Itt a bizonyíték, hogy sokkal több magyar élhet Nagy-Britanniában, mint eddig gondoltuk

Megrohanták a magyarok a brit belügyminisztériumot

Minden eddiginél több, 17 900 magyar regisztrált októberben a brit belügyminisztériumnál (Home Office) annak érdekében, hogy a Brexit után is legálisan maradhasson az országban – derül ki a csütörtökön közölt friss statisztikából. Már szeptemberben is meghaladta a friss regisztrációk száma a tízezret, ez pedig októberben még tovább nőtt.

Az utóbbi hónapok élénkülése valószínűleg annak tudható be, hogy egészen az utolsó pillanatig bizonytalan volt a Brexit sorsa, az október végi határidő előtt nem sokkal derült ki, hogy újabb három hónapos halasztást kapnak a britek 2020 január 31-ig. Előtte a rendezetlen kilépés réme lebegett az ország felett, ami az ott dolgozó külföldieket is megmozgathatta, ez látszik egyébként abból, hogy nem csak a magyarok, hanem a többi kelet-közép-európai nagyobb számban regisztrált.

A Brexit végleges kimenetele azonban az újabb halasztással sem dőlt el, így pedig a következő hónapokban is fennmaradhat az uniós állampolgárok rohama a regisztrációért, hogy bebiztosítsák magukat a rendezetlen kilépés esetére. Különösen akkor, ha a december 12-i parlamenti választáson a Brexit-párti konzervatív párt kerül többségbe, ők ugyanis azzal kampányolnak, hogy a 2016-os népszavazás eredményének megfelelően lebonyolítják a kilépést az EU-ból, miközben a Munkáspárt egy második népszavazás lehetőségével kacérkodik.

Már majdnem minden magyar regisztrált – hivatalosan

Az októberi rekordszámú regisztrációt követően már 71 600 magyar jelezte hivatalosan, hogy a Brexit után is szeretne legálisan az országban maradni. Közben a brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint 2018 végén 77 ezer magyar nemzetiségű élt a szigetországban. Vagyis ha hinni lehet mindkét statisztikának, akkor az ott élő magyarok majdnem 95%-a regisztrált már, miközben legalább 2021 közepéig van erre idejük. Ez nem tűnik reálisnak, persze több dolog torzíthatja a statisztikát:

1. Egyrészt az ONS is elismeri statisztikájában, hogy tartalmaz valamekkora bizonytalanságot, hivatalosan 77 ezer plusz-mínusz 13 ezer magyart tartanak nyilván. Vagyis akár 90 ezer is reális szám lehet, bár még ahhoz képest is feltűnően sokan regisztráltak eddig.
2. Sokkal valószínűbb az, amire mi évek óta gyanakszunk, hogy az ONS valamiért alulbecsli az országban élő magyarok számát. Korábban a Portfolio következetesen 250 ezerre becsülte az ott élő magyar népesség számát, majd a tavalyi csökkenés után most azt gondoljuk, hogy 220-230 ezren élhetnek a szigetországban, részben a Brexit körüli bizonytalanság miatt jöhettek sokan haza vagy mehettek más országba.

A Brexit miatti regisztráció ebből a szempontból kapóra jön, hiszen végre talán megbízhatóbb adatokat kapunk az Egyesült Királyságban élő magyarok számáról.

A probléma egyébként egyáltalán nem csak a magyarokat érinti, az ONS és a Home Office statisztikájának összefésülése után azt látjuk, hogy három ország esetében kiugróan magas a regisztrációk aránya. A románoknál a magyarhoz hasonló 90% feletti arányt látunk, a bolgároknál pedig elvileg már 20 százalékkal többen regisztráltak, mint ahányan hivatalosan az országban élnek.

A régióból a szlovákok és a csehek esetében 60-70 százalék körül van az arány, míg a lengyeleknek eddig csak a fele regisztrált. Ez arra utal, amit korábban lehetett látni, hogy Lengyelországba elindult egy erőteljesebb visszavándorlás az utóbbi hónapokban.

Címlapkép: Getty Images