Az eddig véltnél évtizedekkel korábban, már a 20. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger egy kutatás szerint. A melegedést az Atlanti-óceánból a törékeny sarkvidéki ökoszisztémába befolyó melegebb víz okozta.
Szakértők szerint a korábbi évekhez képest is kifejezetten hideg tél várható, a zord kilátások egyik fő oka egy sarki örvény, amely idén lehúzódhat Európa délebbi részeire is. Az előrejelzés hátterét és a várható hatásokat a Klímapolitikai Intézet vezetője világította meg az InfoRádióban.
Persze nem kell szentírásnak venni a hosszú távú előrejelzéseket pláne a meteorológia területén, de több jel is arra utal, hogy az idei tél jóval hidegebb lehet az utóbbi években megszokottaknál.
Csaknem megduplázódott a szélsőségesen meleg, 50 Celsius-fokot is elérő napok száma az 1980-as évek óta - állapította meg a BBC globális elemzése.
Az Arktisz klímaváltozás miatti melegedése okozza az észak-amerikai szélsőséges hideget. Megnöveli a poláris örvény betöréseinek számát, amikor is az északról érkező levegő fagyos hideggel árasztja el az Egyesült Államok középső és északi részeit - állapította meg egy a Science tudományos lapban megjelent tanulmány.
A legnagyobb élő pingvinfaj, a császárpingvin védelem alá helyezését javasolja az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS) a klímaváltozás miatt.
Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése nyomán: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.
Stratégiai partnerként dolgozik együtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a klímaváltozás és a Föld működésének megértése érdekében - olvasható az ESA honlapján.
Egy új kutatás szerint a jegesmedvék túléléséhez fontos "utolsó jeges térség" néven emlegetett északi-sarki terület jege a klímaváltozás miatt gyorsabban olvad, mint korábban gondolták.
Több hónapnyi, sokszor kifejezetten ellenséges hangnemben zajló üzengetés után végre sor került a találkozóra Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közt. Nem meglepő módon nem került sor semmilyen nagy megállapodásra a két szuperhatalom közt, viszont a találkozó kellemes hangnemben telt és mindkét fél jelezte, hogy bizonyos területeken nyitottak az együttműködésre, kompromisszumokra. Ha mást nem is, azt remélhetjük, hogy a bombázókkal, harckocsikkal való üzengetést és gyilkosozást most felváltja a hűvös, de diplomatikus párbeszéd. Íme a Putyin-Biden csúcs 5 legfontosabb eredménye.
Felfedezte Szibéria legrégibb permafroszt (örökké fagyott) talaját egy nemzetközi kutatócsoport. Az 50 méter mélyen fekvő talajréteg 650 ezer éve fagyhatott meg - közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) kedden.
Hivatalosan is szolgálatába állt az orosz haditengerészet első Jaszen-M tengeralattjárója, melyre a Business Insider szerint „aggodalommal tekintenek” a NATO vezetői.
Oroszország és Kína autoriter módszerekkel próbálja aláásni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken a Német Külkapcsolatok Tanácsa által szervezett videókonferenciát megnyitó beszédében.
Oroszország kész bármely kérdést megvitatni az Egyesült Államokkal kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd keretében - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán este Reykjavíkban, első négyszemközti találkozóján amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel.
Oroszország jelentős mennyiségű fegyvert, fegyverrendszert és katonai felszerelést csoportosított át az Északi-sarkkörre az elmúlt években, sőt, nyílt területi igényeket is benyújtottak jelentős, mintegy 1,2 millió négyzetkilométernyi kontinentális talapzatra. A jégsapkák elolvadásával együtt egyre világosabbá válik a terület stratégiai fontossága: a térség nem csupán gazdag nyersanyag-lelőhely, hanem új, a Szuezi-csatorna dominanciáját „veszélyeztető” kereskedelmi útvonal is lehet. Bár Amerika és a szövetségesei aggodalommal figyelik az orosz ambíciókat, a térségért vívott „küzdelemben” Oroszország jelenleg több szempontból is orrhosszal vezet.
Nagyszabású, globális hadgyakorlatot készül végrehajtani az Egyesült Államok hadereje. Elsősorban arra akarnak felkészülni, hogy kell Oroszország és Kína váratlan, több fronton fellépő katonai agressziójára válaszolni.
Joe Biden amerikai elnök B-1-es bombázókat vezényelt Norvégiába két hete; ezzel akart üzenni Vlagyimir Putyinnak arról, hogy Amerika mostantól „nem nézi tétlenül Oroszország tevékenységét.” Az üzenet minden jel szerint átment a Kreml felé: több hadgyakorlatot is indítottak vadászgépek és bombázók bevonásával az északi régió és Kalinyingrád körül. Az orosz elfogó-vadászok pilótái kifejezetten a bombázók elleni hadviselést is gyakorolják majd.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet elvesztette a norvég kormány elleni pert a sarkvidéki olajfeltárások ügyében, miután a norvég legfelsőbb bíróság kedden jóváhagyta a sarkvidéki olajkutatásra vonatkozó kormányzati terveket, elutasítva azt a keresetet, amely szerint a terv megvalósítása sérti az emberek egészséges környezethez való jogát.
Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.
Egyre nő az esélye annak, hogy a globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatókból.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az infláció ellen harcolna a kormány.
A 21. század új sikerszakmája.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
