Szeptemberben dől el az olimpia sorsa
Jövő szeptember 13-án Limában tartják a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kongresszusát, melyen döntés születik a 2024-es nyári játékok helyszínéről is. A rendezésért Budapest mellett Párizs és Los Angeles verseng.A közgyűlésen a NOB-tagállamok küldöttei szavaznak, összesen 102 főről van szó, azonban a pályázatokban érintett tagok - így a két magyar delegált - nem szavazhatnak. Hazánkat egyébként Schmitt Pál és Gyurta Dániel képviseli a testületben. A három kandidáló ország esetében ez összesen hét tagot jelent, vagyis a fennmaradó 95 ember dönthet. Persze közülük néhányan biztosan nem mennek majd el a szavazásra, hiszen mindig akadnak olyanok, akiket súlyos betegség vagy más előre kiszámíthatatlan esemény akadályoz a szavazásban. Az első fordulóban mindhárom városra lehet voksolni, s ha nincs meg az abszolút többség, akkor a legkevesebb szavazatot kapó kandidáló kiesik, így a másik két jelölt között dől el az olimpiarendezésért vívott verseny.
A szavazás előtt minden pályázónak van még 45 perce, hogy egy utolsó prezentációval próbálja meggyőzni a döntéshozókat- vázolta fel a Portfolio kérdésére Vajda László, a Budapest 2024 pályázat alelnöke, aki a budapesti pályázat nemzetközi népszerűsítésével foglalkozik elsősorban. Vajda egyébként már négy olimpiai pályázat elkészítésében vett részt, a 2018-as Pjongcsangi és a 2022-es pekingi téli olimpiákkal nyert is. A végső prezentáció után szokás szerint mindegyik kandidáló város kap még néhány kérdést. A prezentációk sorrendjét egyébként előre eldöntötte a NOB sorsolással, így már tudjuk, hogy Los Angeles után Budapest, majd Párizs mutathatja be az elképzeléseit.
Mindig nehéz bármit mondani arról, mi a legideálisabb sorrend. Én azt gondolom, hogy nem jó elsőnek lenni, talán az utolsónak van egy nagyon pici helyzeti előnye, de rajtuk nagy a nyomás, ha előttük két jó prezentáció hangzott el
- tette hozzá Vajda.Mivel lehet meggyőzni a szavazókat?
Sok múlik azon is, hogy egy-egy pályázó város milyen stratégiát választ a döntéshozók meggyőzésére. Kívülállóként az ember azt gondolná, hogy vannak fix szavazatok minden kandidáló esetében, amelyekkel már előre lehet kalkulálni és elsősorban a bizonytalanokat kell meggyőzni. A budapesti pályázati csapat alelnöke azonban ezzel nem ért egyet, szerinte mindig a "barátokkal" érdemes kezdeni és folyamatosan gondozni kell a kapcsolatot a velünk szimpatizálókkal is. Egyrészt az ő véleményüket sem lehet készpénznek venni, másrészt értékelni kell, hogy ők lesznek az elsők, akik majd mellénk állnak.A döntéshozóknál rengeteg szempont számít, nagyon nehéz egyértelműen megmondani, ki mi alapján dönt majd - mondta a meggyőzéssel kapcsolatban Mizsér Attila, a budapesti pályázat sportigazgatója. Vajda László szerint van arra példa, hogy reálpolitikai, történelmi ok miatt egy ország eleve nem szavaz egy másikra, de ennek jelentősége jóval kisebb, mint azt gondolnánk, az esetek többségében nem ezek a kulturális tényezők dominálnak.
Vajda szerint most az a céljuk, hogy jövő szeptemberig mind a 95 döntéshozóval találkozzanak néhányszor és bemutassák nekik a budapesti pályázatot. Erre kiváló alkalom volt a múlt héten a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének a közgyűlése Katarban, ahol hozzávetőlegesen az érintett NOB-tagok fele megjelent. Az ilyen alkalmakkor a kandidáló városok sorban állnak, hogy meggyőzzék őket, és "kézről kézre" adják a tagokat.
Szigorú szabályok az érdekérvényesítésnél
A döntéshozók meggyőzése egyébként nem egyszerű feladat, hiszen a NOB szabályzata szerint az érintettek a kétéves pályázati időszakban csak előzetes engedéllyel utazhatnak bármilyen célból a kandidáló országokba. Vagyis ha például a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) elnöke részt kíván majd venni a jövő nyári budapesti világbajnokságon, akkor ahhoz az olimpiai bizottság engedélyét szükséges kérnie. Valószínűleg megadják neki az engedélyt, de ebből is látszik, hogy ügyelnek a pártatlanságra.Szintén a NOB szabályzata rendelkezik arról, hogy a szavazók két év alatt legfeljebb 50 dollár (mintegy 15 ezer forint) értékben fogadhatnak el ajándékot a pályázóktól, és ezt is komolyan veszik. Főleg azóta, hogy a 2002-es Salt Lake City-i olimpia pályázata kapcsán bebizonyosodott, hogy több NOB-tag is pénzt fogadott el a kandidáló várostól, emiatt az olimpiai szövetség hat tagot fel is függesztett, és többek ellen vizsgálatot folytatott le. Éppen ezért Vajda László szerint ma már a döntéshozók sem vállalják, hogy gyanúba keveredjenek.
Szerintem a győzelemhez kell egy erős pályázati anyag, de ezzel önmagában még nem lehet nyerni, erre épülnek a nemzetközi kapcsolatok. Általános vélekedés például, hogy a közelmúltban több olyan szavazás is volt, amikor nem a legerősebb pályázat nyert
- mondja a Budapest 2024 pályázati csapat alelnöke.Nem drága a budapesti pályázat
A PwC korábbi becslése még 10 milliárd forintos összeggel kalkulált egy budapesti pályázat esetében, ehhez képest a kormány nettó 15 milliárdot biztosított a célra. Igaz, azóta jelentősen változott a pályázati folyamat, több szakaszból áll, sokkal több munkát és egyeztetést vár el a NOB a kandidálóktól.Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedek olimpiái átlagosan nagyjából 50 százalékkal kerültek többe, mint amennyire eredetileg becsülték. A magyar szervezők ugyanakkor több fórumon is kifejtették, hogy ezeket a kockázatokat kezelhetőnek tartják. A megvalósítás költségeinek elszállását - a többi között - az előkészítő munkák időben történő megkezdésével, a határidők pontos betartásával és rendkívül komoly szankciórendszerrel lehet megakadályozni - vélik a pályázati cég szakértői.
Ugyanakkor Vajda László szerint így is kifejezetten olcsó a budapesti pályázat, a versenytársak a 15 milliárd forint sokszorosát költik el erre. Szerinte ez nem jelenti, hogy gyengébb lenne a szakmai anyagunk, minden fontos szempontnak megfelelünk. A külső tanácsadói szerződések esetében jelentős a különbség, a 2024-es magyar pályázat során lényegesen kevesebb, ám roppant nagy tapasztalattal bíró szakértőt vontak be, mint más városok.
A nemzetközi szakirodalom leggyakrabban San Franciscót hozza fel elrettentő példaként, mely úgy költött el 100 millió dollárt (mintegy 28 milliárd forint) egy olimpiai pályázat előkészítésére, hogy még az Egyesült Államokon belül sem tudott nyerni. Amerikában ugyanis több város versengett a helyi olimpiai bizottság támogatásáért, s végül Boston került ki győztesen ebből a versenyből, a város azonban visszalépett, így lett Los Angeles a beugró jelölt.
A NOB egyébként 2014 decemberében fogadta el Agenda2020 programját, mely támogatja az olcsóbb, észszerűbb, fenntarthatóbb és kisebb olimpiák megrendezését is. "Szerintem érdemes lett volna az Agenda2020 nélkül is pályáznunk, de ez a program számunkra felhívás volt keringőre" - véli Vajda.
A szakember szerint egyébként nem érdemes azon gondolkodnunk, hogy ha esetleg Los Angeles győz, akkor pályázzon-e Budapest a 2028-as olimpiára, ő úgy gondolja, hogy mindent a 2024-es pályázatra kell most feltenni.Én azt gondolom, ha ma lenne a szavazás, akkor nem biztos, hogy Budapest nyerne. Viszont sokkal jobb helyzetben vagyunk most, mint azt egy éve remélni mertem volna. Vagyis szerintem nagyon jó esélyünk van, hogy végül Budapest rendezhessen olimpiát 2024-ben
- mondta a pályázat alelnöke.Mizsér Attila szerint a pályázattal kapcsolatban eddig abszolút pozitívak a visszajelzések, mindenkinek tetszik, hogy közel vannak egymáshoz a versenyhelyszínek, az egész város egy nagy olimpiai központ lenne. Emellett a legtöbben a magyar szurkolók sport iránti elkötelezettségét emelik ki az előnyök között. Ezek a visszajelzések egyébként jórészt a sportági szakszövetségektől jöttek, hiszen a pályázat mostani fázisában főleg ezekkel a sportági vezetőkkel találkoznak a budapesti pályázat készítői, és az ő visszajelzéseik alapján finomítják a pályázati anyagot.
Komoly pozitív visszajelzést kaptunk eddig a nemzetközi sportági szövetségektől, a nemzeti olimpiai bizottságoktól és a sportolóktól is - mondta a budapesti pályázat fogadtatásával kapcsolatban Craig McLatchey, a Budapest 2024 tanácsadójaként működő svájci EKS vezetője, az Ausztrál Olimpiai Bizottság volt főtitkára, aki 2000 és 2018 között minden megrendezett, illetve még sorra kerülő olimpián stratégiai tanácsokat nyújtott, s a sikeres Sydney-i olimpia igazgatósági tagja volt.
Szerinte a magyar főváros kemény nemzetközi versenyben vesz részt. Korábban többek között Thomas Bach NOB-elnök is kijelentette, hogy mindhárom pályázó megfelelő házigazdája lenne a 2024-es játékoknak.
A cikk megjelenését a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. támogatta.
