A befektetői hangulat várható idei alakulásának ugyanakkor nem kedvez a gazdaságpolitikai bizonytalanság. A világ vezetői tavaly elismerték, nem biztosak abban, hogy pontosan milyen mértékű költségvetési megszorítás lehet optimális a jelen helyzetben ahhoz, hogy ne következzen be újabb gazdasági visszaesés. Így aztán 2013 még nem a fordulat, csak a stabilizálódás éve lehet.
Politikai döntések hálójában Az új esztendő első hónapjait is áthatja a politikai bizonytalanság, ami fenntartja a tőkepiacok hektikus változásait. 2013-ban három fontos választás eredményére érdemes figyelni. Időrendben az elsőt Izraelben tartották. A választásokat Benjamin Netanjahu nyerte, így középtávon nem kell az izraeli külpolitika változására számítanunk, ami egyre inkább terhet jelent az Egyesült Államok számára. így az iráni viszony és az olajpiac tekintetében is számíthatunk feszültségekre. Az olaszországi választások tétje nem pusztán az, hogy a megkezdett reformokat folytatja-e az új vezetés. Ugyan az összes párt tisztában van azzal, hogy közel volt a komoly bajhoz Olaszország 2011-ben, mindenképp szükségszerű a megkezdett úton történő haladás. A piacok leginkább Mario Monti újbóli vezetésének örülnének, így több idő jutna a reformok megvalósítására, a versenyképesség javítására és a fenntartható adósságpálya megalapozására. Az ország nem térne vissza az egymást sűrűn váltó kormányok szinte cirkuszi játékához. Emellett azonban, ha Mario Monti ismét nyer, Angela Merkel, Herman van Rompuy és Mario Draghi erős szövetségest szerez az Unió gazdasági és politikai folyamatainak további integrálásához. A harmadik választást szeptemberben Németországban tartják és ez az, amely potenciálisan a legnagyobb befolyást gyakorolhatja a nemzetközi kapcsolatokra a következő néhány évben. Angela minden bizonnyal igyekszik minden, a német költségvetést érintő kérdésben a döntést az őszi választások utánra napolni, így addig nem számítunk előrelépésre az EKB direkt bankfinanszírozási kérdésében és a görög adósságrendezésben sem.
Ennek az esztendőnek az a kérdése, melyik régiója lesz a világnak Ázsián kívül, ahol a helyzet valóban biztató marad az esztendő végére. A törékeny - helyenként gyenge - növekedési kilátások stabil mikrogazdasági, azaz vállalati mutatókkal, csökkenő adósság- és növekvő készpénzállománnyal párosulnak, amelyek a részvényárfolyamok új csúcsra törésében támogatják a piacokat a likviditásbőség mellett. Ennek a két, egymástól idegen körülménynek a párbaja jellemezheti leginkább a 2013-as esztendő részvénypiacait. A szakértő szerint az idén Európa jobban futhat, mint az Egyesült Államok, ugyanis régiónk több pozitív meglepetést hozó folyamatot tudhat majd felmutatni az év során.A magyar gazdaság állapota nem mutat nagy változékonyságot az előző negyedévhez képest. A kilátások mindösszesen annyit javulhatnak, amennyit Németország gazdasága javul és ebből az magyar export megragadni képes. A bizalmi indexek csak 2008-ban, a válság mélypontján voltak lejjebb a jelenlegi szinteknél, így nem nagyon látható az a szikra sem, amely a költekezési vagy a hitel-kihelyezési, illetve felvételi kedvet fellobbantaná.
A hazai növekedés meghatározó tényezői a beinduló új járműipari és kapcsolódó beszállítói beruházások, az uniós források hasznosulása, illetve a mezőgazdaság hozzájárulásának alakulása lehetnek. Utóbbi kapcsán a Quaestor vezető elemzője óv attól, hogy a tavalyi rossz mezőgazdasági terméseredmények bázisán automatikusan jó évre számítsunk.
