Pénzmosodává válhat az esport az elavult adózási rendszer miatt

Az esport és az annak minősülő online játékok az elmúlt évtizedben kitörtek a geekek sötétített szobáiból és már nem csak Dél-Koreában töltenek meg stadionokat a játékok iránt érdeklődő nézők, hanem világszerte, mondhatni mainstream eseményekké váltak, közben egy egész iparágat kitermelve. A Business Insider tavalyi becslése szerint az esport játékok nézettsége a tavalyi 454 millióról 2023-ra 646 millióra emelkedhet, ami közel tíz százalékos bővülés, az iparág globális bevételei pedig már tavaly is bőven 1 milliárd dollár fölött voltak.

A bevételek döntő többsége, durván 60 százaléka jelenleg a szponzoroktól és a hirdetőktől érkezik, ellentétben a hagyományos sportokkal, ahol a közvetítési jogokból származó bevételek dominálnak, kiegészülve a szponzorok mellett a meccsnapi bevételi forrásokkal. A legnagyobb lehetőséget a közvetítési jogok eladásából származó bevételek jelenthetik az esport számára is, melyek 2019-ben több, mint 40 százalékkal nőttek globálisan.

A trendre felfigyelt a magyar kormány is, amely 2 milliárd forintos támogatást nyújtott a 2018-ban rendezett, budapesti V4 Future Sports Festival-ra, amelyet tavaly is megrendeztek, hasonló állami hátszéllel. Az Enet tavalyi kutatása szerint Magyarországon 425 ezer főre tehető azok száma, akik játszanak e-sport játékot, versenyzők, vagy részt vettek már valamilyen e-sport rendezvényen.

Jogszabályi szinten vadnyugati állapotok uralkodnak

Azonban a gyorsan fejlődő iparág megnyerő statisztikái mellett vannak aggodalomra okot adó hiányosságok is, például az egységes szabályozási környezet. Amennyire kérdőjeles, hogy milyen játékokat sorolhatunk egyáltalán az esport alá, legalább annyira bizonytalan a terület adózási szempontból is.

„Az esport pontos definiálása nem csak azért fontos kérdés, hogy tisztán lássunk a kérdésben, hanem így jogi oldalról nem igazán lehet szabályozni a jelenséget. Jelenleg a sporttörvény nem minősíti az esportot sportágnak, továbbá az sincs definiálva, hogy pontosan mi tartozik ide” – mondja Dr. Magyar Csaba, adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.

Jellemzően a

• MOBA – Multiplayer Battle Arena
• FPS – First Person Shooter
• Fighting games (Street fighter, Mortal kombat)
• Klasszikus sportjátékok (FIFA)

kategóriákba eső játékokat tartják esportnak de nincs rá globális definíció: a szokások és a gyakorlat alakította így, ezekből szoktak versenyeket rendezni. A megközelítés országonként eltérő, de például Magyarországon jelenleg jogilag semmilyen szabályozás nem vonatkozik az esportra. Egy 2017-es kormányrendeletben nevesítik az esportot – de nem definiálják –, ami tulajdonképpen a V4 országok közti esport területén való együttműködés eredménye, melynek keretében az elmúlt két évben megrendezték a V4 Future Sports Festival-t.

Az ehhez kapcsolódóan hozott kormányhatározat leírja, hogy Magyarország lépéseket szeretne tenni az esport elismertetése irányába, de ezen kívül dr. Magyar Csaba szerint más jelentős előrelépés nem történt, az első az lehetne, ha az esportot besorolnák a sporttörvény hatálya alá és meghatároznák, hogy mely kategóriák tartoznak ide.

Bár két éve működik már Magyar Esport Szövetség (HUNESZ), és elstartolt a Magyar Nemzeti Esport Bajnokság (MNEB), az ország első esport ligája is, ezek tulajdonképpen érdekvédelmi szervezetek, amelyek egyesületi formában tudnak működni, nincs meg a sporttörvény általi védettségük.

Egy dinamikusan növekvő piacról van szó, amit 20 századi adózási keretek közé kéne valahogy bepréselni

– tette hozzá a szakértő, aki szerint adózási szempontból a legtisztázatlanabb maguknak a játékosoknak a helyzete, mert a hirdetésekből, a jegyeladásokból és a streaming-szolgáltatók közvetítéséből származó bevételek esetében még alkalmazhatóak a klasszikus adózási szabályok (bár itt sem ártana egy „ráncfelvarrás”).

Az esportólók helyzete azonban más, hiszen esetükben számos adóztatási pont merül fel, azonban az ezt szabályozó jogalkotás kullog az események után.

Egy játék során a regisztrált profiloknak is van értéke, de játék közben is lehet krediteket gyűjteni, amin különböző kiegészítőket lehet vásárolni, és el is lehet ezeket adni. Az így gyűjtött kreditek a játék végén pénzre válthatóak, akárcsak a helyezésért kapott nyeremény. „Az adóhatóság jelenleg elég konzervatív megközelítést használva, a virtuális jövedelem pénzre váltásakor azonosítja be az adóztatási pontot, jóllehet a való életben ha elcserélem régi Polski Fiatomat egy vadiúj Mercédeszre, akkor abból ugyanúgy jövedelmem keletkezik, hiába nem kapok érte pénzt.” – tett hozzá a szakértő.

Fontos látni, hogy egy esport platformon valóságos kereskedelem folyik, a játékosok adják veszik egymás közt a kiegészítőket, krediteket küldenek egymásnak az általuk meghatározott árfolyam vagy csereértéken. Ez első hangzásra ártalmatlannak hangozhat, azonban nem példa nélküli, hogy bűnöző szervezetek a pénzmosás lehetőségét fedezték fel az egyre nagyobb forgalmat bonyolító virtuális kereskedelemben.

Nagyon könnyen megtörténhet, hogy egy bűncselekmény elvégzéséért fizetett díjat úgy legalizálnak, hogy valamilyen csekély értékű kiegészítőért jelentős összeget elküldenek egy játékosnak, aki aztán ezt az összeget már legális jövedelemként veszi ki a játékból

– hívja fel a figyelmet a szakértő. De ha csak a hétköznapibb jogi problémáknál maradunk, a NAV az esport kapcsán kiadott egy tájékoztatást, amely szerint önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az így szerzett bevétel. Felmerül a kérdés, hogyha valaki önállóan végzi ezt a tevékenységet, akkor lehetősége van egy tételes költségelszámolást alkalmazzon.

„De mi minősül itt elfogadott költségnek? Egy erősebb teljesítményű, úgynevezett gamer számítógép vásárlása egy elég konzervatív példa, de vajon elfogadja-e az adóhatóság a játék során felmerülő költségeket, például, ha a gyűjtött krediteken egy vállról indítható rakétát vásárol a játékos a karakterének, hogy jobb eredményeket tudjon elérni a játékban?” – teszi fel a költői kérdést dr. Magyar Csaba, mert nyilvánvalóan ennek jogosságáról nehéz lenne meggyőzni a jellemzően konzervatív szemléletű hatóságot.

Nemcsak a visszaéléseket előzné meg, csábító feltételeket teremthetne a szabályozás

A Deutsch Tamás vezette Digitális Jólét Program alá besorolt területről az állami támogatás kihirdetésekor célként fogalmazták meg, hogy Magyarország a régióban vezető szerepet töltsön be az esport ökoszisztémában.

„Ha a sporttörvény definiálná, hogy milyen online játékok tartoznak az esport körébe, akkor a játékosoknak lehetőségük lehetne akár az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint is adózni” – mondta dr. Magyar Csaba, aki szerint ez nem csak azért lenne előnyös, mert a játékosok jól járnának, hiszen a jövedelmük utáni csupán 15 százalékos megfizetésével letudnák minden adófizetési kötelezettségüket, de megkockáztatja, hogy más országok játékosait is idecsábíthatná ez a kedvezményes adózási forma, ami nem elhanyagolható előny, ha a régiós vezető szerep a cél, ezen felül válság idején jól jönne ez plusz adóbevétel.

A cikk megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.