Fontos tisztázni a pontos fogalmakat:
- AI - mesterséges intelligencia, minden intelligens, cselekvésre alkalmas gép ide sorolható, pl. egy robotporszívó megcsinálja a tervet és automatikusan minden alaprajzú lakást ki tud takarítani. Az AI egy szoftver.
- ML – gépi tanulás, ez egy AI szoftverkészítési technológia.
- DL – mély tanulás, a lényege, hogy bármilyen, rendezetlen adathalmazon is tanítható legyen az AI.
Az AI egy tanítás alapján létrejövő szoftver, ami abban jó, hogy a mintákat nagyon jól fel tudja ismerni. Ez alapján predikciókat tesz, segítve konkrét problémák megoldását. Az AI nem a képeket, hanem a benne lévő mintázatokat jegyzi meg. Mindez egy szoftvermódszertani áttörés, a régi szoftverekkel szemben az AI olyan problémákra ad megoldást, amit nem lehet egyértelműen megfogalmazni, csak minták alapján megtanítani. Valószínűségeket mutat, nem konkrét eredményt, így van, hogy helytelen eredményeket ad - hangsúlyozta Pfemeter Ákos, a Graphisoft SE technológiai partnerkapcsolatokért felelős alelnöke.
AI az építőiparban
AI szempontból az építőipar a leginkább elmaradott szakma,
mivel egy épület sokkal bonyolultabb, sokkal több résztvevős, mint például a gépipar. A kezdeti próbálkozások arra irányultak, hogy más szektorokból egy az egyben átvegyünk alkalmazásokat, pl. ahogy robotok építik az autót, úgy építse robot a falakat is. De nem ez jelenti az igazi áttörést. Később már a gépi látás alapján az építésbiztonságban megjelent az AI, tevékenységeket kamerákon figyelve jelzett, ha valami nem biztonságos.
Mostanában viszont inkább a kékgalléros területekről a fehérgalléros területekre kerül át a fókusz, itt említhető a Graphisoft tevékenysége is, például az AI-jal történő tervezésben. De ebben sem az automatikus tervezés a lényeg, hanem az AI segítségének alkalmazása. A mi fókuszunk a kicsiből indul a nagyba, részfeladatokat próbálunk megoldani, pl. a lépcsőtervező AI, de hamarosan kijön az AI koncepció tervező is. Az áttörések általában az interfészeken keresztül történnek, azt vizsgáljuk, hogy a kezelőfelületeket hogyan lehet emberi klikkelések, érintések nélkül irányítani.
Az AI a mindennapi életben, de az építőiparban is nagy áttörést fog hozni, így érdemes nem a partvonalról, hanem résztvevőként figyelni a dolgokat. Nem megijedni kell tőle, hanem elkezdeni használni. Érdemes az AI nyelvét megtanulni, a strukturált kérdésfeltevés képességét elsajátítani. Végül érdemes átgondolni, hogy a saját szakterületünkön miben tud segítséget nyújtani az AI - tette hozzá.
Mit adhat a ConTech? – Olcsóbb, jobb minőségű, gyorsabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb lesz az építőipar?
A legerősebb motiváció az építőipari folyamatok digitalizációjában a költségoptimalizáció - a Construction Technology & Innovation konferencia szakmai közönségének több, mint fele szerint, de a résztvevők egy másik jelentős, egyharmad része a munkaidő hatékonyságának növelését tartja a legerősebb ösztönzőnek.
Ditróy Gergely, üzletfejlesztési igazgató, Portfolio Csoport, a beszélgetés moderátora a közönségszavazásra bocsátott motivációs tényezőkről a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit is megkérdezte. Báthory Balázs, vezérigazgató-helyettes, innováció és stratégiai fejlesztések, Market Építő Zrt. szerint egyértelműen a hatékonyság növelése az, amely bármilyen innováció megvalósulását ösztönzi, ebben a digitalizáció egy eszköz. Reicher Péter, ország igazgató, Graphisoft SE szerint a vállalatok leginkább a versenyképesség növelése miatt, míg a kormányok a fenntarthatósági célok teljesíthetősége miatt kezdenek bele a digitalizációs fejlesztésekbe. Veres Zsolt, Country General Manager, Schneider Electric Hungária Zrt. elmondta, hogy habár a konferencia közönsége nem választotta ki a zöld megfeleléseket, mint a legerősebb motiváció az építőipari folyamatok digitalizációjában, mégis az látható a piacon, hogy a cégek értékét a zöld szempontok igenis befolyásolják. Az ESG jelentéseket is beárazza a piac, ha egy vállalatnak van fenntarthatósági riportja, az meglátszik az értékében is.
Ács Balázs, alelnök, Masterplast Nyrt., ügyvezető, Masterplast Modulhouse épületelemgyártó üzletág, elmondta, hogy a szabályozás, illetve az új törvény fontos lépés és egyértelműen pozitív a piacra gyakorolt hatása, de általánosságban a piac önszabályozó rendszerét nem lehet, és nem is szabad megerőszakolni. Ha az állam, mint egy piaci szereplő élen jár az olyan innovációban, mint a BIM, az AI vagy a zöld megoldások, annak van igazán értéke és komoly piacbefolyásoló hatása.
Reicher Péter kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több, mint 20 ország BIM-szabályozásában szereztek tapasztalatot. Ami egyértelmű, hogy egy attitűdváltásra van szükség, illetve olyan munkaerőre, akik rendelkeznek bizonyos képességekkel - például digitalizációs készségek, angol nyelvtudás, kommunikációs képesség, szakmai tudás.
Báthory Balázs hozzátette, hogy az építőipari technológiák nem kizárólag a digitalizációról szólnak, a jó és kevésbé működő technológiai újításokról pedig elmondta, hogy már majdnem mindenre van megoldás. A bevezetett újdonságok három dolog miatt nem szoktak működni, az egyik, hogy nem integrálható az adott cég digitális ökoszisztémájában, nincs teljesen testre szabva. A másik probléma a cég saját felkészültsége, a képzésekre nagyon nagy szükség lenne, a jó eszközöket sokszor a saját hiányosságaik miatt nem tudják a cégek használni. A harmadik, hogy nagyon nehéz az építésvezetőkkel megértetni, elfogadtatni az újdonságokat, vannak olyanok, akiknek pár éve lett csak e-mail címe. Reicher Péter ehhez csatlakozva elmondta, hogy mielőtt bárki azt gondolná, hogy a korábban említettekben csak a legnagyobb kivitelező és egyéb építőipari cégek érintettek, érdemes látni, hogy a beszállítói lánc, illetve a törvény miatt is a kisebb vállalatok is találkozni fognak az új digitális megoldásokkal.
Veres Zsolt szerint a digitalizációra egy keretrendszerként érdemes tekinteni, ennek kialakításában van nagy szerepe a törvényeknek is. Amit még érdemes kiemelni, hogy teljesen különböző az egyes területeken a digitalizáltság mértéke.
"Mikor lesznek olcsóbbak az ingatlanok, a bérleti díjak a digitalizáltságtól?" - tette fel a kérdést Ditróy Gergely. Báthory Balázs szerint nem lesznek ettől olcsóbbak a végfelhasználóknál a termékek, brutális munkaerőhiány van: "Azért dolgozunk, hogy a projektek megvalósuljanak, zöldebbek legyenek. Olcsóbb nem lesz, de legalább elkészül."
Ács Balázs szerint, ha az építőiparba is bekerülnek egyes standardizált megoldások, például a moduláris elemek alkalmazása, akkor van esély a költségek csökkenésére. Reicher Péter szerint akkor fognak tudni lejjebb menni az árak, ha a BIM-menedzser majd ki tudja előre mondani a kivitelezőnek, hogy hány fúróhegyet kell vennie (és persze minden más szükséges anyag, eszköz számát is pontosan meghatározza előre) Veres Zsolt szerint nehéz a költségek megvágása, de nem lehetetlen, ami segíthetné ezt az az, hogy a capex szemlélet mellett az opex szemlélet is érvényesüljön.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio
