Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!
A jegybank friss adatai szerint a háztartások februárban
- 60,7 milliárd forint új lakáshitel-szerződést kötöttek, ami 14%-kal több az egy évvel korábbinál,
- 41,5 milliárd forint új személyikölcsön-szerződés jött létre, ami pedig 37%-os éves növekedést jelent.
Elmondható tehát, hogy a tavaly éves 31, illetve 48 százalékos növekedéshez képest mindkét hiteltípus esetében csökkent az új kihelyezések növekedése, a lakossági hitelpiac lassan telítődni fog.
Az új háztartási hitelszerződések teljes volumene 127 milliárd forint volt az év második hónapjában, ami 24%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb mértékben a relatíve kis volument képviselő áruhitelek új szerződési összege nőtt, a szabad felhasználású jelzáloghitelek marginalizálódása viszont folytatódott.
Az elmúlt egy évben közel 1670 milliárd forintnyi hitelre kötöttek szerződést a háztartások, ami a 2007-2008-ban megfigyelt csúcsnak a 74%-a. A lakáshitelek éves volumene 863 milliárd forint volt, ami csaknem eléri a válság előtti csúcsot. A fogyasztási hitelek alulteljesítését a szabad felhasználású jelzáloghitelek szinte teljes hiánya okozza.
Az új hitelkihelyezések dinamikus bővülésének köszönhetően az elmúlt egy évben közel 460 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a háztartások, mint amennyit törlesztettek. Februárban ez az úgynevezett nettó tranzakciós adat (főleg a szezonalitás miatt) csak 16,4 milliárd forint volt.
A már korábban felvett hitelekkel együtt február végén 6189 milliárd forint volt a hazai háztartások banki hitelállománya, ami 7,2%-kal múlja felül az egy évvel korábbit. A lakáshitelek állománya ezen belül 10,9%-kal 3372 milliárd forintra növekedett, arányuk így megközelítette az 55%-ot. A személyikölcsön-tartozás 37%-kal 717 milliárd forintra nőtt egy év alatt, így aránya 9,1%-kal 11,6%-ra emelkedett.
A lakáshiteleket 5,0%-os, a személyi kölcsönöket 13,6%-os átlagos THM-mel vették fel februárban, előbbi 0,7 százalékpontos emelkedést, utóbbi viszont 0,7 százalékpontos csökkenést jelent egy év alatt.
A lakáshitelek februári átlagkamata 4,7% volt, ami ugyan jóval magasabb az egy évvel korábbi 4,06%-nál, de ez a növekedés elsősorban összetételhatás eredménye lehet. Az utóbbi hónapokban megállt, sőt megfordult a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek drágulása is.
A tavalyi év a változó kamatozású lakáshitelek visszaszorulásának az éve volt, amelynek az MNB adósságfék-szabályozásának október 1-jei szelektív szigorítása újabb lendületet adott. A januári 4% után februárban már csak 3% volt a legfeljebb 1 éves kamatperiódusú új lakáshitelek aránya a teljes lakáshitel-kihelyezésen belül.
Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!
Ami a vállalati hitelezést illeti, a lakossági hitelezéssel ellentétben magasabb fokozatra kapcsolt februárban. Egy év alatt a hitelállomány 14,9%-kal, a vállalati betétállomány 9,6%-kal került feljebb. Egyre nagyobb szerepet játszhat a vállalatok hiteltartozásának növekedésében az új beruházások finanszírozására hosszú távon is alacsony, fix kamatttal bevezetett NHP fix.
A 8732 milliárd forintos vállalati hitelállomány csaknem 14%-kal elmarad ma még a 2009 eleji csúcstól, az új (nettó) hitelkihelyezések azonban már csaknem elérték a történelmi rekordot. Az elmúlt egy évben ugyanis kereken 1000 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a vállalatok, mint amennyit törlesztettek.
A magyar hitelpiac helyzetével április 11-ei konferenciánkon részletesen foglalkozunk, az utolsó helyek még kiadók a rendezvényre.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ