James Dearsley, az Unissu társalapítójának kutatásából kiderül, hogy a proptech cégek fele épületüzemeltetési tevékenységekben érdekelt. A második helyen az ingatlanértékesítés területe áll, míg felhasználói oldalról nézve a költözés, a vásárlás vagy a bérlés területére egyelőre kevésbé szivárogtak be az új megoldások. A legkevésbé viszont az építőiparban van jelen a proptech, vagyis ebben az ágazatban terjednek leglassabban a rendelkezésre álló technológiai újdonságok.
James Dearsley
Co-Founder
Unissu
James is recognised as one of the leading thought leaders on the future of the real estate market. His role as the Co-Founder of Unissu, the global leader of PropTech data, information and resources, means he has an unrivalled perspective... Tovább »
Összességében viszont számos eszköz vagy felhasználási forma van, ahol a technológia és az ingatlanok találkoznak egymással, ezzel létrehozva a proptech világát. Ezek közül a legfontosabbak:
- VR és AR,
- robotika,
- blockchain,
- omnichannel,
- okosépületek,
- drónok,
- 3D nyomtatás,
- önvezető járművek
A különböző szektoroknál ugyan más a digitalizáció szintje, de bizonyos mértékben már mindenhol jelen van. Becslések szerint mostanra az ingatlanpiaci munkák közel felét lehetne automatizálni, így sokan a technológia adta előnyök mellett munkahelyek megszűnésével is számolnak.
Kell-e féltenünk a munkahelyeinket?
Az ingatlanszektorban az értékesítésben, az üzemeltetésben, az értékbecslésben vagy magában az építőiparban is átalakulásokat hozhat a technológia, a változás azonban feltehetően nem villámcsapásként fog lesújtani, hanem fokozatosan alakítja át a szektort.Az értékbecslésben például a Portfolio konferenciáin megszólalt szakértők szerint a robotok miatt valóban megszűnhetnek munkahelyek, de ezzel párhuzamosan új munkakörök is létrejönnek. Az értékbecslői szakmában a legvalószínűbb forgatókönyv az lehet, hogy a robotok inkább segíteni, kiegészíteni fogják az értékbecslők munkáját, semmint kiváltani azt. A hatékonyság és az időhiány miatt azonban egyre nagyobb szükség van az automata technológiákra. Mivel nemcsak az adásvételek, hanem az értékbecslések száma is folyamatosan nő, elengedhetetlen a technológiai segítség, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség emberi munkára is.
Dános Pál, a KPMG igazgatója szerint az, hogy az emberi kontaktus ki legyen szűrve mindenféle tevékenységből, mindig felvet kérdéseket. Rengeteg olyan folyamat van, amelyet lehet és érdemes is automatizálni. Egy magyar proptech cég például egy szállodát automatizált, a reptereken pedig ma már megsértődnek, ha a helyszínen kérünk beszállókártyát. Sokan azonban még mindig idegenkednek az új megoldásoktól, így időbe telik egy új technológia bevezetése.
Dános Pál MAISz, MRICS
igazgató
KPMG
Pál 13 évig dolgozott a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, mint várostervező építész.1991 óta -25 éve dolgozik az ingatlanpiacon, mint ingatlanértékelő és tanácsadó. Közben 5 évet töltött el, mint... Tovább »
Proptech a valóságban
Noha az egyes ágazatokban eltérő mértékben van jelen a proptech, érdemes néhány gyakorlati példát is megnézni, hogy világosabb képet kaphassunk arról, milyen szerteágazó megoldásokat is értünk ezalatt.Az üzemeltetésben például a munkaerőhiány kezelését a B+N Referencia Zrt. a robotikával próbálja megoldani, úgy, hogy takarítórobotok fejlesztésével orvosolja a takarítók hiányából keletkező problémákat, de az automatizáció a CPI Facility Management részlegénél is egyre jobban megjelenik.
A közelmúlt legfontosabb városfejlesztési áttörését jelentik az egyre több helyen megjelenő okosváros koncepciók, amelyek összekapcsolják a digitális és a fizikai valóságot. Ennek egyik példáját - a Budapest belvárosában a Vodafone Magyarország által telepített parkolórendszert - a smart city kapcsán már említettük, de technológiai oldalról a proptech kérdésével is szorosan összefügg. A rendszer lényege, hogy a sofőrök egy mobilalkalmazáson keresztül, térképen megjelenítve láthatják a közelben szabad parkolóhelyeket, csökkentve ezzel a felesleges parkolóhely-keresésből adódó károsanyag-kibocsátást és elvesztegetett időt.
Szintén a smart cityvel összefüggésben kell megemlíteni a bevásárlóközpont-fejlesztések új hívószavát, az omnichannelt, ami például a Futureal fejlesztésében épülő Etele Plázában azt fogja jelenteni, hogy az épületben egy helymeghatározó és navigációs rendszer könnyíti meg a parkolást az üres férőhelyek feltüntetésével, a plázában pedig a vásárlóknak segít megtalálni a kiválasztott üzletet vagy szolgáltatást egy mobilalkalmazáson keresztül.
A proptech azonban az épületek tervezésekor is megjelenik. A tervezési és építési folyamatok összehangolásával, a BIM rendszer használatával és az ipar magasabb szintű digitalizációjával nemcsak gyorsabban és kevesebb költséggel készülhetnek el a különböző épületek, de a részletes tervezés és ellenőrzés azt is eredményezi, hogy kevesebb hibázási lehetőség marad a kivitelezés során, ami egyben a minőségben is megmutatkozhat. Ezt segíti például a Graphisoft által fejlesztett ARCHICAD szoftver is.
Az épületbe betervezett, majd beépített szenzorok az energiafelhasználást optimalizálják, például a villany vagy a fűtés automatikus szabályozásával, de szintén a proptech megoldásai teszik lehetővé, hogy távolról is vezérelhetők legyenek a létesítmények elektronikai eszközei, amivel a fenntartási költségek jelentősen csökkenthetők. A jövő irodaházait tehát már a proptech jegyében fogják tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, de a lakóingatlanok és kiskereskedelmi egységek esetében is egyre több helyen jelennek meg hasonló megoldások.
Természetesen a proptech-nek a kivitelezés, a bérbeadás és az üzemeltetés mellett a bérlői döntések során is fontos szerepe van. A hatékonyság növelésével egy irodaházban több embert lehet egységnyi helyen leültetni, hatékonyabban lehet a tárgyalókat kihasználni, viszont az ilyen megoldások bevezetésénél újra előtérbe kerül az emberi tényező, hogy vajon hogyan hat mindez az egyén munkateljesítményére. Az emberi igények bizonyos szempontból nem megváltoztathatók, de tény, hogy egyes munkakörökben a technológia lehetővé teszi a távmunkát, amivel tovább optimalizálhatók a cégek bérleti költségei.
Noha a fent említett megoldások nagyon vonzók lehetnek, figyelni kell arra is, hogy a proptech-re ne divatirányzatként tekintsünk, hanem mint olyan lehetőségre, amely bizonyos esetekben valóban hatékonyabbá, olcsóbbá vagy környezetbarátabbá teszi a meglévő folyamatokat. A változás lehetőségétől nem szabad elzárkózni, de fontos, hogy - mint minden esetben - az új technológiák alkalmazásánál is legfőbb szempontként a józan ész érvényesüljön.