Keresztülhúzta a kormány számításait és csökkentette céljai elérésének esélyét a 2011 közepétől kibontakozó és egyre mélyülő európai adósságválság és recesszió. Az európai gazdaságokban megállíthatatlanul emelkedő államadósságok nagyszabású kiigazításokra kényszerítették az európai kormányokat, miközben a fertőzést elkerülendő, a bankok egyre szigorúbb tőke- és likviditási követelményekkel kerültek szembe, így két oldalról is recesszióba kerültek az európai gazdaságok. Másrészt a kibontakozó adósságválság és az euróövezet felbomlásától való félelem hatására a svájci frank soha nem látott szintre erősödött az euróval szemben, miközben több euró-övezeti tagállam is az IMF segítségére szorult.
"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon kezdenek gyűlni.
Míg az európai recesszió közvetlenül az exportunkon és az arra irányuló beruházásokon keresztül okozta a gazdaság visszaesését, a svájci frank megállíthatatlan erősödése a devizában eladósodott háztartások törlesztőrészleteit robbanásszerűen növelte, ami egyrészt fogyasztásuk visszafogását, másrészt a banki portfóliók romlását okozta. A forint gyengülését felerősítették a kormány egyes kiszámíthatatlan lépései, ezek közül is elsősorban a devizaalapú lakáshitelek kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztése, ami a bankoknak óriási veszteséget okozott. Meg kell azonban említeni, hogy végtörlesztés hatására jelentősen csökkent a háztartások adóssága, így hozzájárult a mérlegkiigazítási folyamat felgyorsításához - igaz, ennek az ára igencsak magas volt.Kiigazítási kényszer
Mivel az egykulcsos személyi jövedelem adó bevezetése eleve jelentős lyukat ütött a költségvetésben, valamint a gazdaság az előbbi okok miatt a tervezetthez képest lényegesen gyengébben teljesített, a kormány a költségvetési célok elérése, a túlzott deficit eljárás alóli kikerülés, valamint az Európai Bizottság és a piacok nyomása miatt folyamatos kiigazításokra kényszerült, ami sok esetben azonnali döntéseket kívánt meg. Mindez többször vezetett váratlan, ad-hoc bejelentésekhez, ami kiszámíthatatlanságot, a kormány iránti bizalom elvesztését okozta egyes hazai és külföldi szereplők körében. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az elmúlt évek válságkezelései alatt több európai országban szintén többször módosították a költségvetéseket az év során, azaz a költségvetés év közbeni módosítása nem hazai specifikum.
Mindehhez ugyanakkor hozzájárultak egyes, visszamenőleges hatályú törvények, adózási szabályok, vagy éppen az Alkotmánybíróság és más intézmények jog- és hatáskörének szűkítése, ahogy az IMF irányába mutatott igen hektikus fordulatok is. A kormány a klasszikus kiigazítási eszközök helyett korábban nem, vagy csak kevésbé alkalmazott módszerekkel , új típusú adókkal, illetékekkel igyekezett elérni a tervezett költségvetési hiányt. Ezek az úgynevezett unortodox intézkedések igen heves vitákat váltottak ki mind a hazai, mind a nemzetközi gazdasági és politikai szereplők között. Sok érv szól amellett, hogy ezek az intézkedések rontják a hosszútávú, potenciális növekedési kilátásokat.
Ugyanakkor az most már kijelenthető, hogy azzal, hogy a kiigazítások terheit nem teljesen a lakosságra hárították, elkerülhető lett a periférikus országokhoz hasonló recessziós spirál kialakulása, így a magyar gazdaság gyorsabban kerülhetett ki a 2012-es recesszióból. Magyarország végül - vitatható eszközökkel ugyan - kikerült a túlzott deficit eljárás alól, ami egyúttal a kormány egyik legnagyobb sikere is. A kormány továbbra is erős elkötelezettséget mutat az államháztartási hiány 3% alatt tartása iránt.