Rácz Anna, a Mastercard marketing szakértője a fiatal generáció digitális szokásairól tartott előadást a Portfolio Z generációsoknak szóló fesztiválján, a Gen Z Festen. Előadónk bemutatta, miben kell megújulniuk a márkastratégáknak és a termékfejlesztőknek, hogy meg tudják ragadni a fiatalabb generáció figyelmét és biztosítsák hosszú távú elköteleződésüket.
Magyarország az utolsók között van, ha a digitalizációs lépéseket nézzük, miközben az online ügyintézés egyre nagyobb szerepet kap a banki szolgáltatások területén is. A Portfolio Digital Transformation 2023 konferenciájának 3. szekciójából az is kiderült, hogy milyen szerepet töltenek be az egyetemek a digitalizációban, illetve miként lehet a folyamatbányászatot felhasználni az informatikai rendszerek fejlesztésére.
Akár kedvenc márkájukat is készek elhagyni a vásárlók, ha fizetniük kell a rendelt termék visszaküldéséért – állapítja meg az SAP Emarsys legújabb kutatása. A kereskedők hosszú távon jobban járnak, ha megszüntetik a vásárlók elé gördített akadályokat, különben elvesztik leghűségesebb vevőiket. A tapasztalatok szerint, aki erre odafigyel, nem feltétlenül kell több visszáru megbízást kezeljen, viszont sokat tesz a vásárlói lojalitás megőrzéséért. A felmérés a magyar piac számára is fontos tanulságokkal szolgálhat.
Hozzáértő adatelemzőkre, szoftvermérnökökre lenne szükségük a cégeknek, mivel napjainkban a szakemberhiány nehezíti meg leginkább a digitális technológiák alkalmazását. Egyebek mellett ezt állapítja meg a KPMG Global Tech Report 2022 felmérése. A kutatás készítői több mint 2200 felső vezetőt, iparági szakértőt kérdeztek az általuk követett IT stratégiáról, így a riportból többek között az is kiderül, hogy megérte-e a cégeknek a digitalizációba fektetni, illetve gátat szab-e bármi a továbbfejlődésnek e téren. Emellett választ kapunk azokra a kérdésekre is, hogy a vállalatok miként viszonyulnak a felhőben való adattároláshoz, vajon az új technológiák alkalmazása milyen további kiberbiztonsági kérdéseket vet fel, vagy hogy a digitálisan érett vállalatok mit csinálnak másképp versenytársaikhoz képest.
Ma már a legtöbb ember számára természetes dolog, hogy egy applikáción keresztül intézi bankügyeit, pedig hosszú évtizedek kellettek ahhoz, hogy a rendkívül szigorúan szabályozott pénzügyi rendszerben is innovációt hozzanak a fintech cégek és neobankok. Bár a pénzügyi forradalom mára visszafordíthatatlan, egyáltalán nem magától értődő, hogy ennek babérjait ezek az innovatív cégek fogják learatni, már csak azért sem, mert a megtérülést még mindig a klasszikus banki szereplők tudják felmutatni. Az OXO podcast műsorában Illés Richárd vendégei Faluvégi Balázs és Lemák Gábor fintech szakértők voltak, akik a szektor jövőjéről, és az abban rejlő lehetőségekről beszélgettek.
Élesben is elindult egy mesterséges intelligencia alapú technológia, amellyel a saját otthonunkból diagnosztizálhatóvá válnak a bőrbetegségek. Az AIP Derm világújdonságnak számít, és digitális forradalmat indíthat el a hazai egészségügyben, segítségével egy orvos akár 40 esetet is el tud látni egy óra alatt, ezzel nagyságrendeket emelve a hatékonyságon. Az Európai Unió első nyilvános digitális kórházaként aposztrofált technológia előnyeiből a magyarok profitálhatnak először, de még idén nemzetközileg is elérhetővé válik.
A beágyazott pénzügyi szektor tavaly kezdett el igazán impozáns eredményeket felmutatni. A McKinsey felmérése szerint a beágyazott pénzügyi szolgáltatásokból 2021-ben összesen 20 milliárd dollár bevétele származott a cégeknek, amely várhatóan három-öt éven belül megduplázódhat. A tanácsadó cég szerint az óriási potenciál ellenére még mindig nagyon kevesen vannak tisztában azzal, mit is takar valójában az új modell. Cikkünkben bemutatjuk, milyen szereplők állnak a beágyazott pénzügyi szolgáltatások mögött, és mire számíthatunk rövid távon ezen a területen.
Válság idején a követeléskezelő cégekre hárul a feladat, hogy elősegítsék a tartozások rendezését és a késedelmes fizetések teljesítését, vagyis javítsák a vállalatok – különösen a külső forráshoz nehezen hozzájutó kkv-k – likviditási helyzetét és cashflowját. Az ágazat, annak ellenére, hogy hatalmas üzleti lehetőséget rejt magában, még nem esett át azon a digitalizációs forradalmon, amely a fintech szcéna egyéb területein már hellyel-közzel végbement. Cikkünkben bemutatjuk, milyen változások jöhetnek a digitális követeléskezelésben, és mindezt egy hazai startup megoldásának ismertetésével illusztráljuk.
Miközben folyton változó és kiszámíthatatlan világunk különféle kihívásai felforgatják a pénzügyi szektort, a banki vezetők a bankok változó szerepét vizsgálják egy korábban soha nem tapasztalt versengéssel bíró piaci környezetben. Hogy mit tartogat a jövő a banki világ számára és hogyan tudnak megfelelni az előttük álló próbatételeknek? – ezeket a kérdéseket vizsgálja az Economist Impact, új, a SAS által Banking in 2035: Three Possible Futures címen megjelent tanulmánya, amely a jövő három lehetséges forgatókönyvét mutatja be.
A Portfolio Banking Technology 2022 konferenciájának II/B. szekciójában a felvezető eladások a távmunka kihívásairól és a digitális platformok fejlődését meghatározó trendekről szóltak. Ezt követően a panelbeszélgetésben a szakemberek a banki hiperperszonalizáció kihívásait vitatták meg.
A magyarok egyre inkább megtalálják az online vásárlás helyét az életükben, vagyis az impulzusszerű vásárlásokat egyre inkább felváltják a digitális bevásárló körutak. A Mastercard Fizetési Élmény Riportjából kiderül, hogy az e-kereskedelemben rejlő hatalmas potenciál kiaknázása érdekében a fizetési ökoszisztéma szolgáltatóinak érdemes a long-tail kereskedőkre fókuszálniuk. További tanulság a kisebb e-kereskedők számára, hogy a kártyás fizetési lehetőség nem csupán egy fizetési módozat, hanem bizalomépítő jelleggel is bír.
A fintech szolgáltatások és a digitális banki szolgáltatások térnyerése hosszú távon pénzügyi kockázatokat és potenciálisan válságot idézhet elő - figyelmeztetett szerdán Michael Hsu, az egyik legfontosabb amerikai bankfelügyeleti hatóság, a Comptroller of the Currency munkatársa - írja a Reuters.
A mesterséges intelligencia által vezérelt hiperperszonalizációnak nevezett újítás egyre gyakrabban kerül szóba a banki szolgáltatásfejlesztés kapcsán. A bankok különösen jó adottságokkal rendelkeznek, hogy kihasználják a módszerben rejlő előnyöket. A piaci folyamatok egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, és a hiperperszonalizáció ma már a túlélés egyik feltételévé vált a versenyben. Érdekes módon ezzel a kifinomult ügyfélcentrikus megközelítéssel a bankok még a gyökereikhez is visszatalálhatnak: a reneszánsz Itáliába.
A spanyol CaixaBank a Microsofttal együttműködve egy mesterséges intelligencia innovációs laboratóriumot hoz létre, amely többek között a metaverzumban létrehozható munkakörnyezet kialakítására fog összpontosítani.
A világ jegybankjai közül egyre többen és egyre intenzívebben foglalkoznak egy saját kibocsátású digitális fizetőeszköz bevezetésével. A CBDC-vel a központi bankok kezelni tudnák a kriptopénzek terjedéséből fakadó kockázatokat, de ezentúl a monetáris politika támogatásában is hatékony eszközzé válhatna az új fizetőeszköz. Az MNB számára éppen ez utóbbi miatt válik igazán fontos célkitűzéssé a digitális jegybankpénz kibocsátása. Arról, hogy hol tart az MNB a fejlesztésekben, milyen szerepet szán a monetáris politikában a CBDC-nek, és milyen akadályokra, valamint kockázatokra kell felkészülni a bevezetés előtt, Kuti Zsoltot, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A legfontosabb fizetési trendekről volt szó a Portfolio Financial IT 2022 konferenciájának III/A szekciójában. A longtail kereskedelem és az online fizetések rejtelmeiről Mondovics Péter a Mastercard marketing managere, a közponit banki digitális pénz bevezetésének lehetőségeiról pedig Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáér felelős igazgatója osztotta meg a gondolatait.
A digitális transzformáció ma már nem csupán egy zsebből előrántott buzzword: szektorokon átívelő módon érinti a nagyvállalati élet mindennapi működését a dokumentumkezeléstől és tárolástól kezdve a számlázáson át a home office-on keresztül az ügyfél front-endekig. A szektorokon átívelő digitális transzformációs kényszerről, Magyarország digitális gazdaságának helyzetéről a banki digitalizációról és a fintech trendekről volt szó a Portfolio heti Podcastjében, amelyben a házigazda Orosz Márton lapunk pénzügy csapatának elemzőjével, Turzó Ádámmal beszélgetett.
A mesterséges intelligenciát egyre több pénzügyi szolgáltató alkalmazza, és sok más terület mellett az ügyfélkapcsolat-kezelési folyamatokat is alapjaiban formálja át. A kulcsfontosságú pillanatok valós idejű rögzítése és a viselkedési mintázatok értelmezése olyan képességek, amelyek hozzájárulnak a felhasználói élmény növeléséhez. A mesterséges intelligencia által vezérelt hiper-perszonalizációnak nevezett újítás azonban számos előfeltételt igényel azoktól a vállalatoktól, amelyek erre az ösvényre lépnek. Arról, hogy mik ezek, és milyen akadályokkal szembesülhet egy pénzügyi cég a technológia bevezetése előtt Martin Stillerrel, a SAS üzleti megoldásokért felelős vezetőjével beszélgettünk, aki Financial IT konferenciánkon is előadást tart.
A mesterséges intelligencia a bankok kínálatát és belső működését tekintve is egyre inkább nélkülözhetetlen eszközzé kezd válni. A technológiában rejlő üzleti lehetőségekkel kapcsolatban konszenzus van a hazai banki szereplők körében, és ki lehet jelenteni azt is, hogy a fejlesztések terén egyáltalán nem vagyunk lemaradva a nyugati fősodortól, annak ellenére sem, hogy a magyar nyelv feldolgozása sok nehézséget gördít még a mai napig is a fejlesztések elé. Cikkünkben, amelyhez három szakértő - Fáykiss Péter, az MNB digitalizációs igazgatója; Pintér Szabolcs, az UpScale ügyvezető igazgatója; valamint Strén Gábor, a Microsoft pénzügyi szektoráért felelős ügyféligazgatója - közreműködését kértük, a mesterséges intelligencia hazai banki alkalmazásának főbb kérdéseit jártuk körül.
Egy új szolgáltatói modell kezd egyre nagyobb teret nyerni a pénzügyi szektorban, amely alapjaiban formálhatja át a korábban egy - vagy csak nagyon kevés szereplős - banki értékláncot. A Banking-as-a-Service modellben banki licenccel nem rendelkező pénzügyi, vagy pénzügyi tevékenységet azelőtt nem folytató vállalatok is egyaránt hozzáférhetnek a bankok által használt eszköztárhoz, amivel könnyebben fejleszthetnek és értékesíthetnek új, innovatív szolgáltatásokat. A banki tevékenység eközben átalakul, "közművesedik", ami azt jelenti, hogy a tradicionális pénzügyi intézmények egyfajta szolgáltatói szerepben működnek tovább. Cikkünkben bemutatjuk, hogy épül fel a BaaS-értéklánc, ismertetünk néhány fontosabb szereplőt, és bemutatjuk milyen előnyöket, valamint kihívásokat teremt az új pénzügyi szolgáltatói modell.
Több jó gyakorlatot is azonosított a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A dollárral szemben. De az euró ellenében is gyengélkedik.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megjött a napi jelentés.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
