Mit rendel a piac? - Fejlesztők és a jövő fejlesztései
Az állami megrendelési arány az összberuházási volumenből eddig kétharmad részt tett ki, de a közönség több mint fele szerint ez csökkenni fog, növekedést kevesebb mint 20 százalék vár.
„A korábban beindított fejlesztések még folyamatban vannak, ebben a pillanatban nem érzékeljük a visszaesést, nem kell átütemezni, de két-három éves időtávon ez már valószínűleg árnyalható. A szerződések költségének a legnagyobb részét az építőanyagárak növekedése teszi ki, így a fix áras, fix határidős szerződéseknek ez a legnagyobb kockázata, amit a piac – már a forrásbevonásoknál is - be fog árazni, visszahatva ez a fajlagos kivitelezési árakra.
Az iparági szereplők egymásra vannak utalva, így az együttműködés elkerülhetetlenné válik, megértve egymás kockázatát, mielőtt elérjük a szakadék szélét.
– emelte ki Ambrus György, magasépítési és zöldfejlesztési főigazgató, Budapest Fejlesztési Központ.
„Makro szemszögben az adatok késése nehezíti az értékelést, a piaci szereplők tapasztalatai már mást mutatnak, mint a számok. Volt egy nagyon erős 2021-es év, most egy lassuló növekedést várunk, ami az építőiparra is igaz. A válságból nagyon jól jött ki a magyar építőipar, de például a hatékonysága csökkent. Emellett van egy nagyon nagy import ráutaltság, ami a jövőben kulcskérdés lesz.
A beruházási szándék még erős, de folyamatosan csökken, és a reálgazdaság növekedése is nagyobb lassulást mutat, mint azt tavaly láttuk.
A lakáshitelezésben volt egy elképesztő felfutás 2021-ben, ez a fajta kereslet várhatóan csökkenni fog, a kamatemelések hatása időben késve jelennek meg, a támogatott hitelek és a piaci hitelek ára egyre erősebben elválik egymástól. A kereskedelmi ingatlanoknál pedig a bankok már maguk is szigorítottak a hitelezésen, ami a környezet bizonytalansága miatt egyáltalán nem meglepő. Ez a keresleti oldal csökkenését is magával vonja. Van egy eltolódás a beruházási hitelek felől a forgóeszköz-hitelek felé, ami nem egy pozitív tendencia. Mind munkaerőben, mind alapanyagban hiány van, így valamiféle koordináció biztosan szükséges lesz.” – hangsúlyozta Banai Ádám, monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető, Magyar Nemzeti Bank.
„Rekordéveken vagyunk túl, olyan beruházásokból, amelyek a következő években még tényleges termékekkel járnak országszerte rengeteget látunk, például a közútfejlesztések terén, ez mind a kibocsátást fogja növelni. Számos más beruházás most indult el, aminek az átfutása mához képest még több évig kitart. A közeljövő nagy kérdése, hogy a szerződéskötés előtt álló projektekre meglesz-e a finanszírozás és valóban el tudnak-e indulni. Azoknál a szerződéseknél, amelyeknél még nincs finanszírozás, az ajánlattevő még a háború előtt tette az ajánlatát. Más kérdés a most zajló fejlesztések kockázata, ez most egy rendszerszintű probléma, de az innovációt biztosan ösztönözni fogja.
Fontos lenne, hogy hosszútávú volumengazdálkodásban tudjunk hinni, illetve arra is figyelni kell, hogy most ne az előkészítések megtorpanásával reagáljunk, hiszen a kilábalás során a források megjelenése sokkal gyorsabb lesz, mint egy új projekt nulláról történő előkészítése.
– hívta fel a figyelmet Nyul Zoltán, beruházási vezérigazgató-helyettes, NIF Zrt.
„Egy 140 lakásos projektet elindítottunk és további három épület előkészítését is megkezdjük. A bizonytalan piaci helyzetekben a legjobb lokációban, a legtőkeerősebb fejlesztők kerülnek ki győztesen, ezért optimisták vagyunk.
Az irodaprojektnél az üzleti tervek újraszámítása történik, és lehet, hogy változni fog a kivitelezővel tervezett konstrukció.
A lakóprojekteknél is mindenki keresi a megfelelő konstrukciót, amivel el lehet indulni. Állami gazdálkodásra valóban szükség lenne.” - mondta el Dr. Schrancz Mihály, ügyvezető igazgató, Property Market Kft.
„Még a covid sem ért véget és máris itt egy háború, a magánszektorbeli megrendelések kapcsán egyáltalán nem vagyok optimista. A projektek még kifutnak ugyan, de ezek évekkel ezelőtti elhatározások.
Ha az állam nem erősít be, akkor az építőipar egy része jövőre hosszabb szabadságra mehet.
Az irodapiac sem tért magához, a lakópiac az infláció elől menekülő tőke miatt még fut, de a CSOK, a hitelek és a fizetések is jelentősen elértéktelenedtek a lakásárakhoz képest, fél év alatt akár 30 százalékkal. Az ilyen irányú kereslet tehát vissza fog esni és a kiskereskedelemnek sem fog nőni a szerepe, talán az iparban bízhatunk, de az ellátási láncok problémái ott is bizonytalanságot jelentenek, egyedül a logisztika erős - hangsúlyozta Tatár Tibor MRICS, vezérigazgató, Futureal Development.
A szakértő szerint egy bizonyos szintű előértékesítést el kell érnünk ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást kapjunk. Egy 20 ezer négyzetméteres irodánál például a bank legalább 8000 négyzetméterre kötött bérleti szerződést vár el, így nem tudunk úgy dolgozni, hogy nem látjuk pontosan a kivitelezési költséget. Oroszország és Ukrajna nagyon jelentős acél-, alumínium- és fatermelő, érthető tehát az építőanyagok kapcsán a bizonytalanság, de ennek megoldása nem az ingatlanfejlesztők dolga. Az alternatív forrásokat az építőanyagkereskedőknek kell megtalálni, hogy ez a zavar kisimuljon. Lehet, hogy ehhez állami beavatkozás kell. A kétharmados állami megrendelési arány semmiképp nem a szabad piac száma, az árak duplázódtak, a bérleti díjak nem, ha most mindkét oldal egyszerre esik vissza, az nagyon sajnálatos, így
az építőiparnak most a korábbi profitból kell invesztálnia a jövőbe, hogy a minőség javulhasson, illetve az innovációk is megvalósulhassanak, amiben jelenleg nagyon le vagyunk maradva Európától.
– tette hozzá a vezérigazgató.
Még egy szót a BIM-ről: hogyan használták a MOL Campus esetén?
"A legfontosabb kérdés, hogy hogyan is jutottunk el odáig, hogy BIM-mel tervezzük a MOL campust? Miért és hogyan is használtuk mi a BIM-et ebben a projektben?" - kezdte előadását Grátzer Szabolcs, a Market Építő Zrt. BIM menedzsere, tervezési osztályvezetője. A BIM használatának peremfeltételeit ismertetve aláhúzta, hogy a legfontosabb tényezők ilyen téren a felsővezetői támogatás, a tanulni akarás és a hozzáállás, hogy nem lehet feladni, valamint az, hogy időben és jól meghatározzuk a projektcélokat.
A pénz ilyen téren nem akadály, nem tényező
- hangsúlyozta. A BIM alkalmazása rengeteg előnnyel is jár, amiket a Kopaszi-gáton zajló fejlesztés kapcsán ismertetett részletesen. A rendszert fel tudták használni mennyiségi elemzésre, minőségellenőrzésre és havi teljesítési ütemek nyomon követésére is. "A BIM rendszerek alkalmazásában fontos a társadalmi felelősségvállalás – ezért támogatjuk a felsőoktatást és a magyar mérnöki kamarát is a BIM képzésben is.
Ennek újabb lépcsőfokaként elkezdtük megosztani a tervezési anyagainkat, hogy mi hogyan és mire is használjuk, használtuk a BIM rendszert
- jelentett be. Ezek az anyagok általában védettek, amiket nem szoktak csak úgy közre adni, ők azonban most nyílt forráskóddal elérhetővé tették ezeket, hogy ezzel is segítsék az ágazat BIM-re való átállását.
Hol tart a Paks II. beruházás?
A konferencia zárószekciójának második előadását Tarkovács Zsolt, a Paks II. Atomerőmű Zrt. Építészeti és Telephely-vizsgálati osztályvezetője tartotta, ismertetve, hol is áll most a régóta futó projekt. A projekt két nagyobb szakaszra osztható: az atomreaktor blokkokra (üzemi terület 270 épülettel) és a felvonulási területre (utóbbin egy 60 hektáros területen összesen 110 építmény valósul meg 15 funkciócsoportra bontva). Épül még ezen kívül a Dunába folyó hideg víz csatorna is - a meglévő melegvíz-kivezetést nem érinti a tervezés.
Az engedélyek kapcsán kiemelte, idén hosszabbították meg az eredetileg 2017-ben megszerzett környezetvédelmi engedélyt - ehhez párosulva kapták még meg az elmúlt években az építési és vízjogi engedélyt is. Ami a jelenlegi munkálatokat illeti, Tarkovács Zsolt elmondta, hogy a felvonulási területen már számos épület épül, az üzemi területen pedig a talajkiemelésre van meg az engedély, miután a teszt talajszilárdítás már sikerült.
A beruházás előrehaladását tekintve már több részprojekt kapcsán is zajlanak az előkészületek: ilyen a felvonulási terület több épülete, a talajkiemelés az üzemi területen, valamint az atomerőmű létfontosságú építményeinek engedélyeztetése. Mindezeken túl már elkészült vagy építés alatt áll a transzformátor állomás, két irodaépület, a betonkeverő üzem, az adalékanyag tárolók, a betonvizsgáló laboratórium (itt fog folyni a beton minőségellenőrzése), az acél és betonacél szerelő komplexum és az erőmű-beruházási központ épülete is.
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
