Nem kímélte a magyar vállalkozásokat az idei év, de jövőre még több levegőhöz juthatnak

Az utóbbi időszak teljesen újraformálta a kereskedelmi és pénzügyi folyamatokat, a vállalkozásoknak számtalan új, nem várt kihívással kellett szembenézniük. A változástűrő képességük azonban alkalomról alkalomra fejlődik, amelyre jó példa Képíró Anita és Formanek Ferenc vállalkozásának működése. A bodrogkeresztúri Borecet Művek már ott tart, hogy több hazai csúcsétteremnek is rendszeres beszállítóivá váltak, de a nemzetközi terjeszkedés is indulóban van. A nyíregyházi Oto-tex Kft. közel 30 éve foglalkozik különböző speciális tűz- vagy saválló, illetve egészségügyi szövetek kereskedelmével. A Portfolio-nak Hajzer Károlyné ügyvezető beszélt a kezdetekről és a jelenről, a textilipar nehézségeiről és kihívásairól, és arról, hogy miért van akkora jelentősége a folyamatos fejlesztéseknek. A Magyar Bankholding szakértőit a magyar cégek jövőképéről és lehetőségeiről kérdeztük, valamint arról, hogy mikor indulhatnak újra a fejlesztési célú beruházások.

Négy év tervezés után indult el a Tokaji borvidék egyik központjában, Bodrogkeresztúron a Borecet Művek. A manufaktúra életében nagy nap volt a 2010. június 7-e: ekkor készült el ugyanis az első liter ecet. Az alapító házaspár, Képíró Anita és Formanek Ferenc vállalkozása pedig igazi gasztro-sikertörténetnek számít a borvidéken és Magyarországon egyaránt.

Az ötlet Ferenc fejében született meg, akit mindig is vonzott a kulináris gasztronómia – mesélte a Portfolio-nak Képíró Anita. Abban biztosak voltak, hogy borászatot nem indítanak, van ugyanis a környéken épp elég csúcspincészet. Ugyanakkor a szőlő, mint magas minőségű alapanyag, adta magát: így jött a borecet ötlete.

„Magyarországon összemosódik az emberek fejében az ecetsav és a természetes ecet fogalma, emiatt nagyon sok előítélet van a termékekkel kapcsolatban. Az ecetről a legtöbb embernek a jól ismert, zöld flakonos ecet jut eszébe, ami többnyire egy vegyipari termék, és leginkább takarításra alkalmas. Nagyon sok kóstoltatás, edukáció szükséges ahhoz, hogy rávezessük az embereket arra, hogy fogyasszanak természetes eceteket, és élvezzék annak finom ízeit és jótékony hatását.  Spanyolországban, Olaszországban nem is értik, hogy az ecetsavat hogy lehet salátára önteni. Mint ahogy itthon sem szeretne senki bor helyett higított ipari szeszt kortyolgatni a vacsora mellé ” – mesélte Képíró Anita, de hozzátette, szerencsére Magyarországon is már egyre több fogyasztó van tisztában ezzel a különbséggel.

Ugyanakkor a kóstolókon – amiket a bodrogkeresztúri Ecetmúzeumban és bemutató boltjukban akár naponta többször is tartanak - még mindig találkoznak olyannal, akit rá kell beszélni az ecet megkóstolására. Ilyenkor igazán nagy öröm látni a pozitív meglepetést, amikor teljesen mást tapasztalnak, mint amit az ecetsav szúrós, savanyú ízétől megszoktak.

Hozza magával a bor és a gyümölcs ízét

A borecet készítése összetett folyamat. A szőlőből bor készül, ez az elsődleges fermentáció, ezt követően a borban lévő alkoholt erjesztik tovább ecetté – ez jelenti a másodlagos fermentációt. Ennél a fázisnál ecetsav baktériumot, úgynevezett anyaecetet adnak a borhoz, ami az erjesztést végrehajtja, így megfelelő körülmények között az alkohol ecetsavvá erjed. Az eljárás hasonló az almaecetnél, vagy más gyümölcseceteknél: a több hónapos érlelési folyamat végén olyan ecet jön létre, amely visszaadja a bor és a gyümölcsök eredeti, jellegzetes ízét.

Természetesen a borecetek között is van prémium kategória, aminél elsősorban az érlelési idő számít.

Bodrogkeresztúron a csúcsterméket jelentő Nemesecetet – amelyből egy deciliter 5 ezer forintba kerül - minimum öt évig, aszúszemeken érlelik. Az aszúból kioldódó cukortól kapja édes, karakteres ízét. Ezt a terméket prémium húsokhoz, vagy akár libamájhoz, sőt, süteményekhez is ajánlják.

Az eceteket használhatjuk önmagukban is salátákhoz, vagy hidegen sajtolt olajokkal, pl. olívaolajjal, tökmagolajjal, szőlőmagolajjal keverve vinaigrette-et készíthetünk belőle. Ezentúl még számtalan felhasználási módja van. Ízesítjük vele az ételeket, kihagyhatatlan a csorbalevesből, a tojás- és bablevesből, de a tökfőzelék, lencsefőzelék vagy egy ragu íze is az ecettel lesz teljes. Érdemes a húsok páclevéhez is használni, nemcsak ízesít, de omlósabbá is teszi a húsokat. A krémeknél, mártásoknál is jól működnek. Vannak, akik üdítőként fogyasztják, 1-2 kanál gyümölcsös balzsamecetet tesznek egy pohár vízbe vagy szódavízbe.

A gyümölcságyon érlelt balzsamecetekben benne van a gyümölcs íze és teljes beltartalma, egészséges, különleges ízű üdítőt kaphatunk így.

Folyamatosan a fejlesztéseken gondolkoznak

A vásárlók elsősorban a cég webshopjából érhetik el a termékeket, de gasztroboltokban, gourmet üzletekben, bioboltokban, valamint néhány üzletláncban, például az Auchan és a Müller polcain is jelen vannak. A Borecet Művek vásárlói között nemcsak lakossági fogyasztókat, hanem éttermeket, cukrászdákat is találunk. Képiró Anita szerint

a hazai kulináris világ az elmúlt években határozottan felfigyelt a csúcsminőségű ecetekre,

olyan éttermekben vannak jelen, mint a Stand Étterem, a Costes Downtown, Rosenstein, Kistücsök, a Pasztell Restaurant, Spago Budapest, vagy a Four Seasons Hotel. A külföldi terjeszkedés még induló fázisban van, a szomszédos országok mellett Nagy-Britanniába, Hollandiába és Németországba szállítanak.

Pedig a nemzetközi ismertség egyre erősebb, a termékek folyamatosan jól teljesítenek: idén az egyik legrangosabb spanyolországi világversenyen maximális pontszámot ért el a manufaktúra egyik ecete, de ugyaninnen elhoztak egy aranyérmet és két ezüstérmet is.

Nem véletlen, hogy a termékfejlesztés folyamatos a cégnél. „Mindig van új ötletünk, a technológiát folyamatosan tudjuk finomítani, pontosítani. A mostani helyzetben azonban nem könnyű belevágni az új dolgokba, egy vállalkozó kétszer is meggondolja, hogy mibe fektet. De az elmúlt években voltak sikeres pályázataink, több forrásból is nyertünk fejlesztési támogatást. Igyekeztünk a teljes gyártási folyamatot fejleszteni, a csomagolásra, a palackozásra is tudtunk forrásokat szerezni. Ennek a termék-és gyártásfejlesztésnek az eredményei pl. a tasakos salátaönteteink” – mondta el a cégvezető.

A fejlesztéseket a pályázatok mellett saját forrásból és banki hitelből tudják megvalósítani. Nemrég banki partnerüknél, az MKB-nál találtak egy pályázathoz kapcsolódóan kedvező kamatozású vállalkozásfejlesztési hitelt, aminek egy új csomagológép vásárlása lett az eredménye. Képíró Anita szerint az ilyen lehetőségek a jelenlegi kamatkörnyezet miatt minden korábbinál fontosabbak lettek.

Mivel az üzem évek óta napelemeket használ, kevésbé érinti őket az energiaárak emelkedése.

Nehezíti viszont a helyzetüket a háború: a csomagolóanyagok, például üvegek, dugók beszerzési forrásai elakadtak. Új gyártópartnert kellett találniuk, ezért változott az üveg és a címke formája is.

Ezzel együtt több viszonteladó-partnerük is bezárt az energiaválság miatt, ezért a második félév értékesítési számai eddig némileg elmaradnak a tervezettől. A webshop viszont jól működik, és a termékfejlesztések is folyamatosak. Hamarosan érkezhet egy új termék, a négyféle ízben kapható tasakos ivóecet, ami egy pohár vízben feloldva egészséges és természetes üdítőként fogyasztható.

Az Oto-tex Kft. közel 30 éve a hazai textilnagykereskedelem meghatározó szereplője. Különböző speciális tűz- vagy saválló, illetve egészségügyi szövetek kereskedelmére fókuszál. Különböző speciális tűz- vagy saválló, illetve egészségügyi szövetek kereskedelmére fókuszál. A nyíregyházi vállalat klasszikus rendszerváltás utáni sikertörténet, folyamatos fejlődéssel és alkalmazkodóképességgel erős pozíciót építettek fel az időközben összeroppanó közép-európai textiliparban. A legnagyobb kórházak, bérmosodák, illetve speciális munkaruhagyártók beszállítói, ma már 16 ország 34 partnerével dolgoznak együtt. A központ energetikai korszerűsítése és a napelemes kapacitás kiépítése nagy versenyelőnyt jelent számukra a jelenlegi energiapiaci környezetben, de a megnövekedett szállítási idők és drasztikusan megemelkedett szállítási költségek a vállalatot sem kímélik. Több mint 15 éve vannak jelen Romániában, de a hosszútávú tervek között szerepel a külföldi terjeszkedés a legtöbb környező országban. A Portfolio Hajzer Károlynét, a vállalat ügyvezetőjét kérdezte a cég múltjáról és jelenéről, a szegmens előtt álló kihívásokról és a fejlődési lehetőségekről.

Hajzer Károlyné Erika 1993-ban alapította a céget az üzlettársával, akivel korábban együtt dolgozott egy textilruházati nagykereskedelmi vállalatnál, így a közös munka a rendszerváltás előttre nyúlik vissza. Egy olyan cég nyíregyházi lerakatánál voltak vezetők, ahol több mint 5 ezer textilipari cikkelemet forgalmaztak. Rendszerváltáskor, amikor a korábbi vásárlói és beszállítói láncok is felbomlottak, úgy döntöttek, hogy megpróbálják a textiliparban szerzett tapasztalatot más formában kamatoztatni.

Egy kisebb, de tisztább portfólióval kezdtek el dolgozni. Elsőként egy munka- és védőruházati szöveteket, illetve egészségügyi alapanyagokat gyártó szlovák textilgyár képviseletét látták el Magyarországon, Nyíregyházán, ahol a jelenlegi központjuk is található. Később egy cseh textilipari cégnek lettek a kizárólagos hazai forgalmazói, az együttműködés közel 15 éven keresztül remekül működött. Amikor 2004-ben a régiós országokkal együtt beléptünk az Európai Unióba, kinyíltak a kereskedelmi lehetőségek, és a távol-keleti cégek elfoglalták a közép-európai piacokat, így az említett cseh cég, de más régiós könnyűipari vállalat is felszámolás alá került.

A nyíregyházi cég viszont alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, már korábban is igyekeztek diverzifikálni a beszállítói kört és a partnereket, így számos nyugat-európai és ázsiai céggel együttműködnek a mai napig. A vállalkozást 1993-ban is Oto-texnek hívták, ma is annak hívják, és a jövőben sem terveznek ezen változtatni – mondta a Portfolio-nak Hajzer Károlyné, aki szerint

stabilitásukat jól mutatja, hogy még az adószámuk sem változott meg az elmúlt három évtizedben.

2005 óta jelen vannak Romániában, Nagykárolyban van a leányvállalat román központja, közvetlenül a magyar határ mellett. Ők hasonló profillal dolgoznak, textil alapanyagok nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkoznak. Bukaresti, nagybányai partnereik vannak, igyekeznek innen ellátni az országot. Szlovéniában, Szlovákiában is vannak partnereik, próbálkoztak Szerbiával is, Horvátországgal is, ezeknek a piacoknak a visszaszerzése szerepel a hosszú távú terveik között.

Folyamatosan figyelik a piaci igényeket

Mindig a vevői igények határozták meg, hogy mit vesznek fel a termékpalettára. Ma már nagyon szerteágazó a cégnél az áruk köre, bár döntő részben a munka- és védőruházati alapanyagok, textíliák egy speciális piaci kört céloznak.

„A jó munkaruhához a jó alapanyag elsődleges. Emellett a vevői igényeknek megfelelően szélesedett a portfóliónk, formaruházatot is gyártatunk már egy varrodai partnerünkkel, és köztes termékeket is előállítunk. A kínálatunkban számos gyapjút tartalmazó formaruha-alapanyagok, puplinok, vízálló, esőálló ruhák is beletartoznak, de még magasabb műszaki tartalmat képviselő saválló, lángálló meg antisztatikus alapanyagokat is tartunk” – magyarázta a cégvezető.

A Covid-járvány alatt például nagyon felfutott az egészségügyi textíliák piaca, amely egy nagyon speciális szegmens.

Ha az ember elmegy az orvoshoz, csak azt látja, hogy van rajta egy fehér köpeny és egy kék nadrág. Ezek, bár hagyományos textilalapanyagúnak tűnnek, valójában nagyon speciális anyagból készülnek, mert magas hőfokon klórozhatónak kell lenniük, és eközben meg kell hogy tartsák a méretüket és a színüket is. Ezen felül nagyon megnőtt a kereslet azokra az alapanyagokra is, amelyek az egyszerhasználatos maszkok vagy látogatóruhák gyártásához szükségesek.

Ahogy egyre több igény merült fel a piacon, úgy nőtt a beszállítói kör is, ma már 16 ország 34 beszállítójával dolgoznak. Továbbra is élő a kapcsolat az európai gyártókkal: cseh, szlovák, török, spanyol cégekkel, az angol gyárakkal is megmaradt a jó viszony, bár utóbbi a brexit után nagyon beszűkült, mert körülményesebbé vált a kereskedelem velük. Pakisztáni vállalatokkal is folyamatos a kapcsolat, de van indiai kesztyűgyártó partnerük is.

Legfőbb vásárlóik a munka- és védőruházatot gyártó varrodák, illetve az ezeket a termékeket forgalmazó cégek.

Ez egy speciális, és mára teljesen letisztult vállalkozói kör, amely már egyéni védőfelszereléseket is nyújt. Partnereik közé tartoznak például bérmosodák is, hiszen nekik a mosásban lévő, jellemzően munkaruhák helyett csereruhát kell biztosítaniuk.

Nagy potenciál rejlik az autóiparban is, korábban dolgoztak egy cseh gyártóval, aki a Škoda gyárnak szállította be az üléshuzatokat. A Suzukinak is szállítottak autószőnyegeket, és gyártanak olyan speciális szöveteket, amelyeket a használt autók üléseinek a felújításához használtak. Ezek szivacsalappal, és magas műszaki tartalommal rendelkező szövettel és lángálló, saválló kikészítéssel készültek. A Suzukinak 2008 óta szállítanak be a partnereik az Oto-tex alapanyagaiból munkaruházatot, köpenyeket, és vágásbiztos kesztyűket értékesítenek nekik, amiket a gyártósoron használnak.

Egyre fontosabb az egészségügy

A cég évről-évre növelte árbevételét, a betéti társaságot is hamar Kft.-vé kellett alakítania a tulajdonosoknak, akik folyamatosan figyelik a partnereik igényeit, amit minél gyorsabban, rugalmasabban elégítenek ki. Folyamatosan bővítik a termék- és szolgáltatáspalettát is, már nemcsak alapanyagokat forgalmaznak, hanem gyártanak is bizonyos köztes termékeket. Vannak például vatelintermékeik, amiket több rétegben készítenek el: megvásárolják a nyers vatelint, a felületére selymet vagy egészségügyi szövetet steppeltetetnek rá - akár mindkét oldalon. Ezek a termékek jelentősen egyszerűsítik a partnereik munkáját is.

A forgalmazott egészségügyi textíliák köréből már majdnem 10 éve gyártatnak az egészségügy számára konfekcionált termékeket, amelyekkel nem akarnak a varrodai partnereik konkurenciája lenni, inkább egyfajta kiegészítő tevékenységként tekintenek rá. Vannak olyan nagyobb egészségügyi tenderek, ahol az Oto-tex önállóan indul, és közvetlenül értékesít. Szállítottak már be a Pécsi Tudományegyetem Klinikájának, a szegedi egyetemi klinikáknak, és vannak olyan kórházak, amelyek közvetlenül meghívják őket, és akár az alapanyagot, akár a konfekcionált termékeket kérik tőlük. Ezt a vonalat szeretnék fenntartani és kiterjeszteni a magánklinikákra és szociális otthonokra, mivel ezek egyre nagyobb piacot fednek le Magyarországon.

A Covid-járvány és a tengeri szállítás költségei drasztikus negatívan hatnak az import-exportban érdekelt vállalatokra, Nyíregyházán is a vírussal kezdődtek el a szállítási nehézségek, de a jelenlegi energiapiaci környezet és más tényezők csak még tovább súlyosbították a helyzetet.

Megnőttek a szállítási költségek, hosszabb az átfutás, sokkal többet kell várni egy-egy árura. Természetesen ezeket egy idő után be kell építeni az árainkba is

– mondta a cégvezető.

„Az MKB Bank segítséget nyújt számunkra a következmények kezelésében, akkreditívokat tudunk nyitni a konténerek finanszírozására, és forgóeszközhiteleket is igénybe veszünk, amelyekkel át tudjuk hidalni a beszállítás és értékesítési idő közötti réseket. Van egy szűkebb vevői körünk, akit faktorálunk is, mert olyan versenypiaci környezetben vannak, amelyben a fizetést csak hosszabb időre tudják vállalni. Ezek a partnereink bőven rászolgáltak arra, hogy segítsük őket a piacon” – érzékeltette a helyzetet Hajzer Károlyné.

Az elmúlt években számos pályázaton indultak, amelyekhez kapcsolódtak bizonyos hitelek is. Volt egy GINOP 3.2 IT-s pályázatuk, amihez kapcsolódott egy MKB bankos hitel, illetve egy GINOP 4.4, ami egy energetikai fejlesztés volt, az épületük függőleges és vízszintes szigetelését, illetve nyílászárócserét is végeztek. Napelemes rendszert is telepítettek, az energetikai korszerűsítések jelentősége nagyon felértékelődött a jelenlegi energiapiaci környezetben, sokat tudnak spórolni az így megtermelt energiával. Igénybe vették a Széchenyi Kártya Program hiteleit is, amelyben a partnerük szintén az MKB Bank volt.

Az elmúlt két év eseményei alaposan felforgatták a kereskedelmi folyamatokat és a pénzügyi világot; talán nincs még egy olyan szegmens, amelynek annyi kihívással kellett megbirkóznia, mint a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak. Esetükben a működőtőke-finanszírozás továbbra is kritikus, ami elsősorban a mindennapi cash-flow-ban jelentkező probléma. A hazai kkv-k döntő többsége jelenleg csak akkor gondolkodik beruházásban, ha az hatékonysági fejlesztésekkel is párosul. Bognár Zsuzsannával, a Magyar Bankholding mikro- és kisvállalati termék és folyamattámogatási vezetőjével, valamint Darabos Eszter régióvezetővel beszélgettünk a vállalkozások reakciójáról és lépéseiről, illetve arról, hogy mit hozhat a jövő év, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a versenyképesség elérése és megtartása érdekében.

Az idei év még a legrátermettebb és legtapasztaltabb kkv-k vezetőit is sok váratlan helyzet elé állította. Mi a tapasztalat banki oldalról, a vállalkozások mennyire reagáltak gyorsan és hatékonyan ezekre a kihívásokra?

Bognár Zsuzsanna: Az elmúlt pár év történéseinek köszönhetően a jelenlegi nagyon turbulens makrogazdasági környezetben alkalomról alkalomra fokozódik a vállalkozások változástűrő képessége, rezilienciája. Nyilván békeidőben is nagyon fontos, hogy képesek legyenek adaptálódni az aktuális makrogazdasági helyzethez, de az elmúlt időszakban ez kiélesedett vagy felfokozódott, ez lett az életben maradásuk kulcsa.

Darabos Eszter: A vállalkozások reakciója több tényezőtől is függött: a tevékenységi körtől, milyen piacon értékesítik a termékeiket, honnan szerzik be az alapanyagokat, mennyiért, egyáltalán be tudják-e szerezni, a megemelkedett alapanyagárak miatt az értékesítési árakat tudják-e emelni, ezekkel a magasabb árakkal meg tudják-e tartani a versenyképességüket, vannak-e tartalék pénzeszközeik, likviditás szempontjából át tudják-e vészelni ezt az időszakot. Rengeteg téma merül fel ilyenkor, és persze az is kérdés, hogy a válság menedzselésére alkalmas-e az adott vállalkozás első számú vezetője. Mi úgy láttuk, hogy a kkv-k összességében gyorsan reagáltak a változó környezetre, a többség a különböző hatékonysági intézkedések bevezetésével rentábilissá tette a működését.

Az általános energiaválság és a rezsiárak emelkedése mindenkire hatással vannak, szinte nincs olyan szektor, amely ne lenne érintett. Hogyan látják, ezen változások mentén miként alakult át egy tipikus kkv működése és üzleti céljai?

B. Zs.: Az energiaintenzívebb ágazatok kitettsége fokozottabb, főleg azoké, akik a közüzemi szolgáltatásokat is erőteljesebben igénybe veszik, de üzemmérettől függetlenül egy telephely vagy egy irodaház fenntartása, üzemeltetési költségének emelkedése mindenkit érint. Vannak olyan szektorok, ahol mindez még turbulensebb, akár egy wellness részleggel bíró szálloda esetében, de nézhetjük a turizmus egészét is. Viszont amellett, hogy energiaválság van, a pénzpiacokról sem szabad megfeledkezni. Magyarország egy nyitott gazdaság, erős az export-import tevékenységünk, és amikor ennyire volatilis árfolyamokról van szó, ennyire magas az infláció, és a kamatszint is emelkedik, akkor az mindenkit érint, hiszen pénzügyei mindenkinek vannak. A mérték az itt érdekes.

D. E.: A szektorok közül én egyrészt a vendéglátást emelném ki. A lakosság sokkal óvatosabb lett a költései kapcsán, hiszen a háború és az inflációs környezet miatt inkább tartalékolnak az emberek, illetve sokak likviditása jelentősen romlott 2022-ben, ezáltal a vendéglátóhelyek forgalma jelentősen visszaesett. Ehhez járultak még hozzá a megnövekedett energiaárak, így ezek a cégek üzemi szinten kezdenek veszteségessé válni. A másik erősen érintett szektor az építőipar, ahol megálltak az állami beruházások, és a magánszektorban is visszaesett a hitelfelvételi kedv. A korábbi építőanyag-hiány kapcsán sokan magas áron felhalmozták a készleteket, amelyek most elfekvő készleteket eredményeznek.

Jelenleg a vállalkozások döntő többsége a működés biztonságát helyezi fókuszba, kevésbé a fejlesztésekre koncentrál. A kkv-k jelentős hányada egyébként csak akkor gondolkodik fejlesztésben, ha az hatékonysági eredmények kelpárosul.

Sok helyen továbbra is a túlélés és a mindennapi működés áll a fókuszban. A vállalkozások hogyan kezelik ezt az időszakot? Mennyire volt jellemző 2022-ben, hogy fejlesztésekbe ruháznak be, volt például kapacitás átalakításokat eszközölni?

B. Zs.: Azok, akik segítséget vesznek igénybe akár egy banktól, elsősorban a működés- és likviditásfinanszírozás irányába gondolkodnak, ami a mi portfóliónkat is jellemzi. A beruházási hitelekre támogatott konstrukcióban még csak-csak van kereslet, és aki ezt meg tudja lépni, előre menekül a jelenlegi helyzetből,

de általánosságban elmondható, hogy ilyen kamatszintek mellett most nem a fejlesztés az elsődleges, hanem az, hogy a béreket, a rezsit, a bérleti díjakat, a szállítókat és az adóhatóságot ki tudják fizetni. Most abszolút a működőtőke-finanszírozás a kritikus, ez az elsődleges segítség, amit nyújtani tudunk, akár a saját palettánkról, akár támogatott konstrukcióban.

D. E.: A támogatott konstrukciók várhatóan jövőre is rendelkezésre állnak, de ne feledkezzünk meg az MFB GINOP programokról (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) se, amelyeken keresztül 0 százalékos hitelhez juthattak a vállalkozások.

B. Zs.: A saját várakozásaim szerint a jövő év második felében elindulnak majd az olyan jellegű fejlesztések, beruházások, amelyek a hatékonyság irányába mutatnak. A zöldítés és a fenntarthatóság most nagyon fontos szavak lettek, és ha egy vállalkozás megpróbálja a működését a bolygó számára fenntartható módon, saját maga számára pedig profitábilis módon optimalizálni, akkor az egy beruházásban fog manifesztálódni. A 2008-as válságban is azt láttuk, hogy a gazdaság nagyjából két évig vegetált, közben nagyon sok vállalkozás elvérzett, majd 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank abszolút beruházásösztönzés céllal előrukkolt a Növekedési Hitelprogrammal.

A jelenlegi válsággal kevésbé szoros összefüggésben is volt jó pár olyan történés, amely kihívás elé állította a hazai vállalkozói réteget. Milyen most a vállalkozói kedv?

B. Zs.: A KATA módosításánál azért nagyon sokan elgondolkodtak azon, hogy miként, milyen formában lehet a vállalkozást gazdaságosan üzemeltetni a jövőben. Másrészt a lakossági ügyfélkörben is egyfajta kivárást és visszafogottságot tapasztalunk akár a hitelfelvételi kedv tekintetében, akár a megtakarítások költésében, kezelésében. Ne felejtsük el, hogy a kamatkörnyezet jelenleg nem kedvez a hitelfelvételnek, a megtakarításoknak viszont pont igen. 

Miért fontos, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások száma növekedjen, és hogyan tud ehhez hozzájárulni a bankszektor? Milyen eszközökkel tudja ösztönözni az ügyfeleit?

B. Zs.: Nyitott gazdaság vagyunk, nagyon erősen függünk a környezetünktől. A magyar vállalkozások megerősítésével egyrészt ez a fajta kitettség tud csökkenni, másrészt az ellátási láncok kiegyensúlyozatlansága miatt sem mindegy, hogy egy adott termék vagy alapanyag valahonnan érkezik hozzánk, vagy helyben elő tudjuk állítani, meg tudjuk termelni. Végső soron a logisztikai költségek is a fogyasztónál megfizetendő árban manifesztálódnak, akinek nem mindegy, hogy milyen mértékű árazás kerül beépítésre, pláne egy ilyen, inflációval erősen terhelt időszakban.

Másrészt, ha a magyar gazdaságban realizálódik egy vállalkozás megtermelt profitja, akkor az helyben kerül felhasználásra is. Ezért arra biztatjuk a vállalkozásokat, hogy ezt a kitettséget minél inkább próbálják diverzifikálni és csökkenteni.

D. E.: Úgy gondolom, hogy a magyar vállalkozások szakmailag vannak olyan felkészültek, mint a külföldiek, meg tudják termelni azt a minőségi terméket, amivel versenyképesek tudnak lenni, emellett pedig a vásárlókat arra kell ösztönözni, hogy döntő részben hazai termékeket vásároljanak. A kkv-nak rendelkezésükre álltak a Széchenyi támogatott termékek, az MFB-termékek, amelyekkel a fejlesztéseiket, likviditásukat tudtuk segíteni. 

Ha az elmúlt éveket nézzük, látni a tendenciát, hogy emelkedik a női vállalkozók, cégtulajdonosok száma. Mekkorát javult ez az arány?

B. Zs.: A Bankholdingban elég sokat fordítunk a női vállalkozásvezetők edukálására, például a Dobbantó Programunk kifejezetten női vállalkozókat támogat. Évről évre látjuk, hogy nagyon sok a jó ötlet, nagyon sok talpraesett női cégvezető kerül a látóterünkbe. Még mindig nagyobb a férfiak aránya a vállalkozások alapításában, illetve vezetésében, de határozottan növekszik a női felsővezetők aránya.

D. E.: A nők gazdasági szerepe, vállalkozási kedve az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Ha az arányuk nem is javult látványosan, de a pozíciójuk erősödött.

A nők sokkal ambiciózusabbakká váltak az elmúlt 10-15 évben, mernek vállalkozni, üzleti elképzelésüket megvalósítani. Szakmailag egyre képzettebbek, felveszik a versenyt férfi versenytársaikkal. A társadalom megítélése is sokat változott ilyen vonatkozásban, köszönhetően a példaként előttünk álló sok sikeresek női vállalkozásvezetőnek.

Mit tartogat a jövő év a kis és közepes vállalkozások számára? Összességében könnyebb lesz vállalkozni vagy nehezebb?

B. Zs.: Nagyon sokszor beszélgetünk arról a cégvezetőkkel, hogy amikor jól megy az üzlet és jön a profit, már akkor el kell gondolkodni a következő lépéseken. Akiknek megvan a felkészültségük ahhoz, hogy az egyszer fent, egyszer lent helyzetekben is képesek legyenek boldogulni, azoknak valószínűleg nem lesz sem könnyebb, sem nehezebb a jövő év, inkább másfajta energiabefektetéseket igényel. Akinek kevésbé van meg a felkészültsége és pénzügyileg kevésbé megalapozott a működése, számukra biztosan nehezebb lesz, nekik az uniós források vagy a banki finanszírozás jelenthetnek segítséget, de a szállítói, vevői szerződések újratárgyalása is aktuálissá válhat. Az egész kereskedelmi láncolat egy egymástól függésen alapszik, egyik vevőnek sem jó, ha elvérzik egy szállítója és fordítva. A kölcsönösség jegyében kell ezeket mindenki számára fenntartható módon újra tárgyalni, ebbe plusz energiát fektetni.

D. E.: A háborús helyzet alakulása döntően befolyásolja, hogy mennyire tud jövőre stabilizálódni a makrogazdasági helyzet, tudunk-e már egy picit a növekedés felé menni, az inflációt csökkenteni. Ha stabilizálódik a helyzet, akkor nőnek a lakosság költései, és mindjárt más helyzetbe kerül a kkv szektor is, de ez inkább 2023 vége felé várható. A jövő évet még hasonló viszonyok között kell végig küzdeni minden szektornak, de azt reméljük, hogy az a vállalkozás, amely eddig túlélt, az túl fogja élni 2023-at is.

Címlapon: Bognár Zsuzsanna és Darabos Eszter

Fotók: Stiller Ákos/Gombkötő Emma/Portfolio

A cikk megjelenését az MKB Bank támogatta.