2016 végére tolta ki az MNB az NHP és az NHP+ keretében folyósított kölcsönök lehívásának határidejét, mondván, az időigényes beruházások kivitelezése és finanszírozhatósága ezt indokolja. Újdonság az is, hogy a garanciadíjakat már nem kell beleszámolni a legfeljebb 2,5%-os kamatba, és az is, hogy az energiatakarékos lakóingatlan-építéseket is finanszírozhatnak a kölcsönből a kkv-k.
Februárban 3,2%-kal magasabb volt az építőipari termelés volumene, mint januárban. A rendelési mutatók esése viszont azt sugallja, hogy hiába a biztató évkezdet, hamarosan kicsúszik a padló az ágazat alól.
Januárban az ipari termelés volumene 8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ez jó évkezdésnek mondható, ám a kilátásokat beárnyékolja, hogy az ágazat rendelésállománya folyamatosan apad.
Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene 6,4%-kal elmaradt az előző havi szinttől (szezonálisan és munkanap-hatással igazítva). Az egy évvel korábbi teljesítményhez képest 2,2%-os a visszaesés. A rendelési mutatók is jelentősen visszaestek.
Novemberben az építőipari termelés volumene 1,1 százalékkal elmaradt az előző havi szinttől. Ezzel együtt a júniusi zuhanás óta nem néz ki rosszul az ágazat trendje, de könnyen lehet, hogy ezt csak az önkormányzati választásokra időzített átadások szépítik. Mindenesetre az építőiparnak jót tennének az új megrendelések, ugyanis a rendelésállomány már nagyon látványosan apad.
Októberben az építőipari termelés volumene 3,9%-kal meghaladta az előző havi szintet, így az éves index is visszatért a két számjegyű tartományba: 15,8%-os bővülést jelzett a KSH. A rendelési mutatók azonban finoman szólva sem arról árulkodnak, hogy az elmúlt hónapok gyengélkedése után újra a tartós fellendülés időszaka következik.
Szeptemberben az építőipari termelés volumene 1,5%-kal elmaradt az előző havi szinttől. A rendelési adatok is egyre kevésbé szépek, ami további lassulást vetít előre az ágazatban. A havi adatok alapján egyre nagyobb meglepetés lenne, ha a harmadik negyedévben érdemben nőtt volna a magyar gazdaság.
Magyarországon 10-ből 7 építőipari cégvezető gondolja úgy, hogy a növekedés 2015-ben, ha lassabb ütemben is, de folytatódik. A magasépítésben érdekelt vállalatok igazgatói az optimistábbak: ők átlagosan 4,5 százalékos bővülést várnak a következő évben, míg a mélyépítésben ugyanez az érték csak 2,6 százalék - derül ki a CEEC Research építőipari piackutató elemzéséből.
Augusztusban visszaesést szenvedett el az építőipar: a KSH közlése szerint szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 0,2%-kal alacsonyabb volt a júliusinál. A havi alapú visszaesés nem fest túl kedvező képet és ez a harmadik negyedéves GDP-növekedésre is kihathat.
Júliusban bővülni tudott az építőipari termelés, de a júniusi nagy visszaesést nem tudta korrigálni. A rendelési mutatók is azt sejtetik, hogy a közeljövőben az ágazat már nem tud annyira hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző negyedévekben.
A vártnál intenzívebben, 3,9%-kal nőtt az idei első negyedévben a magyar gazdaság a KSH ma reggel közzétett első becslése alapján, ami 8 éve a leggyorsabb éves ütemnek számít és egyúttal az Eurostat adatai szerint az egész EU-ban is a legdinamikusabb növekedést a magyar gazdaság produkálta az említett időszak alatt. Negyedéves alapon 0,8%-os volt a bővülés üteme és feltehetően az ipar, illetve az építőipar húzta leginkább a gazdaságot.
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
Csütörtök reggel teszi közzé az idei második negyedévi GDP-ről szóló előzetes becslését a KSH és mind a Portfolio szűk piaci konszenzusa, mind egy egyszerű becslő modell 4%-ot alulról közelítő (3,6%) adatot jelez az első negyedévi 3,5%-os meglepő dinamika után. Ha tényleg 4% közeli lenne a második negyedévi GDP-adat, akkor az 8 éves csúcsnak számítana, persze rögtön érdemes hozzátenni, hogy könnyen lehet: a mostani kiugró tempó inkább csak átmeneti jelenség.
Ami a lényeg, hogy júniusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 9,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Mindkét építményfőcsoport termelése növekedett: az épületeké 2,4, az egyéb építményeké 18,0%-kal. Az építőipar termelői árai 2014. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3%-kal emelkedtek, áll a KSH legfrissebb jelentésében.
Májusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 28,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál - tette közzé ma a KSH. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 17,0, az egyéb építményeké 40,4%-kal. Amennyiben a havi adatot nézzük, akkor szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 2,2%-kal magasabb volt az áprilisinál. A kiugró májusi termelési adatok alapján az év első öt hónapjában a termelés 27,8%-kal bővült 2013 azonos időszakához mérten.
Áprilisban 1,3%-kal kisebb volt az építőipari termelés volumene, mint a megelőző hónapban - jelentette a KSH. A visszaesés a megelőző hónapok emelkedése után nagyon kis mértékű, ráadásul a rendelési mutatók is az építőipari teljesítmény növekedését vetítik előre. Az ágazatot továbbra is az állami megrendelések hajtják.
Még a rendkívül magas februári bázisról is tovább tudta növelni teljesítményét az építőipar márciusban: a havi növekedés 1,7%-os volt. Az éves bővülés 34,2%-os volt. A választási ciklikusság visszatért az ágazatba, a mostaninál magasabb éves indexet csak a 2006-os választás előtt láthattunk.
A KSH hétfőn azt közölte, hogy elmozdult a mélypontról a lakásépítés, az idén az első három hónapban 1692 új lakás épült, 51%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig 1654 volt, ami 20%-os növekedés a 2013. január-márciusihoz képest. Az MTI, az új adatok fényében, a szakmai szervezetek véleményét kérdezte a hazai lakásépítések jövőjéről.
Idén az első negyedévben lényegesen több lakásépítési és használatba vételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Úgy tűnik, hogy a történelmi mélypontra süllyedő lakásépítés helyzete stabilizálódott, és megindulhat a növekedés.
Az idén 242 ezer négyzetméternyi ingatlan építését kezdik el vagy fejezik be Budapesten az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) tagvállalatai: ebből 210 ezer négyzetméter irodaház. Az első átadáson már túl is vagyunk, hiszen elkészült a Nyugati téri Eiffel Palace. Az évben elinduló legnagyobb beruházás a 4-es metró végállomásánál épülő, 70 ezer négyzetméteres Budapest One irodaközpont lesz, de bővül a Váci úti irodafolyosó és a Corvin-negyed is.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana... 
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
