Az örmény külügyminiszter ellátogat a NATO washingtoni csúcstalálkozójára, ezt követően pedig az Egyesült Államok Örményországgal közös hadgyakorlatot tart a kaukázusi országban.
Az Egyesült Államok Örményország és Azerbajdzsán meghívását tervezi a július 9-e és 11-e között tartandó washingtoni NATO-csúcsra – írja a The Kyiv Independent az azeri Turan alapján, amely magukat megnevezni nem kívánó forrásokra hivatkozott.
rményország elismerte a Palesztin Államot, hangsúlyozva, hogy ez a közel-keleti béke előmozdítása érdekében történt a "kritikus gázai helyzettel" a háttérben.
Franciaország Caesar önjáró tarackokat kíván eladni Örményországnak. Párizs lépése élénk helytelenítést váltott ki Azerbajdzsán és Oroszország irányából is.
Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a Moszkva vezette, hattagú „ellen-NATO”, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) hamarosan öttagúvá zsugorodik, az egyik tagállam, Örményország miniszterelnöke ugyanis bejelentette, ki fognak lépni a katonai szövetségből. Eddig úgy tűnt, a már hónapok óta elindult örmény távolodás mögött „csak” az áll, hogy Oroszország és a KBSZSZ nem védte meg az országot Azerbajdzsánnal szemben, mostanra azonban kiderült, hogy egy másik tagállam fegyvereket adott el az Örményországgal háborúzó szomszédos országnak.
A Politico által látott, kiszivárgott dokumentumok szerint Belarusz fegyverekkel támogatta az Örményország elleni háborújában Azerbajdzsánt, holott Belarusz és Örményország hivatalosan katonai szövetségesek a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ).
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hazája közel áll a békeszerződéshez Azerbajdzsánnal. A kormányfő kijelentése után heves tüntetések kezdődtek a fővárosban, Jerevánban – írja a Reuters. Eközben Örményország és Belarusz között éles diplomáciai pengeváltás alakult ki, miután Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, részt vett a 2020-as hegyi-karabahi háború előkészítésében azeri oldalon.
Örményország kilép a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (KBSzSz vagy CSTO) – jelentette be Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
Ilham Alijev azeri elnök bejelentette, hogy idén szeptemberben kezdik meg a tavaly szeptemberben elfoglalt Hegyi-Karabah fővárosának újratelepítését – írja a Reuters.
Tízezrek tüntettek vasárnap Jerevánban Nikol Pasinján lemondását követelve, mert az örmény kormányfő jóváhagyta több határfalu átadását Azerbajdzsánnak.
Oroszország konzultációra visszahívta örményországi nagykövetét, miután Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nem ment el a posztszovjet nemzetközi szervezet, a Független Államok Közösségének (FÁK) csúcstalálkozójára. Az örmény kormányfő még szerdán azt mondta, tudomása van arról, hogy a 2020-as hegyi-karabahi háborúban a Moszkva vezette katonai szövetség, a KBSZSZ két meg nem nevezett tagja is segítséget nyújtott Örményország ellenfelének, Azerbajdzsánnak.
Az azerbajdzsáni határőrség átvette az ellenőrzést négy település fölött az Örményországgal határos qazaxi körzetben a korábban kötött megállapodás alapján - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség pénteken.
Az örmény rendőrség őrizetbe vett 151 embert, akik Bagrat Galsztanján érsek és a Tavus (A haza nevében) nevű mozgalom vezetőjének felhívására utcákat torlaszoltak el a fővárosban, Jerevánban – derült ki a belügyi tárca sajtószolgálatának hétfői közleményéből.
Hetek óta tartanak a tüntetések Örményországban, miután az ország vezetése úgy határozott, négy határmenti falut, amelyek hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, de évtizedek óta örmény megszállás alatt állnak, visszaadnak a szomszédos országnak. A helyi tüntetések országos méretűvé duzzadtak, az érintett régió érseke pedig gyalog kelt útra a fővárosba, hogy lemondassa a miniszterelnököt, Nikol Pasinjánt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta, hogy kivonuljanak Örményország bizonyos részeiből az orosz katonák és határőrök – írja a Reuters.
Az örmény parlament elnöke, Alen Szimonján hétfőn úgy nyilatkozott, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nem vesz részt Vlagyimir Putyin május 7-i elnöki beiktatási ceremóniáján – írja a News.am.
Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, ez újabb fontos lépés a két ország között sokat javuló viszonyban a diplomáciai kapcsolatok másfél évvel ezelőtti helyreállítása óta - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Megdöbbenésének adott hangot a francia belügyminiszter amiatt, hogy az azerbajdzsáni parlament együttműködési megállapodást kötött Franciaország egyik tengerentúli területe, Új-Kaledónia törvényhozásával.
Heves tüntetésekhez vezetett Örményországban, hogy az ország vezetése úgy döntött, négy falut visszaad a szomszédos Azerbajdzsánnak, melyeket még a két ország között a Szovjetunió felbomlása idején kitört első hegyi-karabahi háborúban szállt meg. Jereván békeszerződésre törekszik a nála katonailag sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, ennek érdekében megkezdték a határok pontos kijelölését. A béketörekvések ellenére a retorika sokszor még mindig háborús, az örmény lakosság pedig egyre jobban tart attól, hogy a szomszédos ország támadást indíthat ellenük. Az orosz békefenntartók eközben kivonultak Hegyi-Karabahból, így most már csak Azerbajdzsánon és Örményországon múlik, mihez kezdenek egymással.
Az ukrán Rating közvélemény-kutató a Gallup Internationallel együttműködve azt vizsgálta, hogy az egyes országokban a lakosság hány százaléka lenne hajlandó fegyverrel harcolni a hazájáért.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Harcos politikát folytatott a SEC élén.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
