A Karat és a Haris Poll legfrissebb, a technológiai piac munkaerő felvételi trendeket vizsgáló jelentése szerint a szektor egyre inkább alkalmazkodik az új, mesterséges intelligencia által vezérelt környezethez, miközben a munkatársak kiválasztásánál a mennyiség helyett a stratégiaibb, minőségközpontú megközelítésre helyezik a hangsúlyt. A tehetségek kiválasztásakor a vezetők 81 %-a már globális munkaerő toborzásban gondolkodik.
A legkeresettebbek a mérnöki tudással és a mesterséges intelligenciával – beleértve az AI modellek betanítását és a gépi tanulást is – kapcsolatos kompetenciákkal rendelkező szakemberek.
A folyamatosan megújuló csúcstechnológiák korában tehát felértékelődik az a fajta széleskörű tudás, amely mély és megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretekkel képes követni a soha nem látott gyorsaságú fejlődést, ezáltal flexibilisen alkalmazkodik a technológiai és piaci változásokhoz.
„Oktatási stratégiánk nemcsak az aktuális munkaerőpiaci igényekhez igazodik, hanem a technológia és a tudomány jövőbeli kihívásaira is igyekszik felkészíteni a hallgatókat, akiknek azt tanácsolnám, hogy távolságot tartva figyeljék azt az iszonyatosan gyors változást, ami a világban történik. Az idejüket inkább a lehető legmélyebb tudás elsajátítására fordítsák, ezzel ugyanis képesek lesznek arra – bármilyen területre kerülnek –, hogy megértsék a változásokat és alkalmazzák az újabb és újabb technológiákat. Az informatikai, programozási, eszköz- és szoftverhasználati ismeretek mellett az eszköztervezési és mérnöki ismeretekre is kiemelt hangsúlyt fektetünk. Az innen kikerülő szakemberek tehát a szoftver- és hardverfejlesztésben egyaránt képzettek lesznek, képesek a tervezéstől a megvalósulásig kísérni egy-egy projektet” - emeli ki Cserey György egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionika Karának dékánja az egyetem közleményében.
A karon már a 2000-es évek elejétől kezdve a képzés része a hagyományos értelemben vett nyelvtechnológia. „A nyelvtechnológia, a magyar nyelv digitális támogatása a PPKE ITK-nak a kezdetektől fogva küldetése volt. Az évek során mindig volt néhány hallgató, akiket mélyebben érdekelt a terület, és akik közül többen ma már a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont csapatában fejlesztik a magyar nyelvre készített neurális nyelvmodellt, a PULI-t" - mondta Prószéky Gábor, Széchenyi-díjas magyar programtervező matematikus, a kar oktatója, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont vezetője.
Prószéky szerint a saját fejlesztésű generatív mesterséges intelligencia előnye, hogy általa a teljes feldolgozási folyamatra van rálátásuk, nem csak a végeredményre, ahogy a nagy szolgáltatók ismert eszközeinek használatakor. Olyan rendszert fejlesztenek, amit kereskedelmi és ipari alkalmazásra is át lehet adni, és már történtek is ilyen eladások. Sok magyarországi intézménynek van szüksége ugyanis olyan, saját szövegein tanított nyelvmodellre, amit a maga szerverein tud futtatni, így nem kell másoknak átadniuk az érzékeny adataikat.
Az egyébként európai viszonylatban is ritka, hogy egy humán kutatóhelynek, akkora kapacitású eszköze van, mint nekünk, ezért a téma iránt érdeklődő, tehetséges hallgatók már a képzésük során is megismerkedhetnek egy szuperszámítógéppel. Talán nem túlzás azt mondani, hogy aki Magyarországon szerez képesítést a nyelvtechnológia területén, az eszközökben és szakmai tudásban is különlegesen jó lehetőségeket kap
- tette hozzá a kutatóközpont vezetője.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján hazánkban a frissen végzett mérnökinformatikusok átlagban alig több mint egy hónap alatt találnak munkát, bruttó átlagjövedelmük pedig az egyik legmagasabb, 720 ezer forint, amely a tapasztalat növekedésével exponenciálisan emelkedik. A nemzetközi munkavállalás lehetősége is nyitva áll előttük, hiszen a mérnökinformatikai szaktudás univerzális, könnyen alkalmazható különböző kultúrákban és munkahelyi környezetekben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
