A megnyitó előtt volt lehetőség végigjárni, a belső kialakítását tekintve néhol még építési területet idéző, új épületet. A régi és az új, a múlt és a jövő találkozása, nem építészként szemlélve, jól sikerült, szép lett. A sétány és a teraszok vonzóak. Kérdés, hogy a ma még látványosan foghíjas bérbeadottságú és kihasználtságú épületet, amiben eddig csak pár üzlet, néhány kávézó, a legalsó szintjén egy piac, valamint egy hatalmas galéria nyílt meg, mikor fogja tudni piaci alapon is életképes mennyiségű és minőségű bérlővel feltölteni a Főváros.
A megnyitó
Bagdy Gábor beszédét azzal indította, hogy "Tegyük a szívünkre a kezünket, és kérdezzük meg magunktól, hogy gondoltuk-e volna, hogy ez az épület nem csak megépül, hanem egyszer meg is nyílik." "A Bálna lekerült a rajzasztalról, amivel esélyt kapott arra, hogy még több és még jobb bérlőket találjon. Egy félbehagyott beruházást mindig nehéz beindítani, látható ez több pesti torzón is. Ám a mai napon sikerült kipipálni egy újabb pontot a legproblémásabb budapesti projekteket összegző "Fehér könyvben"." - emelte ki a főpolgármester-helyettes. Ezt követően Bagdy végigmondta a CET, ma már Bálna hányattatott sorsáról szóló történetet, pontonként sorra vette a múlt és a jelenen jogi és pénzügyi problémáit, majd hangsúlyozta, hogy mostantól ne a gondokkal törődjünk, hanem inkább tekintsünk a jövőbe. "Legyen ez Budapest Eiffel-tornya." - fejezte ki reményét a főpolgármester-helyettes. Végül hivatalosan is kimondta, amit már hosszú évek óta milliók vártak, "Ezennel a Bálnát megnyitom."
Mit is adtak ma át?
A Bálna elnevezésű Kulturális Kereskedelmi és Vendéglátó Központot, valamint az Új Budapest Galériát. Az épületegyüttes egy amolyan kultúrpláza jellegű fejlesztéssé alakult át az elmúlt években, amiben némi kiskereskedelem és vendéglátás mellett elsősorban koncertek és kiállítások kínálatával vonzzák a külföldi és belföldi turistákat és a helyi lakókat. A Bálna a méretét tekintve (bruttó kiadható terület) körülbelül az ötöde a West End City Centernek. Az üzlethelyiségek, kiállítóterek és rendezvénytermek mellett néhány autó és busz parkolóval, egy új Duna-parti sétánnyal, és egy nagy áldozatok árán, de végre elkészült ingatlanfejlesztéssel bővült a város.
Hol adják át?
Ferencvárosban, a Fővám tértől délre, az egykori Közraktárak helyén, ami annak idején a ferencvárosi (dél-pesti) iparterületnek volt a része. A szaknyelvben az ilyen típusú területeket barnaövezetnek, avagy rozsdaövezetnek szokás emlegetni. Ezek azok az egykori iparterületek, laktanyák, vasúti területek, stb. amik a megváltozott világban funkciójukat vesztették, és több közülük elkezdett igen komolyan lepusztulni. A jó lokációval rendelekzőket az ingatlanfejlesztők az első körben elkezdték rehabilitálni, de ami napig rengeteg ilyen terület van, pl az Óbudai Gázgyár, de az egy nagyobb falat. Híresebb rozsdaövezeti fejlesztések Budapesten pl. a Mammut, a Millenáris, a West End, vagy a MOM Park, stb. A terület a Duna bal partján, vagyis Pesten, a Szabadság és a Petőfi hidak között található.
Érdemes egyet zoomolni befelé (+ gomb). Az építkezés kezdete látszik.
View Larger Map
Mi is ez a hely?
A pesti Közraktárakat 1881-ben adták át. A komplexum négy épületből állt, melyből kettő lett integrálva az új funkcióba (Fővám térhez eső két közelebbi tömb), a maradék kettő közül az egyik még korábban elpusztult, a másikat pedig lebontották. Az eredeti funkciója elvesztése után hosszú évtizedekig pusztuló épületeket folyamatosan használták el, majd néhány élelmesebb, vélhetően jó kapcsolatokkal is rendelkező vállalkozó szórakoztatókomplexumot is létesített benne és mellette.
Miért olyan különleges ez az egész?
A projektet 2007-ben álmodták meg, az előtte lévő években a lerobbant épületek átmeneti hasznosítás jelleggel fiatalok mulatóhelyeként és raktárként is funkcionáltak. A projektet még a Demszky-érában kezdték el, ám ahogyan annyi minden más, ennek a konstrukciója sem tetszett (jogosan, hiszen rendkívül előnytelen volt a PPP konstrukció a városra nézve) az új városvezetésnek, így a projekt megtorpant, jött a hosszú jogi procedúra, egymásra mutogatás, pénzüket követelő alvállalkozók, elégedetlen tervező (a terveket Kaas Oosterhuis holland építész készítette), stb. Majd a több éves dráma végén a Főváros végül lezárta a frontokat (bár van még bírósági per az ügyben folyamatban, és az alvállalkozók közül sem véletlenül gyülekeztek ma is jónéhányan a bejáratnál).
A CET avagy Bálna történetéről bővebben a REsource magazin 2012. szeptemberében megjelent cikkében olvashatnak.
Baross Pál, a Bálna üzemeltetőjének, a BFVK igaztóságának az elnöke, kérdésünkre elmondta, hogy rendkívül nehéz dolga volt a Fővárosnak a projekt befejezésével, az ismert jogi és egyéb körülmények és procedúrák miatt. Másik nagy gond az volt, hogy a piac is jelentősen megváltozott, már teljesen más egy fejlesztés életciklusa mint akkor, amikor elindult ez a projekt. "A kulturális területek összesen 5000 nm-et foglalnak el a Bálnában, ami az összterület mintegy 40%-a, a vendéglátás 25%-os arányából egyharmadnyi rész talált eddig bérlőre, a 2500 nm-nyi kiskereskedelmi területből eddig 4 kisebb 20-30 nm közötti egységnek van bérlője, ám közben előrehaladott tárgyalások folynak egy 1000 négyzetméteres üzlethelyiségre, ami egy turizmusra ráépülő, ékszer és emléktárgy jellegű shop, mini múzeummal, mini mozival, mini kávézóval kiegészülő projektje lenne." - mondta Baross. A bérleti díjakkal kapcsolatban Baross úgy nyilatkozott, hogy 2016 végére szeretnék elérni a 6-20 euró/nm közötti szinteket, míg az üzemeltetés költsége 3300 forint/nm (11 euró) havonta.
Ami viszont biztos, egy új fejezet indult ma a Bálna életében.
A környéken található lakóingatlanok értékének is várhatóan jót tesz a projekt befejezése. A környék jelenlegi érékesítési áraival kapcsolatban az alábbi térképen tájékozódhat.
