Az alábbiakban Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner transzferár-üzletág vezetőjének, valamint Jancsa-Pék Judit, a tanácsadó cég partnerének írását közöljük.
Jön a részletes transzferár adatszolgáltatás
A nyári adócsomag az elmúlt évek hazai transzferárazást érintő legnagyobb volumenű jogszabály-módosítását hozta el. Az új szabályok hatására szigorodtak a transzferár nyilvántartásokkal kapcsolatos szakmai elvárások és jelentősen emelkedtek a mulasztási bírságok. Ehhez jön a jövőre élesedő hazai transzferár specifikus adatszolgáltatási kötelezettség, melynek részletei most láttak napvilágot:
A tervezetet most hozta nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium, majd a társadalmi egyeztetésre nyitva álló 5 napos határidő után, a módosított transzferár rendelet a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.
Már most is minden átfogó adóellenőrzésnek része és központi témája a transzferárazás. A transzferárellenőrzések 20 éves történetében a szabályok és az ellenőrzések is egyre szigorodtak. Mára az adóellenőrök az eredeti formális ellenőrzések helyett a valódi tartalmat nézik. Ezért már egyáltalán nem elég futószalagon készíteni a transzferár nyilvántartásokat.
Mindezt segíti a transzferárazással kapcsolatos információk egyre szélesebb köre: a hazai adatok (bevallások, veszteséges vállalkozások, iparági és saját NAV adatbázisok, kérdőíves adatbekérések az ellenőrzések során), valamint a nemzetközi adatszolgáltatások (CbCR, DAC-6, EoI). Ezt a sort egészíti ki, és emeli majd a transzferár adatok ellenőrzését egy minden eddiginél magasabb szintre az új adatszolgáltatási kötelezettség, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság könnyebben válassza majd ki ellenőrzésre a transzferár szempontjából kockázatos adózókat, és hogy a szinte azonnal rendelkezésre álló, strukturált adatok alapján hatékonyabb ellenőrzéseket tudjon lefolytatni.
Transzferár adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban
Változatlan a hazai helyzet annyiban, hogy a vállalkozásoknak transzferár-nyilvántartásaikat továbbra sem kell a társasági adóbevallással egyidejűleg automatikusan az adóhatósághoz benyújtani. Ezt csak az adóhatóság kifejezett felhívása esetén, ellenőrzés során kell rendelkezésre bocsátani.
Ugyanakkor egy új kötelezettség terheli majd a kapcsolt vállalkozásokat: a társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni. Ráadásul nem is akármilyen részletezettséggel!
Az adatszolgáltatás keretében ugyanis tranzakció szintű adatokra lesz szükség: a kapcsolt felekről, az ügylet nagyságrendjéről, típusáról, az ügyletben a cégcsoport által alkalmazott árról, melyet kapcsolt felenként kell megadni, valamint az adott ügyletre vonatkozó szokásos piaci árról, valamint annak megállapítási módszeréről, a felhasznált mutatószámokról. Mindezek meghatározása nem egyszerű: el kell végezni hozzá a funkcióelemzést, az ügylet karakterizációját, a szokásos piaci ár elemzését, úgy nevezett benchmarkingját. Erősödik továbbá az az elvárás, hogy az egyes transzferár ügyleteket azokhoz specifikusan illeszkedő szegmentált számviteli adatokkal kell alátámasztani, amely sok vállalatcsoportnak okoz nehézséget a gyakorlatban.
Az új adatszolgáltatási kötelezettség jobban rá fogja kényszeríteni a vállalkozásokat a transzferár nyilvántartás határidőben való elkésztésére, hiszen a társasági adóbevalláshoz már szükség lesz ezekre az adatokra is.
Azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, akiknek az üzleti évük megegyezik a naptári évvel, 2022-ről már mindenképpen adatot kell szolgáltatniuk, az eltérő üzleti éveseknek pedig külön kell figyelniük erre. Ráadásul az adatszolgáltatással érintett ügyletek köre bővebb az transzferár nyilvántartásokénál, hiszen egyes mentesített ügyletekről is kell majd adatszolgáltatást benyújtani – ilyenek lesznek például a hatósági ármegállapítással (APA határozattal) érintett ügyletek, valamint egyszerűsített adattartalommal a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződések, a változatlan összegben vállalatcsoporton belüli továbbszámlázások, illetve az ingyenes pénzeszközátadás és átvétel.
Felkészülés az új kötelezettségre
A vállalkozásoknak ezért célszerű már most elkezdeniük a felkészülést. Azoknak a vállalkozások, akik eddig nem fordítottak kellő figyelmet a transzferárazásra, azonosítaniuk kell minden egyes tárgyévi kapcsolt ügyletet, ismerniük kell azok adatait, továbbá azok szokásos piaci árát, valamint a kettő egybevetésének pontos eredményét is. Amennyiben a vállalkozás nem így jár el, kiteszi magát a mulasztási bírság, illetve az adóhatósági kiválasztás nagyobb kockázatának.
A jövőben fokozottan igaz a vállalkozás és a transzferár szakemberek egymásra utaltsága, hatékony együttműködésének fontossága, melyet támogathat a könyvvizsgálat hatékony közreműködése is. Tapasztalataink szerint a vállalkozásoknál is időbe telik a megfelelő adatok biztosítása, és a transzferár szakemberek számára is szükséges idő az elemzési munkák elvégzésére, a vállalkozás részére a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő elemzés alapján történő visszajelzésre. Ráadásul a naptári éves vállalkozások esetében mindez egyszerre történik az összes érintett vállalkozásnál.
Az adatszolgáltatás helyes tartalommal történő elkészítése, benyújtása minden vállalkozás számára kulcsfontosságú, mivel az újonnan bevezetett adatszolgáltatás az adóhatóság számára az ellenőrzési határidő láthatatlan meghosszabbítását jelentheti, hiszen már a kockázatkezelési fázisban, még mielőtt az ellenőrzését megindítja számos lényeges információval bírhat a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozóan.
Adóhatósági transzferár kockázatelemzés és kiválasztás
Az új adatszolgáltatás nem titkolt célja, hogy újabb muníciót biztosítson a NAV számára a transzferárakat érintő azonnali és automatikus kockázatelemzéshez. A bevallásokból rendszerezett és feldolgozásra alkalmas módon fognak rendelkezésre állni a különböző kapcsolt vállalkozások által szolgáltatott adatok. Idővel az adott vállalkozás történeti adatai is, amelyeket akár egymással, akár a korábbi tapasztalatokkal, számításokkal egybevetve értékelhet a hatóság a kockázatelemzés során.
A strukturált adatok ráadásul gépi úton is elemezhetővé teszik a hasonló iparágban működő vállalkozásokat, sokkal nagyobb teret nyitva ezzel a még pontosabb és szigorúbb transzferár ellenőrzéseknek, melyek egyértelmű célja a személyes ellenőrzésre való kiválasztás. Ennek eredményeként várhatóan a következő években sokkal több vállalkozás nézhet szembe az emelt összegű mulasztási bírságokkal és a társasági adóalap-korrekciós kötelezettségekkel.
Jelentősen emelkednek a transzferárazás mulasztási bírságai
Az új adatszolgáltatási kötelezettségen túl nem szabad elfelejtkezni a transzferár területet érintő további szigorításokról sem. A transzferár nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírság több mint duplájára, 2 millióról 5 millió forintra, ismételt jogsértés esetében 4 millióról 10 millió forintra emelkedett. A megemelt bírságtételeket először a 2022. augusztus 27-ét követően kezdődő adóévekben kell alkalmazni.
És nem csak a mulasztási bírság mértéke, hanem mulasztás esetén a kivetésének kockázata is növekszik éppen a fent bemutatott adatszolgáltatásnak köszönhetően. Amennyiben az adatok vizsgálatával kockázatot tárnak fel, és ezért ellenőrzést rendelnek el, ki fog derülni, hogy hiányzik a transzferár nyilvántartás.
Ráadásul a mostani módosítás tisztázza, hogy a bírságokat évente és ügyletenként kell számolni, amellyel a fenti bírságtételek könnyen és nagyban többszöröződnek. Tehát, ha a vállalkozás több transzferár-nyilvántartás készítésre köteles kapcsolt ügylettel is rendelkezik, végül akár nagyon jelentős is lehet a bírság összege.
Az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazása és a mediánra való kiigazítás
A jogszabály-módosítások a transzferárazás szakmai tartalmát is érintik. A jövőben az adatbázison alapuló elemzés során általánossá válik az interkvartilis alkalmazásának kötelezettsége, melyet már a 2022-ben kezdődő adóévben is alkalmazni kell.
A transzferár kiigazításra vonatkozó új rendelkezések értelmében pedig, amennyiben a vizsgált kapcsolt ügyletben az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, a mediánra kell a transzferár kiigazítást elvégezni. Kivéve, ha a kapcsolt vállalkozás igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek. A medián az az érték, amelynél az adatok legfeljebb 50%-a kisebb és legfeljebb 50%-a nagyobb. Bár nemzetközi szinten eddig is alkalmazták a mediánhoz igazítást, az eddig hatályos magyar jogszabályok ezt nem írták elő, ezért bevezetése jelentős szigorítást hordoz a gyakorlatban.
Azon magyarországi vállalkozásoknak, amelyek esetében az alkalmazott ellenérték az alsó kvartilis alatti értékkel bír, – az ügylet volumenétől függően adott esetben jelentősebb mértékű – adóalap-növeléssel kell számolniuk. Amennyiben ennek a kapcsolt vállalkozás nem tesz eleget, egy esetleges adóellenőrzés során a revízió a mediánhoz fogja megállapítani jövedelmezőségét. Érdemes ezért biztonsági értékeket alkalmazni a kapcsolt felek közötti árazásban.
A nemzetközi trendeknek megfelelően a magyar pénzügyi kormányzat továbbra is kiemelt kockázatként tekint a transzferárazásra. A módosítások újabb eszközöket biztosítanak az adóhatóság számára arra, hogy mind a kockázatkezelésre, az ellenőrzésre történő kiválasztásra, mind az ellenőrzésre minél hatékonyabban kerüljön sor. Fontos ezért a transzferár kötelezettségeket komolyan venni és jó előre felkészülni.
Fotiadi Ágnes és Jancsa-Pék Judit
LeitnerLeitner
Címlapkép forrása: Getty Images
