Az Európai Parlament már tavaly jóváhagyta azokat az új szabályokat, amelyek összehangolják a közösségi finanszírozási platformokra vonatkozó minimumkövetelményeket, így elgördítik az akadályokat a határokon átnyúló működés elől. A startupok így több kisbefektetőhöz érhetnek majd el, a beruházók pedig több támogatandó vagy üzleti projektből választhatnak.
A közösségi finanszírozást azért akarják gatyába rázni, mert végre rájöttek, hogy megoldást nyújthat egy olyan vállalkozói réteg finanszírozására, amely a jelenlegi rendszerben többnyire hoppon marad
– mondta a Portfolio-nak dr. Magyar Csaba, aki szerint a nagyobb cégek számára ott a tőzsdei finanszírozás, vagy kötvénykibocsátás lehetősége, pár kategóriával lejjebb megjelennek a bankok és egyéb befektetési vállalkozások. A kisebb vállalkozásoknak, a kezdeti fázisban lévő cégeknek azonban viszonylag szűkösek a lehetőségeik. „A bankoktól körülményesen kapnak hitelt, a magyar befektetők pedig egy meghatározott körben mozognak, amihez egy kisvállalkozónak nincs meg a kapcsolatrendszere, nem tud eljutni egy kockázati- vagy egy angyalbefektetőig” – tette hozzá.
Ezzel szemben életszerű lehet egy olyan platform, amelyet sokan nézegetnek a lakossági befektetők és az adakozni szándékozók. A közösségi finanszírozást úgy is szokták szemléltetni, mint egy tölcsér, aminek az egyik végén bele lehet kiabálni, hogy a szélesebb végén felerősödő hangot meghallják a tömegek. A finanszírozás pedig éppen ellentétesen irányú: a tölcsérnek kiszélesedő végén a kisbefektetők bedobálnak néhány ezer forintot, ami végül az ötletgazdánál értelmezhető tőkeként jelenik meg. A szakértő szerint ez nyilván nem a milliárdos befektetők asztala, inkább a lakossági finanszírozásnak lehet egy jó válfaja, de ettől függetlenül összességében akár nagy pénzeket is képes lehet mozgósítani.
A crowdfunding oldalak különböző típusai:
- Az adománygyűjtő oldalakon a felhasználók kisebb összegeket adományozhatnak egy-egy, általában valamilyen közcélú projekt megvalósítására, de az adományaikért cserébe nem kapnak ellenszolgáltatást.
- A jutalomalapú oldalakon a felhasználók az adományaikért cserébe valamilyen jutalmat kapnak, jellemzően egy szimbolikus ajándékot, kedvezményt vagy egy mintát az új termékből.
- A hitelezéssel foglalkozó oldalakon a magánszemély befektetők kölcsönöket nyújthatnak más magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak.
- A tőkebefektetés-alapú platformokon pedig a felhasználók a befektetett összeg ellenében részesedést kapnak a vállalkozásból.
Évtizedes a késés az EU-ban, de még nem késő beszállni
A közösségi finanszírozás nem újkeletű dolog, több magyar oldalt is találunk, például a GiveMyChance.com, de több oldal már meg is szűnt, mint a kezdheted.hu vagy az indulj.be. „Magyarországon, csak magyar nyelven nehéz éltben tartani egy ilyen oldalt, mert kis ország vagyunk, kis piaccal a közösségi finanszírozás szempontjából, így kevés embert lehetne vele elérni. Az EU éppen ezért szeretné, hogy ezek az oldalak határon átnyúlóan működjenek. Lehet, hogy Magyarországon nem fejlődik ki egy széles közönséget elérő közösségi finanszírozási platform, de más tagállamokban, például Németországban vagy Franciaországban lehet, hogy sikerül megvalósítani. Ezekre a platformokra pedig ugyanolyan feltételekkel regisztrálhatnának magyarok is” – mondta dr. Magyar Csaba.
Ha közösségi finanszírozásról van szó, akkor a magyar startupok most jellemzően a Kickstarteren vagy az Indiegogón próbálnak támogatást gyűjteni, azonban ez korántsem egyszerű: a Kickstarteren például nem lehet magyar céggel regisztrálni, létre kell hozni egy vállalkozást egy olyan országban, ahol a crowdfunding óriás jelen van.
„Az Egyesült Államokban már 2012-ben, az Obama-elnökség idején elfogadtak egy jogszabályt, amely lehetővé tette a cégeknek, hogy adományt és tőkét gyűjtsenek nyilvános körben, oly módon, hogy a cégből részesedést ajánlanak fel. Az Indiegogo és a Kickstarter már ott kopogtattak, a törvényalkotó pedig jó időben reagált, hogy külön státuszt adott ezeknek a szolgáltatóknak. Az EU most részint a járvány hatására, úgy döntött, hogy szeretne az amerikai mintához hasonlóan egy külön rendszert létrehozni a közösségi finanszírozás érdekében” – mondta dr. Magyar Csaba, aki szerint ezzel a szabályozással az USA sokkal hamarabb eszmélt és emiatt már sok európai ötletet „elhódított”, de talán még nem késő.
Megoldás a covid-válságra?
Dr. Magyar Csaba szerint, ha nagyon leegyszerűsítjük a közösségi finanszírozás lényegét, akkor a befektető (vagy támogató) felajánlja a pénzét a platformon keresztül, ami tulajdonképpen vásárlásnak, befektetésnek, kölcsönnek vagy támogatásnak minősül. „Ha a mostani pénzügyi jogrendszerbe akarjuk ezeket a tranzakciókat „beleerőszakolni”, akkor üzletszerűség esetén hitelezésnek, betétgyűjtésnek, illetve nyilvános forgalomba hozatalnak, valamint ezek közvetítésének minősülhetnek, csakhogy ilyenkor már pénzügyi engedélyköteles tevékenységekről beszélünk, ráadásul ezeknek a szabályait a nagyobb szereplőkre írták” – mondta a szakértő.
Amíg a pénzügyi szabályozás –milyen feltételekkel lehet közvetíteni, hitelezni, hogyan lehet betétet gyűjteni, mi minősül nyilvános felajánlásnak – már minden EU tagországban egységes, addig a közösségi finanszírozásra nincs külön szabályozás, emiatt jobb megoldás híján a meglévő előírásokat kell alkalmazni, csakhogy ezeknek nem lehet megfelelni, mert ütköznek a közösségi finanszírozás volumeneivel.
Az EU úgy tűnik belátta, hogy az ilyen mikrofinanszírozások lebonyolításhoz, nem életszerű ugyanazokat a szabályokat elvárni, mint például egy banktól. A szabályozás kérdése a szakértő szerint most azért is időszerű, mert a koronavírus-válság rámutatott arra, hogy a kisvállalkozások mennyire sérülékenyek és szűk a mozgásterük finanszírozási oldalról.
Hatékony platformja lehetne egy crowdfunding oldal például olyan kezdeményezéseknek, hogy „Mentsd meg a kedvenc éttermedet!”.
Szabályozott keretek között lehetne megvalósítani a támogatói forrásgyűjtést az étterem vagy a szálloda életben maradásához. Ezek a vállalkozások pedig ingyen sört vagy valamilyen lefogyasztható kedvezményt ajánlhatnának fel a támogatóknak” – mutatott rá a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
Az Egyesült Államokban a mostani pénzügyi mentőcsomagnál felvetődött a bajba jutott kisvállalkozások finanszírozása során, hogy a merev ügyfél-átvilágítási és a kockázat-elbírálási szabályokat időlegesen felfüggesszék, ugyanis ezek 3-4 hónapos eljárások voltak, viszont számos cég nem bírta ki ezt a várakozási időt és persze csődbe ment, mire forráshoz jutott volna.
„Jelenleg a pénzügyi rendszer európai szereplői napi szinten mutatnak be „céges áldozatokat” az adminisztráció oltárán. Ez a beidegződés ellehetetleníti, hogy a bajba jutott vállalkozásokat gyorsan megsegítsék. Így marad az állam, azonban ebben az esetben a bürokrácia lassítja a folyamatokat. Ezzel szemben egy profin összerakott, online közösségi finanszírozási platformon keresztül napokon belül lehetne pénzt gyűjteni a bajba jutott cégeknek (is).”
– tette hozzá dr. Magyar Csaba.
Az uniós csomag kifejezetten kitér a befektető-védelmi szempontokra is: mivel az emberek emocionális alapon döntenek az ilyen típusú befektetéseknél, emiatt magasabb szintű védettséget kell, hogy élvezzenek.
A szabályozás szerint a felelősséget elsősorban a platform üzemeltetőjére hárítanák, ami tulajdonképpen pénzügyi szolgáltatónak fog minősülni, ezért többletkövetelményeknek kell megfelelnie. „Tehát európai viszonylatban engedéllyel kell majd rendelkeznie, pénzmosás elleni szabályzattal stb., illetve ezeknek a szolgáltatóknak egyértelmű tájékoztatást kell adniuk a kisbefektetőknek. Fontos, hogy kimondják, hogy a platformon forrást gyűjtő vállalkozások számára „adakozni” rizikós befektetés, a projekt mögött álló vállalkozások gyakran csődbe mennek. A platform üzemeltetőjének ki kell építenie olyan mechanizmusokat is, amelyekkel akár pénzvisszafizetésre is van lehetőség – mondta a szabályozásról dr. Magyar Csaba.
Gazdaságpolitika szempontból is van jelentősége
A szakember azt is fontos szempontnak tartja, hogy az elmúlt időszakban kiélezett lett a kereskedelmi verseny az USA, Kína, Oroszország között, megtörtént egyfajta tömbösödés, az EU is próbálja megtalálni a helyét. Ennek fontos eleme az is, hogy az Európában működő kezdő vállalkozásoknak legyen egy platformja, ahol megfelelő finanszírozáshoz juthatnak. „A legtöbb startup arra hajt, hogy majd felvásárolja őket valamelyik amerikai IT cég. A Facebooknak is rengeteg felvásárlása volt, támadták is versenytilalmi szempontból, hogy nem hagyja, hogy kifejlődjön a konkurencia.
Ha az EU egy kicsit is protekcionista, akkor abba az irányba megy, hogy az európai tudást, technológiát és jó ötleteket megpróbálja az unión belül tartani.
Próbáljunk ezeknek a mikrocégeknek az EU-n belül finanszírozást adni, továbbá az is jó gondolat lenne, hogy inkább az európai techcégek vásárolják fel ezeket a startup vállalkozásokat” – tette hozzá a szakember, aki szerint nemzetközi kitekintésben is mindenképpen előnyös, ha az EU-ban létrejön erre egy-két modern platform.
Amennyire kezd haladó lenni a szabályozás a közösségi platform létrehozásával kapcsolatban, annyira elmaradottak az adózási vonatkozások. Dr. Magyar Csaba szerint sokkal egyszerűbb volna, ha a befektetők közösségi finanszírozásból származó jövedelmére létrehoznának egy külön kategóriát (mint például az ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetén), mert jelenleg adótanácsadó nélkül nem sokan mernének belevágni egy ilyen projektbe, ami egyben a széleskörű elterjedésének is korlátja lehet.
Ha adózási szempontból közelítjük meg a témát, akkor elsősorban azt kell tisztázni, hogy milyen ügyletről van szó. Van olyan eset, amikor valamilyen terméket vagy szolgáltatást vesznek. Ez esetben a támogató egy később létrejövő termékért vagy szolgáltatásért fizet előleget. Itt viszonylag egyszerű a helyzet, mert azt kell nézni, hogy aki eladja, annak bevétele származik belőle. Csakhogy elvileg majd áfát is fel kellene számítani a termék értékesítése után.
Ha az EU szeretné, hogy a közösségi finanszírozás elterjedjen, akkor mindenféleképpen szükség lenne arra, hogy adózási szempontból is egységesek és egyszerűek legyenek a szabályok, hiszen ezeket a tranzakciókat is az elavult adózási szabályokba kell belepréselni
– mondta dr. Magyar Csaba, aki szerint a koronavírus miatt most nagyon sok mindenkinek kihúzták a szőnyeget a lába alól, itt lenne a lehetőség, hogy a társadalmi szolidaritás jegyében akár jótékony, akár üzleti célokra gyorsan, egyszerűen és online módon lehessen adományt gyűjteni vagy befektetni.
A cikk megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.
