Európai szinten az elsők között Magyarország az egészségügy digitalizációjában

Az elmúlt években több szakértő is egyfajta modellváltást, a fragmentáltság csökkentését sürgette a magyar egészségügyben. Ön szerint hogyan lehetne ezt a problémát orvosolni, hogyan nézne ki egy betegközpontú ellátási rendszer Magyarországon?

Egy igazán betegközpontú rendszerben a beteg elegendő információt kapna a saját kórtörténetéről, a diagnózistól a kezelésig és az utókövetésig. Jelenleg a páciensek gyakran passzív szerepben találják magukat, néha még azt sem tudják, mi lesz a következő lépés a kezelésük során. Egy jól felépített rendszer biztosítaná, hogy minden érintett szereplő közösen dolgozzon a legjobb lehetséges egészségügyi eredmények elérésén. Ehhez koordinált szolgáltatási megközelítésre van szükség, amelyet egy erős adat-infrastruktúra támogat, amely egységes képet ad a betegútról minden releváns szereplő számára. 

Magyarország kedvező helyzetben van az adat-infrastruktúra szempontjából, mivel létezik az országos EESZT rendszer. A kihívás most az, hogy továbbfejlesszük, összehangoljuk az ösztönzőket, és optimalizáljuk a teljes betegút folyamatát. A nagyobb átláthatóság lehetővé tenné a hatékonyabb erőforrás-elosztást azáltal, hogy feltárná az olyan hátráltató tényezőket, mint például a kihagyott időpontok vagy a szükségtelen, ismételt vizsgálatok. Ezek nem csak Magyarországon, hanem világszerte gyakori problémák és a kiküszöbölésükkel hatékonyabbá és költséghatékonyabbá tehetnénk az egészségügyi rendszert.

Említette, hogy Magyarország megfelelő adat-infrastruktúrával rendelkezik, ám annak kezelése kihívást jelent. Mi okozza ezt?

Azt látjuk, hogy a ma az állampolgárok számára elérhető információk messze meghaladják a néhány évvel ezelőtti szintet. Azonban az adatok begyűjtése önmagában nem elegendő; azokat könnyen hozzáférhetővé és használhatóvá kell tenni.

Jelenleg nem minden szereplő számára elérhetők azonos információk, illetve egyes adatformátumok, mint például a PDF-ek, megnehezítik az adatok korszerű felhasználását is. A legnagyobb kihívás most az, hogy az egészségügyi adatokat átláthatóvá és elérhetővé tegyük a releváns szereplők számára. Ha ez az alap megvan, akkor további fejlesztések, mint a kezelések hatásának mérésére vagy a betegutak optimalizálására is lehetőség nyílik.

Tekintettel a jelenlegi infrastruktúrára, milyen konkrét lépéseket lehetne tenni a cél elérése érdekében?

Képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, ahol minden releváns betegadat rendszerszerűen egy strukturált adatbázisba kerül. Ha ezeket az adatokat elemeznénk, az lehetőséget adna a trendek és hatékonysághiányok azonosítására. Ez lehetővé tenné a dinamikus betegirányítást, optimalizálva az erőforrásokat az ellátásban.  

Az erre irányuló fejlesztések egy része már folyamatban van, bár a szokások és szemléletmód átalakítása időbe telik. Ha az egészségügyi szereplők megértik a rugalmasabb rendszer előnyeit, akkor az átállás is zökkenőmentesebb lesz.  

Ezen kívül a valós idejű adat-elemzés hasznos betekintést nyújthat a különböző kezelések hatékonyságába, segítve ezzel az egészségügyi stratégiák folyamatos finomhangolását. Példának hoznám az új gyógyszereket: bár forgalomba hozatal előtt szigorú klinikai tesztelésen mennek keresztül, a valós idejű adatok további megerősítést adnak a hatékonyságukról és új alkalmazási lehetőségeket is feltárhatnak. 

Ez a megközelítés más beavatkozások esetében is hasznos lenne, biztosítva, hogy a közegészségügyi befektetések is a legjobb eredményeket hozzák.

Ha jól értem, az lenne a legjobb, ha valamilyen szinten a közigazgatásban is adaptálnák a privát szektor szemléletét?

Valamilyen mértékben igen.

A közegészségügy számos szereplője már felismerte ennek értékét, különösen a teljesítménymutatók jelentőségét, vagy azt, hogy az egészségügy egy befektetés, nem költség. Azonban a rendszerszintű átalakulás sokszor kihívás. Bár az innovációra való hajlandóság megvan, a kulcskérdés az, hogy hogyan lehet hatékonyan végrehajtani a változásokat és meghatározni a legjobb kiindulópontokat.

Jelenleg Magyarországon az infrastruktúra fejlesztésére helyeződik a nagyobb figyelem, ami elengedhetetlen alap. A következő lépés az adatalapú betegút-menedzsment integrálása, amely jelentősen növelheti az egészségügyi ellátás hatékonyságát és a betegek kimeneteleinek javulását. 

A Roche-nál kifejlesztettünk egy betegút-menedzsment alkalmazást (Dr. BetMen*), amely a transzparenciát hivatott növelni, és amely mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek számára lehetővé teszi az ellátás hatékonyabb követését. Az alkalmazás átadásra került az EESZT rendszerbe való integráció céljából, és a folyamat jelenleg is zajlik. Miután teljesen megvalósul, jelentős lépést jelent majd az egészségügyi ellátás és az erőforrás-elosztás optimalizálásában.

Milyen kulcsfontosságú változásokat szeretne látni az elkövetkező 5-10 évben, amelyek javíthatnák a magyar egészségügy minőségét?

Tudományos szempontból az innováció üteme példa nélküli gyorsasággal nő és Magyarországnak kulcsfontosságú, hogy ezeket az innovációkat minél előbb integrálja.  

Persze az is nehezítő körülmény, hogy jelenleg az egyes innovációk jóváhagyási folyamata több lépésből áll, és hosszadalmas lehet. Ezt hivatott orvosolni az Európai Unió szintjén idén bevezetésre került Európai Egészségügyi Technológiai Értékelés (HTA), amely központosított megközelítést biztosít az értékeléshez, csökkentve az egyes tagállamok adminisztratív terheit. Ez a fejlemény jelentős lehetőséget biztosít az innovációk gyorsabb elérésére.  

Egy másik kritikus dimenzió az időben történő betegségfelismerés: minél előbb diagnosztizálunk egy betegséget, annál jobb gyógyulási esélyek vannak. Egyes esetekben prevenciós intézkedéseket is lehet alkalmazni, ami a leghatékonyabb megoldás. Ezen kívül a korai diagnózis szűrőprogramokon keresztül lehetőséget biztosít a megfelelő beavatkozásra, időben. Bizonyos rákos megbetegedések esetén a korai felismerés teljes gyógyulást eredményezhet, míg a krónikus betegségeknél a korai kezelés jelentősen javítja a normális életminőség fenntartásának esélyeit. 

A harmadik kulcsfontosságú aspektus az adatintegráció által lehetővé tett lehetőségek. Sok adatot gyűjtenek a kórházak, ellátóhelyek, de ezek nincsenek integrálva, nem elérhetőek mindenki számára. Tehát sem a beteg, sem a kezelőorvos, vagy háziorvos nem látja a teljes betegutat, nem tud erre alapozott döntéseket hozni. Ez nagyban hozzájárulna a hatékonyság növeléséhez, például nem fordulna elő egy vizsgálat duplikációja vagy nem vesznének el a betegek az útvesztőkben. Mindezek organikus fejlődése a mesterséges intelligenciával felgyorsulhat.

A mesterséges intelligenciára rátérve: hol látja az AI szerepét az egészségügy jövőjében?

A mesterséges intelligencia jelentős potenciált képvisel az ágazatunkban, különösen mivel lehetővé teszi az időigényes folyamatok helyettesítését olyan fejlett eszközökkel, amelyek képesek hatalmas mennyiségű adatot gyorsabb ütemben elemezni – ahogy említettem ez már napjainkban is hozzájárul a hatékonyság növeléséhez és felgyorsítja a tudományos fejlődést.

Szélesebb körben alka​l​mazva az AI-t időt teremthetünk a kreatív és emberközpontú munkák számára, míg az operatív és ismétlődő feladatok automatizálhatók. 

Fontos azonban elismerni a mesterséges intelligencia korlátait: mint ismert, az algoritmusok nem mindig teljesen megbízhatók, és előfordulhatnak hibák, beleértve a jól dokumentált “AI hallucinációkat” is. Figyelembe véve az ágazatunk rendkívül érzékeny természetét, folyamatos felügyeletre van szükség. Mindazonáltal az AI értékes kiindulópontot jelent az innováció és a hatékonyság szempontjából.

Az adatvédelem kérdése folyamatosan felmerül az AI alkalmazása kapcsán. Ahogy említette is, az egészségügy rendkívül érzékeny terület: hogyan biztosíthatjuk a személyes adatok védelmét?

Nagyon szigorú szabályozások vannak érvényben. Például betegadatokat semmilyen körülmények között nem lehet AI tanítására használni, ami természetesen bizonyos korlátokat szab abban, amit elérhetünk. Azonban olyan területeken, mint a könyvelés vagy más alapvető működési folyamatok, amelyek az iparágban gyakoriak, egyértelmű potenciál van a teljes automatizálásra.

Térjünk vissza a prevenció témájához. Egy 2023-as OECD riport szerint Magyarországon az összes haláleset körülbelül 50%-a életmódbeli faktorok, például elhízás, dohányzás vagy túlzott mértékű alkoholfogyasztás okozzák. Hogyan lehetne ezt a problémát orvosolni?

Úgy gondolom, hogy minden a tájékoztatással kezdődik. Ahogy már említettem, az emberek gyakran egyszerűen nincsenek tisztában alapvető dolgokkal, és ha nem értik vagy nem tudják, milyen következményekkel járhatnak a döntéseik, akkor nehéz valódi változást elérni. Ezt a rendszer sem könnyíti meg, ahogy beszéltük sokszor a saját beteg útjukat sem látják át az érintettek.  

Amit tehetünk, hogy minél előbb elkezdjük a beszélgetéseket az életmódról és az egészséges élet alapjairól – már gyermekkortól. Bár közhelynek tűnhet, mégis igaz: ha a gyerekeket már fiatalon megtanítjuk a szabad levegőn való játékra, sportolásra és a mozgás fontosságára, akkor ezek a szokások az életük részévé válnak. A gyermekek elhízása európaszerte probléma, amely esetében komoly erőfeszítéseket kell tenni a megelőzésére. Bár ennek a kezdeményezésnek az azonnali hatása nem látszik, a kulcs a hosszú távú szemléletformálásban rejlik. 

Amiben az egészségügy legtöbb szereplőjével egyetértünk, az egészségügy egy befektetés – mind az egyének, mind a gazdaság, mind a társadalom számára. Az egyik oka annak, hogy az emberek gyakran egészségtelenül élnek, az, hogy hajlamosak vagyunk adottnak venni egészségünket és azt feltételezni, hogy mindig jól leszünk. Ha az egészséget úgy tekintenénk, mint egy olyan összetett rendszert, aktívan ápolni kell, akkor a viselkedéseink is ennek megfelelően változnának.

Hasonlóan, ami a közfinanszírozást illeti, van különbség aközött, hogy az egészséget költségként – egy szükséges kiadásként a meglévő problémák miatt – vagy pedig befektetésként tekintjük.

Ha az egészségre befektetésként tekintünk, az egy teljesen másfajta szemléletet teremt: amit ma befektetünk, az egy egészségesebb és nem utolsó sorban produktívabb társadalomhoz vezet a jövőben.

A Roche 2021 végén stratégiai partnerséget kötött a magyar kormánnyal - ha visszatekintünk az elmúlt 4 évre, melyek az együttműködés eddigi legfontosabb célkitűzései és eredményei?

A siker és az eredmény végső soron számunkra azt jelenti, hogy milyen hatással vagyunk az emberek életére. Azonban ennek elérése nem mindig történik meg azonnal, sok esetben jelentős erőfeszítést igényel hosszú távon. Mint korábban említettem, az egészségügyi rendszer átalakítása számos szereplő együttműködését igényli, és gyakran évekbe telik, amíg kézzelfogható eredmények születnek. 

Hatékony stratégiai együttműködést alakítottunk ki a magyar kormánnyal, az ezen belül megvalósuló partnerségek, köztük a Semmelweis Egyetemmel, az Országos Onkológiai Intézettel és a Pécsi Tudományegyetemmel létfontosságúak. Elősegítik a folyamatos párbeszédet és lehetőséget teremtenek az együttműködésre, összehangolják az egyes betegségek kezelésének javítására irányuló erőfeszítéseket, és biztosítják, hogy minden érdekelt fél azonos jövőképet és célokat kövessen.

 A partnerség kapcsán kiemelném az egészségügyi adatok integrációja terén elért eredményeket, amelyekről korábban már beszéltünk. A Dr. BetMen* befogadása az állami működésbe és a további fejlesztése példaértékű iparági - kormányzati együttműködés. 

De például Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara és a Roche közösen facilitált egy tudásátadási programot a magyar és a svájci kormány, valamint a tudományos intézmények között. Ez lehetővé tette, hogy Magyarország bemutassa egyedülálló EESZT infrastruktúráját, amely felülmúlja a svájci helyzetet. Ezzel szemben Svájc megosztotta sikeres integrált egészségügyi programjait. Az ilyen jellegű tudáscsere megkönnyítése és az egymástól való tanulási hajlandóság elősegítése nagy előrelépést jelent.

A jövőre nézve milyen stratégiai prioritásokat vagy fókuszterületeket lát a Roche számára Magyarországon?

Kiemelném az egészségügyi adatstratégia végrehajtására való további összpontosítást. Most már teljes mértékben ki kell használnunk a befektetéseinket, hogy biztosítsuk az átláthatóságot a betegek teljes útja során.

A valós adatok felbecsülhetetlen értékűek, mert lehetővé teszik számunkra, hogy bizonyítsuk az egyes kezelések hatását, és olyan bizonyítékokat szolgáltassunk, amelyeket a tudományos életben is közzé lehet tenni. Ezen túlmenően ezek az adatok segíthetnek az egészségügyi rendszernek optimalizálni a befektetéseit.

Előre tekintve olyan jövőt képzelek el, amelyben Magyarország teljes mértékben kihasználja az EESZT infrastruktúrát, jobb egészségügyi feltételeket biztosítva a betegek számára, miközben a hatékonyságot is növeli. A rendszer képes lesz felmérni, hogy mi működik, mi nem, és mi milyen értéket teremt.

A cikk megjelenését a Roche Magyarország Kft. támogatta.

Címlapkép forrása: Kaiser Ákos

*A Dr.BetMen egy betegút menedzsment szoftver, amelyet a Roche által alapított A Magyar Személyreszabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítvány fejlesztett

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.