Új valuta a munkaerőpiacon: a 4 napos munkahét

Európa-szerte próbálgatják a 4 napos munkahetet, Belgiumban például már mindenki kérheti, hogy ilyen munkarendben dolgozhasson, míg az Egyesült Királyságban 3000 munkavállaló bevonásával több mint 70 vállalat kezdett nagyobb ívű pilot projektbe. 2015 és 2019 között Izlandon is kísérleteztek, Skóciában pedig jövőre kísérleti jelleggel 20 százalékos munkaidő-csökkentésre ösztönzik a vállalatokat. Egyre több országban kezdik megteremteni a 4 napos munkahét jogi környezetét, ezzel is serkentve a vállalatokat, hogy kezdjenek a jövőre készülni, mert ahogyan a kétnapos hétvégék és a home office is megszokottá váltak, úgy a 4 napos munkahét is megérkezik az életünkbe.

“Általában az egész heti munkát követően az emberek péntek délután légüres térbe kerülnek, a szombat délelőttöt elviszik a háztartással kapcsolatos teendők, a délután pihenésé, vasárnap meg már a hétfőre készülünk. Ez nettó fél nap pihenés a hétvégéből, és így indulunk neki egy újabb hétnek” – mondta el a projekt indulása kapcsán Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere, a Telekom a Lehet 4? című konferenciáján.

A 4 napos munkahét teszt időszaka júliusban indult és október végén zárult a Magyar Telekom Csoportban, a 152 fős pilot programban 4 csapat vett részt.

“A tesztidőszak alatt az volt a hipotézisünk, hogy ha 3 egybefüggő napot tudnak pihenni a kollégák, akkor képesek lehetnek arra, hogy azt a mennyiségű feladatot, amit egyébként 5 nap alatt végeznek, 4 nap alatt is el tudják” - emelte ki Friedl Zsuzsanna. A projekt során törekedtek arra, hogy minél sokrétűbb információt gyűjtsenek, ezért ügyfélszolgálati-, műszaki hibaelhárítással, technológiai értékesítés támogatással, és SAP rendszerekkel foglalkozó területeket vontak be, majd a csapatokra bízták, hogy a működésüknek megfelelően válasszák ki, hogy melyik nap lesz a plusz szabadnapjuk. 

Az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy milyen lelkesedés övezi a témát. Amikor bejelentettük, házon belül óriási izgatottság fogadta a kezdeményezést, ostromoltak minket a csapatok, házon kívülről is nagyon jó véleményeket hallottunk, de persze vannak szkeptikus hangok is. Ezért minél mérhetőbben szeretnénk látni, hogy az új modell milyen eredményeket hoz munkavállalói és munkáltatói oldalról is

– hangsúlyozta a Magyar Telekom Chief People Officere.

A 4 napos munkarend kísérleti fázisában folyamatosan mérték a kollégák elégedettségét, a felmérések pedig bíztató képet mutatnak: a fix munkaidőben ügyfélkapcsolati feladatokkal foglalkozó munkatársak önmagukhoz viszonyított teljesítménye a pilot előttihez képest 10 %-kal nőtt a teszt időszak bevezetését követően. A projektbe bevont kollégák körében végzett belső felmérés rámutatott arra, hogy a pilot során a résztvevő munkatársak 92 %-a érezte úgy, hogy munkája mellett elegendő ideje jut a magánéletre és a pilot időszak végén 90 %-uk nagyon szívesen folytatná ezt a munkarendet.

A 4 napos munkahét a munkaszervezési hibákra is rávilágít. “Már régóta kerestük azt a megoldást, amivel a kollégák ki tudják szűrni a felesleges munkatevékenységeket. Ahhoz, hogy az elvégzendő feladataik beleférjenek a 4 napba, sokkal hatékonyabban és okosabban kellett a munkaidejüket szervezni, olyan motivációt kaptak, amit korábban más eszközzel nem tudtunk megvalósítani” - mutatott rá Friedl Zsuzsanna.

A témában a Telekom a PwC Magyarországgal közös országos reprezentatív kutatást is készített, több, mint 12 ezer embert (amiből közel 9000 nem Telekomos dolgozó) kérdeztek arról, hogy mit gondolnak a 4 napos munkahét bevezetéséről, milyen várakozásaik és félelmeik vannak, vajon milyen hatást gyakorolhat a mindennapi életükre.

A válaszadók többsége, 84 %-a szívesebben dolgozna heti 4 napot a jelenlegi 5 napos munkahéttel szemben, ha a bérüket nem befolyásolja a munkaidő megváltoztatása.

A ‘4 nap, 8 óra, változatlan bér’ modellt választók hisznek abban a leginkább, hogy a mentális és fizikai egészségükre is jó hatással lenne, ha kevesebb munkaórában dolgoznának. A második legtöbbet választott modell a ‘4 nap, 9 óra, változatlan bér’, ők azok, akik így látják a leginkább biztosítottnak, hogy nem csökken a fizetésük.

A munkavállalók preferenciáit az eltérő élethelyzetek is alakítják: a fiatalabbak akár 4 nap, 10 órában is dolgoznának a jelenlegi 5 nap 8 óra helyett, ugyanakkor, ez a lehetőség nem mindenki számára elfogadható: ahogy nő a munkavállaló életkora, úgy válik inkább elutasítóvá a 10 órás modellel szemben. A változást tekintve a munkavállalók többsége bizakodó, erőteljes várakozás és kíváncsiság tapasztalható.

A felszabaduló időt fizikai és mentális egészségükre, családra, barátokra, valamint feltöltődésre fordítanák, és hisznek benne, hogy ezáltal a hatékonyságuk is növekedni fog.

Azonban az összes modellben ugyanazok a félelmek árnyalhatják az erős pozitív képet: a túlterheltség, kiégés, mentális vagy fizikai egészség kockáztatása, és a jövedelemcsökkenéssel kapcsolatos aggodalmak.

“Azt gondoljuk, hogy ez a jövő, e felé kell tartani, de azt is látjuk, hogy jelen helyzetben ez egy magas kockázatú, magas megtérülésű döntés. Aki bevezeti, óriási versenyelőnyre tehet szert, de a bevezetést nagyon tudatoson meg kell tervezni és előkészíteni” – mondta a konferencián Reguly Márta, a PwC Magyarország, People & Organisation HR tanácsadási vezetője. “Nincs olyan megoldás, ami mindenki számára tökéletes, egyéni és csoport szinten is folyamatosan adaptálni kell az új tapasztalatokat, hogy a hatékonyságot és a ‘well being-et’ is meg tudják valósítani azok a szervezetek, akik a 4 napos munkahét bevezetése mellett döntenek.”

A kutatás végén a PwC Magyarország egy megvalósíthatósági tanulmányban összegezte a gyakorlati tapasztalatokat, kiemelve az egyes munkajogi, munkaszervezési, kompenzációs folyamatokat.

Még nagyobb lendületet kap a második tesztidőszak, 2023. február 1-től további csapatok bevonásával, a résztvevő kollégák létszámának megduplázásával, 300 fővel, valamint 6 hónapra bővítve folytatódik a tesztelés. A második fázisban 36 órás munkahét keretében és 4x9 modellben fognak dolgozni, változatlan bérezés és az eddigi hatékonyság fenntartása mellett. A projekt során vizsgálni fogják többek között a 4 napos munkahét hatását a toborzás-kiválasztásra, munkáltatói márkára, valamint elemzik a tesztcsapatokon belüli fluktuáció alakulását és a betegszabadságok napjainak esetleges változását is.

Hiszünk benne, hogy el tudunk indítani egy olyan hullámot, amelyhez Magyarországról és a határon túlról is sok csatlakoznak

– zárta Friedl Zsuzsanna. 

A cikk megjelenését a Magyar Telekom Csoport támogatta.