Az alábbiakban Jancsa-Pék Judit, a tanácsadó cég partnerének írását közöljük.
Az áfabevallás digitalizációjára és automatizálására az egyik megoldás, hogy a NAV rendelkezésére álló online számla- és pénztárgép, valamint vám adatok felhasználásával automatikusan elkészíti a bevallástervezet, amelyet egy webfelületen keresztül véglegesítenek az adózók. Ezt a megoldást nevezzük eÁFÁ-nak, és a hatóság 2021-ig tulajdonképpen ebbe az irányba haladt fejlesztéseivel.
Ez azonban inkább a kisebb cégeknek segített volna az áfabevallást egyszerűsíteni, olyan vállalkozásoknak, akiknek viszonylag kicsi a forgalmuk, egyszerű a tevékenységük. A nagyvállalatok bonyolult ügyviteli folyamatait nem tudta volna támogatni. A tőlük, valamint a szakmától kapott visszajelzések alapján az adóhivatal úgy döntött, hogy bővíti a szolgáltatást például a nála lévő adatok és az áfaanalitika feldolgozható formában való letöltésével, az online pénztárgépek naplóállományának lekérdezésével, egyszóval a gép-gép kapcsolat megvalósításával.
És ezzel eljutunk az áfabevallás automatizálásának másik lehetséges megoldásáig: a gép-gép (machine to machine), vagy röviden M2M kapcsolaton keresztüli áfabevallás generálásig. Ennél a megoldásnál az adózók könyvelőszoftverjei és a NAV-adatokat tároló számítógépei egymással kommunikálva hozzák létre a bevallást.
Ennek mellékága, ugyanakkor a teljes folyamat kulcsa pedig az úgynevezett SAF-T, vagyis "standard audit file for tax" bevezetése, ami a vállalati és könyvelési rendszerekből egységes és kötött szerkezetben (egy XML adatfile-ban) szolgáltat adatot az adóhatóság részére. Ezzel az adózó teljes könyvelési anyaga és egyéb kimutatásai átadhatóvá válnak. A SAF-T tehát jóval túlmutat az áfabevalláshoz szükséges adatokon, de ha első lépéseként ezt a részt fejlesztik, akkor megoldást jelenthet az áfabevallás automatizálására is. Mindezt felismerve a NAV munkatársai ennek kidolgozására koncentráltak a 2021-es halasztás után, és 2022 szeptemberében nyilvánosságra is hozták a standard áfa kódokat, valamint az eÁFA és M2M tervezeteket, amely a további kommunikáció alapjai lesz. 2023 elején pedig publikálták az interfészspecifikációt, folyamatleírásokat és az XSD-sémákat is, a könyvelőprogramok és az eÁFA-bevallás összekapcsolására.
Ez a rendszer nemcsak az adózók gépeiről küld adatokat a NAV-nak, hanem hasznos lesz az ügyfelek számára is. A vállalkozások importálhatják saját ügyviteli rendszerükbe a NAV-nál lévő adatokat. Ehhez az áfabevallás adattartalmának standardizálására és egyben bővítésére is szükség lesz, hogy áfa-analitikaként is használhatók legyenek. Így ezután nem lesz szükség az áfa-analitika manuális átforgatására a bevallás elkészítéséhez, ahogy a belföldi beszerzések tételes adatait tartalmazó M lapok kézi kitöltése is megszűnhet. A letöltött adatok alapján szoftveresen ellenőrizhetővé válik a könyvelés, gyorsabban feltárhatják az adminisztrációs hibákat. A számlaadat-szolgáltatás warning üzeneteit is elküldik a vevők részére, így a partnerek azonnal ki tudják majd javítani az esetleges rontott számlákat.
Ennek előfeltétele az adattartalom legmagasabb szintű egységesítése standard adókódok segítségével. A standard adókód képzéséhez az adóhivatal kialakított egy olyan, általános, a jövőben bővíthető, illetve a változásokat követni tudó kódolási rendszert, amely alapján egy, a bizonylaton szereplő információról egyértelműen megadható, hogy az a jelenlegi áfabevallásban milyen sorban vagy sorokban szerepeltetendő, illetve milyen adókulcshoz tartozik. A standard adókód lehetőséget biztosít majd arra is, hogy az adott adókódhoz további információkat, jelzéseket kapcsoljunk, ami által az adókódolt információt tovább lehet finomítani.
Az M2M és a korábbi eÁFA rendszer több ponton is összekapcsolódik: az M2M feltöltött adatok az eÁFA felületen táblázatok és kimutatások formájában elérhetőek lesznek. A M2M is az Online Számla technikai felhasználóján keresztül történne, azonban kicsit eltérő hitelesítési megoldással, hiszen szemben az online-számla adatszolgáltatással, itt nem valós idejű adatcsere valósulna meg. Az adatok két helyről tölthetőek le: a NAV „adattóból” (nyers adatok, összesítés nélkül pl. számlaadat-szolgáltatás) vagy az eÁFA rendszerből (pl. korábban M2M beadott bevallások visszatöltése).
Ugyanakkor az M2M mellett használható lesz a 2021-ben bevezetni tervezett eÁFA, ahogy a hagyományos áfabevallási rendszer (ÁNYK) is, vagyis az adózók is elkészíthetik az áfabevallásukat önállóan, automatizálás nélkül.
A 2021-ben már bemutatott eÁFA bevallási tervezet lényege, hogy az adóhatóság az adóalany rendelkezésére bocsátja az adott adómegállapítási időszakra vonatkozó, nyilvántartásában szereplő adatokat: az adóalapot, az áthárított előzetesen felszámított és a fizetendő adót. A tervek szerint az eÁFA/M2M és az online számlaadatszolgáltatás rendszere egymásra épül, közös bejelentkezési felülettel.
Az adatok a hagyományos áfabevallás szerkezetében jelennek meg aggregált adatokkal. Az egyes sorok mögött ellenőrizni tudjuk a számlákat. A bevallástervezet mellett az áfaanalitika is elérhető lesz, ahogy az M-lapokat is automatikusan generálja a rendszer.
Ugyanakkor az áfaegyenleget számos, a hatóság által nem ismert dolog befolyásolhatja: a számlák jogszerűségétől kezdve számviteli, üzleti döntéseken át az online számlaadatszolgáltatásban meg nem jelenő tételekig (pl. uniós és harmadik országbeli beszerzések), így az áfabevallási tervezeteket az adózónak kell majd véglegesítenie az analitika szerkesztésével. Ezzel hozhatnak az adózók döntéseket egy-egy tételről: levonásba helyezhetik, elhalaszthatják a levonást, vagy meghatározhatják annak mértékét.
A kézi rögzítés funkcióval kell majd a hiányzó adatokat felvinni, de csak a vevői oldalon. Szállítóként csak más típusú – vagyis a számlaadat-szolgáltatásban nem látható – bizonylatot lehetne kézileg rögzíteni: pl. saját erős beruházás, közérdekű, egyéb speciális jellegű bizonylatot vagy egyéb iratot.
Bár ahogy már jeleztük, a rendszer használata nem kötelező, de megéri legalább megnézni. Követhetjük majd egyenlegünket és az esetleges eltérést a NAV és a saját számításunk között. Ez utóbbi ugyanis adóellenőrzésre való kiválasztást generálhat.
E rendszerek bevezetése ugyanis egyértelműen az adóellenőrzési adminisztráció csökkentésével és az ellenőrzések hatékonyságának jelentős növelésével fog járni. Az adatszolgáltatás ugyanis távolról, az adózók tudta nélkül végzett adóellenőrzéseket jelent, az adatok folyamatos ellenőrzését és kockázatelemzést, melyet a mesterséges intelligencia felhasználásával fognak végezni.
Ezért minden vállalkozásnak és adószakértőnek érdemes tudatosan, a lehetőségek és körülmények teljes ismeretében és átgondoltan haladni az áfabevallás digitalizációjával. Egyrészt érdemes kihasználni az automatizálás előnyeit, másrészt magunknál tartani a kontrollt. Nagyon fontos, hogy a NAV rendszerébe továbbított adatok helyesek legyenek: kezdve az üzleti folyamatok és partnerek megfelelő ellenőrzésével, az ügyletek helyes áfa besorolásán át, a dokumentumok formai és feldolgozási pontosságáig, érdemes a korábbi gyakorlatunkat is felülvizsgálni. A felkészülés részeként érdemes továbbá átvilágítani ügyviteli folyamatainkat, és a belső fejlesztéseket – legyenek akár informatikai vagy a feldolgozás gyakorlatára vonatkozóak – úgy kialakítani, hogy minél könnyebben és simábban illeszkedhessenek a hamarosan induló automatizált áfabevallásokhoz.
Jancsa-Pék Judit
LeitnerLeitner
Címlapkép forrása: Getty Images
