Mi történt a Liget projekttel az elmúlt időszakban?
A Liget projekt fejlesztési terveit pont 5 évvel ezelőtt mutattuk be a Portfolio Property Investment Forumon. Azóta számos nehézséggel kellett szembenézni, hiszen ugyan a konjunktúra közepén kezdtük el az építkezést, de a politikai támadások és a járványhelyzet kihívásaival is meg kellett küzdenünk. 5 évvel később azonban a tervek elkezdtek életre kelni és most már a valósággal találkozik az, aki kijön a Városligetbe. Olyan megújuló és újonnan létrejövő, kulturális terekkel, mint például a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Millennium Háza, illetve soha nem látott népszerűségnek örvendenek parkfejlesztéseink úgy mint a Városligeti Sportcentrum, a Nagyjátszótér, vagy a Múzeum Mélygarázs felszínén, a korábbi felszíni parkoló helyén létrejött hangulatos Promenád. Nagy hangsúlyt fektetünk mindezek üzemeltetésére annak érdekében, hogy a megvalósítás után is fenn tudjuk tartani a megújított területek és szolgáltatások magas, átadáskori minőségét.
Melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek befolyásolják az ingatlanpiaci folyamatokat, és ezen belül is a Liget projektet?
Első helyen a pandémiát kell említeni, hiszen a Liget közösségi terei, - egy játszótér, egy sportpálya, vagy múzeum - különösen kitettek azoknak a szabályoknak, korlátozásoknak, amiket a járványhelyzet kapcsán be kellett vezetni. Ugyanakkor a nyitott területek, a közparki funkciók jelentősen felértékelődtek, főleg egy olyan beépítettségű területen, mint a VI. vagy a VII. kerület külső része, ahol kevés a zöld felület és a rekreációs tér. Ezek a közparkok tökéletesek arra, hogy elkülönülve, ugyanakkor mégis szabad térben lehessen időt eltölteni.
A pandémia mellett van esetleg olyan kockázat, ami az építkezés alakulását befolyásolja?
Természetesen az építőanyagok drágulása hatással van nemcsak a magán, hanem az állami szektorra is, hiszen azok az előzetesen becsült költségek, amelyekkel a döntés meghozatalakor kalkuláltunk, jelentősen változtak az elmúlt időszakban.
Nekünk is vannak olyan fejlesztéseink, amiket még 500 ezer forintos négyzetméteráron tudtunk leszerződni, és vannak olyan egészen speciálisak is, amelyeknek a kivitelezési ára több mint 1 millió forint volt négyzetméterenként.
Az építőipari expanzió nálunk is érződik, ilyenkor nehéz nem csak a határidőt, de a költségkeretet is tartani. Nyilván az a cél, hogy az eredetileg vállalt szerződéses keretrendszerben benne maradjanak ezek a projektek. Azt tudom mondani, hogy a Városliget esetében ez inkább jól, mint rosszul sikerült.
A projekt egészét nézve melyik a következő olyan állomás, amely el fog készülni?
Nagyon izgalmas időszakhoz értünk, hiszen több mint 150 ezer négyzetméternyi parkrész felújítását követően, a Millennium Háza, a Komáromi Csillagerőd és a Szépművészeti Múzeum felújítása és a Múzeum Mélygarázs kialakítását után két kortárs, zászlóshajó attrakcióit is átadunk a következő hónapokban. Az egyik a Magyar Zene háza, amely Sou Fujimoto tervei alapján készült, és a Magyar Építő Zrt. kivitelezésében olyan előrehaladott állapotban van, hogy év végére elkészül, 2022 első hónapjaiban pedig már látogatható lesz. Nem sokkal ezután a Néprajzi Múzeum készülhet el az egykori Felvonulási tér helyén. Ferencz Marcel és Détári György vezető tervezők elképzelései alapján egy fordított kaput formáz az épület, amely várhatóan 2022 év elején nyílik meg. Ennek nemcsak a zöld teteje, hanem más publikus terei is ingyenesen látogathatók lesznek, akkor is, ha valaki a Néprajzi Múzeum kiállításán kívül szeretné a házat meglátogatni.
Van arról információja, hogy a projekt milyen hatással lesz a környező ingatlanok árára?
Az egyik legfontosabb feltevésünk az volt, hogy a beruházás felértékeli ezt a környéket. A VI., VII., XIV. és a XIII. kerület külső részein nehezebben indult be a konjunktúra, ilyenkor sokszor az állami oldalról induló mágnesberuházások azok, amelyek a városi szövetet meg tudják változtatni és felértékelik a környéket. Öt évvel ezelőtt a Portfolio konferencián azt mondtuk el, hogy előbb vagy utóbb alakulni fog a környék ingatlanpiaca. Abban bíztunk, hogy először csak a kisebb üzletek cserélődnek le hangulatosabb kávézókra, illetve csak egy-egy lakást vásárolnak a befektetők, majd tömbrehabilitációk indulnak, megjelennek a hotelfejlesztők, kisebb retail egységek alakulnak és az irodapiac is felélénkül a környéken.
Azt a legvadabb álmainkban sem gondoltuk, hogy ennyire gyors és egyértelmű lesz a Liget projekt hatása.
Gondolhatunk akár a Dürer Kertre, akár a környéken lévő ikonikus villák hotel jellegű, vagy éppen irodaház jellegű megújítására, vagy a korábbi kétes minőségű kisboltokra, amik helyett most kávézók tucatjai nyitották ki a kapuikat, vagy éppen a Vágány és a Szabolcs utca között - szintén a Liget Projekt keretében - épült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ barnamezős fejlesztésére, ahol egy 13 ezer négyzetméteres közpark tudott megnyílni, és ennek a környékén a lakófejlesztések a semmiből elkezdtek kinőni. Azt mondhatom, hogy az a vállalásunk, hogy a közpénz akkor van jól elköltve, ha ez utána magántőke befektetőket is a térségbe vonz, ez akkor a Liget projektnél egyértelműen látszik és mostanra egész világosan mérhető és kimutatható.
A cikk megjelenését a Városliget Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Mohai Balázs/Liget Budapest
