Jelentősen megerősítette Dél-Korea légvédelmét az Egyesült Államok, válaszul arra, hogy Phenjan több ezer szeméttel megrakott hőlégballont reptetett át a határon; egyéb intézkedések mellett a térségbe küldték a „szuperszázadként” emlegetett 36-os számú vadászrepülő-századot is – írja a Newsweek.
Tajvan megszerzése már hosszú évtizedek óta Kína egyik legfontosabb geopolitikai célját jelenti, mivel Peking szerint a sziget az „egy Kína elv” alapján hozzájuk tartozik. Az elmúlt évtizedekben Tajpej stabil kapcsolatot épített ki és tartott fenn az Egyesült Államokkal, a nyugati nagyhatalom hallgatólagos védelmi garanciájának köszönhetően pedig nem robbant ki véres háború a Tajvani-szorosban. Kína felemelkedésével viszont változni látszik a helyzet, mivel Hszi Csin-ping elnök vezetésével Peking egyre határozottabb hangot üt meg az ügy érdekében. A 2024 novemberében tartandó amerikai elnökválasztást eddig Laj Csing-tö tajvani elnök nagyjából nyugodtan várhatta abban a tudatban, hogy mind a demokratáknak, mind pedig a republikánusoknak érdeke a jó kapcsolat fenntartása a szigettel. Az egykori amerikai elnök, Donald Trump váratlan kijelentése azonban alaposan felkavarta az állóvizet.
Védelmi paktumot kötött Ukrajna két legnagyobb európai segítője, Nagy-Britannia és Németország, miután egyre valószínűbb, hogy Donald Trump győz az amerikai elnökválasztáson, és megvonja az Egyesült Államok katonai támogatását Kijevtől – írja a Politico.
Megdőlt hétfőn az egy nappal korábban az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus által mért melegrekord: július 22-én 17,15 Celsius-fok volt a globális átlaghőmérséklet a bolygón - derül ki a klímaváltozást figyelő szolgálat szerdai bejelentéséből. A vasárnapi rekord 17,09 Celsius-fok volt.
Olaf Scholz német kancellár szerdán bejelentette: jövőre is megméreti magát a választásokon – írja a Tagesschau.de. A jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények alapján azonban nem sok esélye van az újrázásra.
Joe Biden amerikai elnök korábbi, egyben Kamala Harris alelnök újdonsült kampányfőnöke, Jen O'Malley Dillon legutóbbi feljegyzésében részletesen leírta, miképp győzhet a demokraták várható elnökjelöltje a republikánus Donald Trump volt elnökkel szemben.
A német kormánykoalíció pártjai (SPD, Zöldek, FDP), illetve a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU megállapodtak abban a törvényjavaslatban, mellyel az Alkotmánybíróságot erősítenék meg – írja a Politico. A cél: nem akarják, hogy a megerősödő szélsőjobboldali AfD esetleges hatalomra kerülése esetén támadást intézhessen a testület ellen.
A Republikánus Párt egyes vezetői figyelmeztették politikusaikat, hogy ne tegyenek támadó jellegű utalásokat a Joe Biden helyébe lépő Kamala Harris várható demokrata elnökjelölt nemére vagy etnikumára. Donald Trump pártjában többen attól tartanak, az efféle kritikák elidegeníthetik a női és színesbőrű szavazókat a novemberi elnökválasztáson - írja a Hill.
Richard Vereker OSINT (vagyis nyílt forráskódú információkra támaszkodó) elemző az ukrajnai háború eleje óta folyamatosan gyűjti az adatokat a felek háborús veszteségeiről. Most egy újabb hónap eddig elérhető adatairól, 2024 júliusáról jelentetett meg ábrákat.
Miután a Trump-kampány bepanaszolta Kamala Harrist a választásokat felügyelő szövetségi szervnél, és a bíróságokon is megtámadhatják a jelöltségét, Andy Ogles republikánus képviselő kedden alkotmányos vádeljárást kezdeményezett az alelnök ellen. A beadvány újabb vádponttal bővíti ki a korábban benyújtott javaslatot - írja a Hill.
A szingapúri útlevél lett a világ legerősebb útlevele a Henley Passport Index friss adatai szerint, a magyar útlevél pedig a világ hetedik legerősebbje - írja a CNN.
Több ezren vonultak utcára kedden Lengyelországban, miután a Szejm nem szavazta meg a szigorú abortuszszabályzat enyhítéséről szóló törvényjavaslatot. Közben Donald Tusk miniszterelnök menesztette pozíciójából pártja két politikusát, akik nem vettek részt a szavazáson.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója cáfolta azokat a múlt héten felröppent híreket, miszerint havi rendszerességgel 45 millió dollárt tervez adományozni egy Donald Trump volt amerikai elnök megválasztását célzó kampányszervezetnek - írja a Guardian.
A tavaly októberi terrortámadás után kirobbant izraeli-palesztin háború Jeruzsálem szemszögéből meglehetősen zökkenőmentesen indult: bár az Irán által vezetett „Ellenállás tengelye”, azaz a Hezbollah, a szír és iraki milíciák, illetve jemeni húszi lázadók is indítottak rakéta- és dróntámadásokat a zsidó állam ellen, a konfliktus kezdeti szakaszában ezek az akciók inkább apró kellemetlenségnek, mintsem valós veszélynek tűntek az izraeli hadvezetés számára. A gázai invázió elhúzódásával azonban kezdetben Libanon, most pedig Jemen irányából is egyre gyakoribbak, ráadásul veszélyesebbek a belövések. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora az esély arra, hogy Izrael elszórt légitámadásoknál aktívabban is beszálljon a jemeni polgárháborúba.
Donald Trump volt elnök szövetségesei felvetették annak a lehetőségét, hogy jogi úton próbálják megtorpedózni Kamala Harris elnökjelöltségét, miután Joe Biden demokrata elnök visszalépett a versenytől. A Reuters közben arról ír, Trumpék a Szövetségi Választási Bizottságnál is panaszt nyújtottak be a helycsere miatt.
A német belügyminisztérium szerdán közölte, hogy betiltotta a síita Hamburgi Iszlám Központ (IZH) nevű egyesületet és annak leányszervezeteit, mert törvényt sértett azzal, hogy radikális iszlamista célokat követett.
Az Ukrajniszka Pravda számolt be arról az esetről még 2023 végén, hogy az ukrán 125. számú Lvivi Területvédelmi Dandár akkori parancsnoka, Artur Horbenko altábornagy megtagadta a civil társaságok által épített erődök átvételét. Azzal magyarázta akkor a döntését, hogy a felhúzott szerkezetek rossz fizikai állapotban vannak.