Áfabevételek
2019-ben jelentősen több adóbevételhez jutott a költségvetés, mint egy évvel korábban, ennek hátterében természetesen ott áll az 5 százalékos gazdasági növekedés, amely az áfabevételeket is felpörgette. Azonban az áfabevételek 2018-hoz viszonyított 15 százalékos emelkedése, és az áfarés adat csökkenése láttán a gazdaság fehérítését célzó intézmények (EKAER, online pénztárgép, fokozatosan szélesedő online számla adatszolgáltatás) külön-külön és rendszerszinten is érvényesülő, kedvező államháztartási hatását kell kiemelni.
Ezek adózói oldalon az adótudatosság növekedését, adóhatósági szemszögből nézve pedig a növekvő áfabefizetési hajlandóság mellett a gyarapodó adattömegre támaszkodó kockázatelemzésre épülő - a hibázókat támogató, a csalókat elrettentő - differenciált megközelítést, hatékonyabb ellenőrzést is eredményeztek.
A gazdaságfehérítés terén kiemelt szerepet tölt be az online számlajelentés, amelynek segítségével a NAV számlakibocsátói és a számlabefogadói oldalon rendelkezésre álló adatok egybevetésével hatékonyan ki tudja szűrni azokat a pontokat, ahol áfa folyhat ki a rendszerből. 2020-tól fokozottan igaz a kijelentés, hogy a NAV mindent látni akar, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettség tovább szélesedik, így az áfára, és az áfaalapra is egyre teljesebb körű rálátást nyer a NAV. Az adatszolgáltatási kötelezettség már idén függetlenedik az áthárított áfa összegétől, megszűnik a 100.000 forintos értékhatár és valamennyi belföldi gazdálkodók közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV felé júliustól. 2020. második felében az adatszolgáltatás kiterjed továbbá az alanyi mentes vállalkozásokra, illetve a fordított adózásos/tárgyi mentes ügyletekre is.
Az online számla adatszolgáltatási kötelezettség precíz, határidőben történő és költséghatékony teljesítése valamennyi gazdálkodó számára létfontosságúvá válik, a cégmérettől függetlenül. Az említett tendenciát csak aláhúzza, hogy a 2021-től a belföldi magánszemélyek felé teljesített ügyletekre és egyes határon átnyúló tranzakciókra is kiterjed majd az online számla adatszolgáltatás.
Az adóhatósági adatgyűjtésnek való megfelelés az online adatszolgáltatás bevezetése óta folyamatos kihívások elé állítja a vállalkozásokat, amennyiben a vállalatok által használt szoftverek, vállalatirányítási rendszerek folyamatos módosítását, kiigazítását tette szükségessé. Tapasztalataink szerint ez adott esetben igen költséges vagy technikailag túl bonyolult feladat volt az addigi rendszerek megtartása mellett, így megnőtt az igény azokra az új szoftverekre, melyek képesek eleget tenni a valós idejű adatszolgáltatási elvárásoknak. Ezen túlmutatóan akár az is lehetővé vált a vállalatok számára, hogy a más cégek által rájuk lejelentett számlák adatait lekérjék saját vagy külső szoftverrel a NAV rendszeréből, melyet a cég nyilvántartásaiban szereplő adatokkal összevetve akár egy adóhatósági ellenőrzést is szimulálni képesek, felkészülhetnek egy hatósági vizsgálatra.
Vállalati adók
A kisvállalati adók népszerűsége emelkedik, tavaly mind a katából (16 %), mind a kivából (41 %) jelentősen több bevétel folyt be a költségvetésbe, mint az előirányzott összegek. A katázás népszerűségét nem kell magyarázni, ugyanis átlagos, illetve a feletti bruttó jövedelem esetén is szuperalacsony adóterhelést jelent egy átlagos munkaviszonyhoz képest mind kifizetői, mind kisadózói oldalról nézve, egyúttal jelentősen több nettó kifizetést tesz lehetővé a kisadózó részére. A kata-bevételek növekedését értékelve azonban figyelembe kell venni a kata nem rendeltetésszerű alkalmazásának kockázatát, mely az szja és járulékkiesések folytán ezen költségvetési bevételeket csökkenti. A katások ellenőrzési kitettsége a visszaélések visszaszorítása miatt magas, főként a katás adózóval szerződő megbízóknak kell megalapozott döntést hozniuk, az oldalukon felmerülő magasabb kockázatok miatt.
A kis- és középvállalkozások körében érvényes alternatíva az utóbbi években fokozatosan teret nyerő, évek óta csökkenő – jelenleg 12 százalékos – adókulcsú kiva. Az adónem sajátossága, hogy a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást is kiváltja, ugyanakkor a tao-tól teljesen eltérő az adóalap számításának módja. A kiva egyes vállalkozások számára jelentősen kedvezőbb lehet a társasági adózásnál, azonban ez nem minden vállalkozás esetében igaz. A kiva-val kapcsolatban az a jelenlegi szakmai vélekedés, hogy még jóval több vállalkozás számára lehet kedvezőbb, mint amennyien eddig választották, emiatt érdemes lenne a társaságoknak utánaszámolniuk ennek a lehetőségnek. A tavalyi évben jelentősen növekedtek a bér után fizetendő közterhekből származó bevételek is, azonban – érthető módon – ennek mértéke szinte teljesen megegyezik a KSH által közzétett éves átlagbér-növekedés mértékével.
2019 a csökkenő tao-bevételek éve is volt, amely elsősorban a feltöltési kötelezettség eltörlésével indokolható. Költségvetési szempontból a társasági adó a bevételi források tekintetében korábban sem tartozott a közvetlen élmezőnybe.
Érdekes tendenciát mutat még a turizmusfejlesztési hozzájárulás robbanásszerű, több mint 70 százalékos emelkedése 2018-hoz képest. Az adónem kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásokra történő kiterjesztésével 2020-tól további bevételnövekedés várható, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás áfájának csökkenésével a szálláshely-szolgáltatók így is összességében kevesebb közterhet fizethetnek majd be a költségvetésbe, mint 2019-ben.
A szerzőről
Az RSM közel 30 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt, fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstruktúrák kialakítása, cégeladásokhoz és akvizíciókhoz kapcsolódó adótervezés, cégátvilágítás, adókedvezmények, valamint vagyontervezéshez kapcsolódó adótanácsadás. Többéves adóhatósági ellenőrzési tapasztalatot követően több mint 10 éve csatlakozott az RSM Hungary adótanácsadói csapatához.
Fajcsák Gábor, adóüzletág vezető
RSM
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Czeglédi Zsolt
