Annak érdekében, hogy tisztában legyünk, hogy mi is forog kockán az USA és Magyarország közötti ellentét miatt, először is arról kell beszélni, hogy egyáltalán mire jók a kétoldalú adóegyezmények, kik és hogyan járnak ezekkel jól.
Fajcsák Gábor, az RSM partnere ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy Egyesült Államok és Magyarország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmény 1979-ben azzal a céllal jött létre, hogy tovább bővítse és megkönnyítse a két ország közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatokat, elkerülje kettős adóztatást, ugyanakkor megakadályozza az adóztatás kijátszását. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya kizárólag a jövedelemadókra terjed ki.
Az amerikai pénzügyminisztérium július 8-án jelentette be, hogy felmondja a Magyarországgal kötött 1979-es kettős adóztatást kizáró egyezményét, miután Budapest úgy döntött, hogy megvétózza a 15 százalékos globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelvet. Az Egyesült Államok által felmondott kettős adóztatást kizáró egyezményt várhatóan 2024. január 1-jétől nem lehet alkalmazni.
Így érinti a magánszemélyeket
Abban az esetben, ha egy magánszemély a magyar személyi jövedelemadó törvény alapján belföldi illetőségűnek minősül – egyezmény hiányában – a magyarországi adófizetési kötelezettsége az Egyesült Államokban szerzett jövedelmére is kiterjed. A törvény alapján magyar adóügyi illetőségűnek minősülnek – többek között azok, – akik:
- kizárólag magyar állampolgársággal rendelkeznek, és
- a többes állampolgárok, akik Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkeznek.
Az adótanácsadó szakembere ezen a ponton felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben Magyarország és USA között nem lesz érvényes kettős adóztatást kizáró egyezmény, akkor kibővül a belföldi illetőségű magánszemélyek köre azokkal, akik korábban kizárólag az egyezmény miatt minősültek külföldi illetőségűnek. Így 2024 januárjától nem kizárólag a Magyarországon élő magyar magánszemélyeknek merülhet fel itthon adófizetési és -bevallási kötelezettsége az Egyesült Államokból származó jövedelmük után, hanem azoknak a magyar állampolgároknak is, akik évek óta az Egyesült Államokban élnek és Magyarországról nem is származik jövedelmük.
Az amerikai forrásból származó jövedelmet az Egyesült Államok is megadóztatja a belső szabályai szerint.
Fajcsák Gábor elmondása szerint a külföldön megfizetett adót - egyezmény hiányában is - bizonyos mértékig figyelembe lehet venni Magyarországon. Hogy milyen mértékben vehető figyelembe a külföldön megfizetett adó, az a jövedelem típusától függ:
- Az összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén (ide tartozik például a munkaviszonyból származó jövedelem, a vezető tisztségviselőként szerzett jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem, nem egyéni vállalkozó által szerzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelem stb.) a figyelembe vehető összeg a külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka és a szóban forgó jövedelemre jutó hazai adókulccsal (jelenleg 15 százalék) meghatározott adó összege közül a kisebb.
- A külön adózó jövedelmek esetén (ilyen például az osztalék, az árfolyamnyereségből származó jövedelem) is figyelembe lehet venni az Egyesült Államokban megfizetett adót, azonban 5 százalék adót mindenképp kell Magyarországon fizetni.
Külföldön megfizetett adóként nem vehető figyelembe az az összeg, amely a magánszemély részére visszajár.
Az RSM adóüzletágának vezetője kitért arra is, hogy az egyezmény felmondása azon amerikai magánszemélyekre is kihatással van, akik a személyi jövedelemadó törvény alapján nem minősülnek belföldi illetőségűnek, de Magyarországról jövedelmük származik. Az ő esetükben ugyanis valamennyi Magyarországról származó jövedelem adóköteles lesz a magyar szabályok szerint.
Az RSM szakértői által készített alábbi táblázat szemlélteti, hogy néhány jellemző jövedelemtípus esetén miként változik a magyarországi szja-kötelezettség, amennyiben nem lesz kettős adóztatást kizáró egyezmény a két ország között:
| Az szja-kötelezettség változása a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában | ||
| Jövedelem típusa | Magyarországi szja-kötelezettség hatályos egyezmény alapján | Magyarországi szja-kötelezettség egyezmény hiányában |
| Magyar illetőségű magánszemély által amerikai részvény után kapott osztalék | USÁ-ban 15% forrásadót vonnak le, Magyarországon nem keletkezik szja-fizetési kötelezettség | USÁ-ban 30% forrásadót vonnak le, emellett Magyarországon 5% szja-fizetési kötelezettség keletkezik. |
| Magyar illetőségű magánszemély által amerikai kötvény után kapott kamat | USÁ-ban nincs forrásadó levonás. Magyarországon 15% szja-fizetési kötelezettség. | USÁ-ban 30% forrásadót vonnak le, emellett Magyarországon egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. |
| Magyar illetőségű magánszemély amerikai céggel fennálló munkaviszonya alapján szerzett jövedelme, amerikai munkavégzési hely esetén | Kizárólag az USÁ-ban adóköteles. Magyarországon nincs szja-fizetési kötelezettség. | Magyarországon 15% szja-fizetési kötelezettség. Az USÁ-ban megfizetett adó 90 százaléka figyelembe vehető, maximum a jövedelemre jutó 15%-os adó mértékéig. |
| Magyar illetőségű magánszemély USÁ-ban található ingatlanának bérbeadásából származó jövedelme | Kizárólag az USÁ-ban adóköteles. Magyarországon nincs szja-fizetési kötelezettség. | Magyarországon 15% szja-fizetési kötelezettség. Az USÁ-ban megfizetett adó 90 százaléka figyelembe vehető, maximum a jövedelemre jutó 15%-os adó mértékéig. |
| Magyar cég kiküldi munkavállalóját az USÁ-ba, és a munkavállaló ez idő alatt az amerikai cégtől kap jövedelmet. | Kizárólag az USÁ-ban adóköteles. Magyarországon nincs szja-fizetési kötelezettség. | Magyarországon 15% szja-fizetési kötelezettség. Az USÁ-ban megfizetett adó 90 százaléka figyelembe vehető, maximum a jövedelemre jutó 15%-os adó mértékéig. |
| Magyar cég kiküldi munkavállalóját az USÁ-ba, és a munkavállaló ez idő alatt a magyar cégtől kap jövedelmet, de a magánszemély adóéven belül több mint 183 napot tartózkodik az USÁ-ban | Kizárólag az USÁ-ban adóköteles. Magyarországon nincs szja-fizetési kötelezettség. | Magyarországon 15% szja-fizetési kötelezettség. Az USÁ-ban megfizetett adó 90 százaléka figyelembe vehető, maximum a jövedelemre jutó 15%-os adó mértékéig. |
| Amerikai magánszemély által Magyarországon kifejtett rövid távú, önálló tevékenységből származó jövedelem (pl. művészek, színészek, orvosok, mérnökök, sportolók) | Ha éven belül 183 napnál többet nem tartózkodik Magyarországon, és nincs itt állandó bázisa, Magyarországon nem merül fel szja-fizetési kötelezettség. | Magyarországon 15% szja-fizetési kötelezettség. Az USÁ-ban megfizetett adó 90 százaléka figyelembe vehető, maximum a jövedelemre jutó 15%-os adó mértékéig. |
| Amerikai magánszemély által Magyarországról kapott kamat | Kizárólag az USÁ-ban adóköteles. Magyarországon nincs szja-fizetési kötelezettség. | Magyarországon 15% szja-kötelezettség. |
| Forrás: RSM | ||
Mi lesz a cégekkel?
Fajcsák Gáborral arról is beszéltünk, hogy mi vár a társaságokra egyezmény hiányában. Válaszát azzal indította, hogy jelentős különbség figyelhető meg az USA és Magyarország viszonylatában:
- Magyarország nem vet ki forrásadót, és
- az itthoni 9 százalékos társasági adókulcs jelentősen alacsonyabb az amerikai adókulcsnál.
Ezáltal, az amerikai befektetőket az adóegyezmény hiánya kevésbé fogja hátrányosan érinteni, hiszen az amerikai cégeket adóegyezmény hiányában sem fogja terhelni magyar forrásadó - részletezi az adószakértő.
Ezzel szemben az Egyesült Államok magas, 30 százalékos forrásadót vet ki a külföldi adóalanyokra, és a forrásadó nem csak a tőkejövedelmeket, hanem a szolgáltatásnyújtásból származó bevételeket is terhelni fogja - teszi hozzá.
Jelenleg az egyezmény alapján a magyar társaságokat az USA az osztalékjövedelmek tekintetében jogosult megadóztatni, ahol az adó mértéke 5-, illetve 15%-ban maximált a tulajdoni hányad mértékétől függően. A kamat és jogdíjbevételek forrásadóztatását az egyezmény nem engedi, mivel az adóztatás jogát az illetőség országába, azaz magyar tásaságok esetén Magyarországra helyezi.
Az egyezmény hiányában azonban a magyar társaságok tőkejövedelmeit és szolgáltatásnyújtásból származó bevételeit 30 százalékos forrásadó fogja terhelni az Egyesült Államokban,
mely így a kamat és a jogdíj jövedelmek, illetve a szolgáltatási díjak esetében fogja jelenteni a legjelentősebb változást, hiszen idáig az ebből származó nyereséget kizárólag a 9%-os magyar adó terhelte.
„Pozitívum, hogy az egyezmény hiányában a magyar adóbevallásban az amerikai forrásadó 90 százaléka beszámítható lesz a magyar társasági adóba, azonban a beszámítás nem haladhatja meg az adott jövedelemre jutó átlagos adó összegét, így ténylegesen a külföldön megfizetett adóból legfeljebb 9%-ot lehet figyelembe venni" - magyarázta Fajcsák Gábor.
Ingatlannal rendelkező társaságok speciális esete
A Magyarországon érvényben lévő jogszabályok szerint amerikai társaságoknak nem keletkezik adófizetési kötelezettségük Magyaroroszágon (B2B relációban). Ez alól egyetlen kivétel az ingatlannal rendelkező társaságnál a meglévő részesedés elidegenítése vagy kivonása révén szerzett jövedelem, de csak akkor, ha a kettős adóztatásról szóló egyezmény ezt lehetővé teszi. A jelenlegi USA-magyar egyezmény régi típusú, így nem teszi lehetővé az amerikai társaságok árfolyamnyereség-adóztatását Magyarországon. Azaz, ha egy amerikai társaság egy magyar ingatlanos társaságban lévő üzletrészét eladja, az az egyezmény értemében nem jár magyar társasági adóhatással.
Az RSM partnere szerint viszont ez a szerződés megszűnésével megváltozhat. Ugyanis, ha egy amerikai társaság jelentős magyar ingatlanvagyonnal rendelkező magyar leányvállalat részesedésével rendelkezik, az amerikai részvényes az elidegenítéskor a magyar társasági adó hatálya alá eshet. Mindez 9 százalékos magyar társasági adófizetési kötelezettséget jelentene az amerikai tulajdonos társaság számára Magyarországon.
A hatályos egyezmény megszűntetése a telephely szabályokra is változást jelent
A szakember arra is emlékeztetett, hogy külföldi vállalkozások alapvetően a belföldi telephelyükre tekintettel válhatnak a társasági adó alanyává egy másik országban. Egyezmény hiányában a telephely belföldi szabályok szerinti meghatározása lesz a mérvadó, így az egyezmény által biztosított kedvezmények már nem lesznek alkalmazhatók.
Fajcsák Gábor egy példát is hozott szemléltetésképp: a másik államban végzett építési kivitelezés vagy összeszerelő tevékenység, mely esetén az egyezmény 24 hónapot meghaladó jelenlét esetén adja csak meg a fogadó országnak az adóztatás jogát, míg az egyezmény hiányában a helyi törvényben meghatározott mérték lesz a mérvadó. Így például egy amerikai társaság által végzett építési munka a jövőben már 3 hónap után adóztatható telephelyet keletkeztet Magyarországon, ami akár letelepedési kötelezettséget - pl. fióktelep bejegyzési vagy leányvállalat alapítási kötelezettséget - is eredményezhet, szemben a korábbi 24 hónappal.
A szolgáltatásnyújtások alapján szintén felmerül a telephelyszabályok alkalmazása a magyar belső jog alapján, amely adókötelezettséget eredményezhet Magyarországon. Míg a meglévő egyezmény alapján a magánszemélyen keresztüli szolgáltatásnyújtás nem keletkeztetett adóköteles telephelyet az amerikai cégek számára Magyarországon, addig egyezmény hiányában a magyar Tao törvény alapján 183 nap jelenlét megalapozhatja az amerikai társaságok magyar adókötelezettségét akár fizikai létesítmény és eszköz hiányában is.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha egy amerikai vállalat valamely munkavállalóját Magyarországra küldi bizonyos szolgáltatások itteni nyújtása, adott tevékenységek elvégzése céljából, az magyar társasági adófizetést eredményezhetne az amerikai cég oldalán - magyarázta Fajcsák Gábor. A szolgáltatásokra vonatkozó szabályok kapcsán még sok tisztázandó kérdés merül fel, melyek tisztázásának az egyezmény megszűnésével nagyobb relevanciája lesz.
Jöhet-e magyar válaszcsapás?
Az RSM partnerétől azt is megkérdeztük, hogy van-e bármilyen eszköze Magyarországnak arra, hogy visszavágjon a kellemetlen amerikai lépésre? Fajcsák Gábor válaszában úgy fogalmazott, hogy Magyarország kivethetne forrásadót az egyezménnyel nem rendelkező országokban illetőséggel bíró magánszemélyek és társaságok részére fizetett osztalékra, kamatra, szolgáltatási díjra.
De nem valószínű, hogy Magyarország ezt meglépné tekintettel arra, hogy egy ilyen intézkedés a külföldi befektetők kivonulását vonhatná maga után
- vélekedett a szakember, aki összességében azzal zárta gondolatait, hogy
ahogy a fentiekből is látható, a kettős adóztatást kizáró
egyezmény felmondása a magyar cégeket és magánszemélyeket jóval hátrányosabban érintheti mint az amerikaiakat.
Címlapkép forrása: Shutterstock
