“Egy japán cég a mindennapokban is tartja a fenntarthatóság irányelvét. A vállalati hitvallásunk is egybecseng ezzel és nagyon komolyan vesszük, hogy a tudásunkat átadjuk a jövő generációja számára” - mondta el a konferencián Tóth László, Department Manager / Promotion Department, TAKENAKA. Az 1610-ben alapított vállalkozást jelenleg a család 17. generációja vezeti, tengerentúli irodái vannak Ázsiában, 13 európai országban, valamint az Egyesült Államokban is. Az anyavállalat éves árbevétele mintegy 11 ezer millió dollár, ami megközelíti az éves magyarországi GDP 10%-át.
A cég építette fel Japán jó néhány emblematikus épületét, mint az Olimpia során jelképpé váló 300 méteres Tokyo Tower-t; az ország első nagyszabású stadionját, a behúzható tetős Fukuoka Dome-ot, és a nyitható-zárható tetővel rendelkező, valamint a gyepszőnyeget a stadion területén kívülre húzható Sapporo Dome-t is. Az Abeno Harukas, vagyis a legmagasabb irodaépületet Osakában szintén a Takenaka-hoz kötődik, szerte Európában pedig 1400 ipari létesítményt építettek.
Nagyon előremutató lenne, ha Magyarországon is megvalósulna a japán szemlélet, miszerint minőséget épít az adott építőipari cég és minőséget követel a megrendelő
- hangsúlyozta Tóth László.
A Takenaka Japánban az oktatás, kutatás és a gyakorlat hármasa mentén működik. “Ha egy építőipari vállalat sikeres akar lenni, akkor részt kell vállalnia az oktatásból, nem véletlen, hogy Japánban van a világon a legnagyobb olyan kutatóbázis, amely magánkézben van” - tette hozzá Tóth László. Azoknak, akik a diploma megszerzését követően felvételre kerülnek a Takenaka-ba, meg kell ismerniük a cég sajátosságait.
Amit tanítunk, az másnap ott van a gyakorlatban. Úgy gondoljunk, hogy naprakész tudást kell biztosítani a magyar műszaki hallgatók számára is; egy magántulajdonban lévő cég is kapcsolódni tud az oktatáshoz, nem biztos, hogy mindent a nemzeti kormányoktól kell várni.
Ezt teszik a fenntarthatóságért Japánban
Japánban a hidrogén és az ammónia a Zöld Növekedési Stratégia központjában áll, mivel csökkenteniük kell az olajnak és szénnek való kitettségüket. A Nemzeti Hidrogénstratégiájuk értelmében 2030-ra 800 ezer olyan járműnek kell Japánban közlekednie, amelyek hidrogéncellával üzemelnek, 5 millió olyan lakást kell létesíteniük, amelyek szintén hidrogén-ellátásúak, illetve ki kell építeni a nemzetközi hidrogén-ellátási láncot és olyan erőműveket létrehozni, amelyek hidrogén felhasználásával állítanak elő energiát. A hidrogén szállítása ammónia-szintézissel valósítható meg, vagyis a folyékony ammónia a hidrogén és nitrogén elegyéből jön létre, ami így már nem robbanásveszélyes. Próba jelleggel 2022-ben adták át az első tisztán hidrogénnel működő elektromos áramot termelő erőművet, amely kapacitása 360 KW, tehát viszonylag kicsi, 100 lakás áramellátására elegendő. A módszer további alkalmazása érdekében Dánia és Németország együttműködésének köszönhetően 2028-ra kiépül egy tengeralatti hidrogénellátó csőrendszer.
"Át kell gondolni, hogy egy állami vállalat mit tud nyújtani a magyar építési ágazat számára és hogyan tudja segíteni az ágazat fenntarthatóságát. A fókuszban a minőségi építés és az épített környezetünk fenntarthatósága áll" - mondta el Buday-Malik Adrienn, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója.
Az építési ágazat állami tudásközpontja, a 60 éves ÉMI egyedülálló tapasztalatot halmozott fel ezen a területen, több mint 700 partnerrel rendelkeznek, közülük 130 nemzetközi, 34 különböző országából. Tématerületük az építési termékek és a beruházások minőségbiztosítása, a kutatás-fejlesztés-innováció együttműködések.
Azért is fontosak a nemzetközi együttműködések, mert klasszikus kutatóintézetként működünk, de hídképző szervezetként segíteni tudjuk, hogy a jó gyakorlatok meg tudjanak honosulni az építési ágazatban, illetve az épített környezetben. Az ÉMI sikerrátája a K+F projektekben egyedüli, nagyjából minden második projektjavaslat eredményes
- emelte ki Buday-Malik Adrienn.
Igyekeznek a hazai építési ágazati szereplőket támogatni a külpiacra jutásban, illetve a piacosításban is, de számos társintézménnyel olyan együttműködésük van, amelyek révén konkrétan azzal tudják segíteni a hazai szereplőket, hogy a termékeik, szolgáltatásaik kikerüljenek a nemzetközi piacra és rendelkezzenek azokkal a tanúsítványokkal, amelyek például egy közbeszerzés során szükségesek. “Folyamatosan olyan partnereket keresünk, akik előttünk járnak akár a laboratóriumi hálózatok fejlesztésében, így a szlovén és a lengyel társintézményekkel kötött együttműködésnek köszönhetően 2026-ig meg fog újulni az ÉMI laboratóriumi infrastruktúrája.”
Az ÉMI abban hisz, hogy elsődlegesen az épületek használóit kell megkérdezni arról, hogy mit szeretnének, mire van szükségük, utána keresnek ehhez partnereket.
A saját bőrünkön teszteljük, hogy mi az, ami a magyar klímán működik, hiszen egy olyan irodaházban székelünk Szentendrén, amely egy uniós támogatással megvalósult demonstrációs beruházási projekt eredménye a fenntartható építési megoldásokból.
Állami vállalatként a közösségekért is tudnak tenni ezeken a projekteken keresztül, számos lakó- és középület felújítása történt meg fenntartható módon az ÉMI tervei alapján, két lakóépület felújítása után közel 30 beruházás valósult meg az elmúlt 5 évben Szentendrén.
Mivel tudják segíteni a hazai ágazat fenntarthatóságát?
A Bay Zoltán Kutatóhálózat keretein belül 10-45 millió Ft közötti szolgáltatást tudnak nyújtani építőipari vállalkozások számára; a mentorálás kiterjed a kutatás-fejlesztési és termékfejlesztési területre, a gyártástechnológiák ellenőrzésére, illetve olyan termékek piacra jutásának támogatására, amelyek még nem elérhetőek. A rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása révén alkalmazott kutatási megoldásokkal és szolgáltatásokkal segítik a magyar vállalatokat, erősítik a hazai KFI ökoszisztémát.
A tavalyi év nagy eredménye, hogy megvásárolták a Terc Kft.-t azzal a céllal, hogy hatékonyan tudják támogatni a beruházások tervezését és nyomon követését. “Az ágazati szereplők kooperációja mellett az állam partnerségére is szükség van, a Gazdaságfejlesztés Minisztérium, illetve az Építési és Közlekedési Minisztérium is partnerünk ebben” - tette hozzá Buday-Malik Adrienn.
Fotók: Kaiser Ákos/Portfolio
A konferenciáról készült beszámolók:
