Nem az a kérdés, hogy a kormány készül-e a kiskereskedelem újraszabályozására, hanem az, hogy milye eszközökkel - az elmúlt napok eseményei alapján ezt már kijelenthetjük. Az is kezd körvonalazódni, hogy az első javaslatokból mi maradt napirenden és mi nem. A hírek szerint hétfőn kezdődnek az egyeztetések.
Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Az Index megszerezte az előterjesztést, amely szerint többek között évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért, kötelezően felvetetnének embereket a boltokba, durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra, és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.
Az Európai Unió jövőjével és a nemzetközi nagyvállalatok által forgalmazott élelmiszereknek egyes régi és új uniós tagországokban tapasztalható eltérő minőségével foglalkoznak többek között a visegrádi csoport (V4) kormányfői csütörtöki varsói csúcstalálkozójukon.
Csehország azt javasolta, hogy az Európai Bizottság illetékes képviselője is vegyen részt a négy visegrádi ország rendkívüli kormányfői csúcstalálkozóján, amelynek témája az a gyakorlat, hogy a nagy nemzetközi cégek eltérő összetételben és minőségben forgalmazzák azonos márkájú élelmiszertermékeiket Nyugat-, illetve Kelet-Európában.
Szlovákia és Magyarország után Csehországnak is elege lett: az agrárminiszter szerint a multinacionális élelmiszerkereskedő cégek rosszabb élelmiszert adnak el a kelet-európai régióban.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elrendelte a hazai és a külföldi kiskereskedelemben kapható azonos termékek újabb átfogó vizsgálatát - közölte Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Az eltérő tárolás, más lejárati idő vagy az eltérő fogyasztói szokások miatt lehet különbség a magyar és osztrák boltokban kapható, ránézésre ugyanolyan márkájú termékek között, nem azért mert a cégek a vacakabb árut hozzák Magyarországra a multinacionális élelmiszeripari cégek - összefoglalva így reagált a Magyar Márkaszövetség arra a csütörtöki hírre az Index szerint, hogy a Nébih is eltéréseket talált az itthon és Ausztriában kapható termékek között.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megdöbbent annak a friss tesztnek az eredményén, miszerint a nemzetközi láncok idehaza rosszabb minőségű élelmiszert tesznek a polcokra, mint külföldön. Belengette, hogy a kormány ismét előveszi a szektort érintő intézkedéscsomagot. De mégis mi lehet ebben a csomagban?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 24 élelmiszert hasonlított össze összetételük, érzékszervi tulajdonságaik és jelöléseik alapján, ennek eredménye az, hogy a termékek jelentős részénél érdemi eltérés volt az osztrák és a magyar termékminták között.
Az élelmiszerek áfacsökkentése egy folyamat része, amely - a gazdaság teljesítőképességének függvényében - tovább folytatódhat a jövőben - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára a 16. Napkori Nemzetközi Böllérversenyen szombaton az MTI-nek.
December elején nyitotta meg első magyarországi boltját a Natur House. A táplálkozási tanácsadással foglalkozó, spanyol hátterű cég 2017-ben 10 új üzlet nyitását tervezi országszerte.
2016-ban is a diszkontláncok terjeszkedtek a legintenzívebben a magyar élelmiszer-kereskedelem piacán, legaktívabb közülük az Aldi volt. A Tesco ugyanakkor tovább zsugorodott.
Moszkva a lehető legtovább el fogja húzni az uniós országokkal szemben bevezetett élelmiszerembargó feloldását - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közlése szerint heteken belül az igazgatótanács elé kerül jóváhagyásra az Egyiptomnak szánt 12 milliárd dolláros hitelcsomag.
Augusztusban 15 havi csúcsra emelkedtek a globális élelmiszerárak a FAO indexe alapján, a tejtermékek, a pálmaolaj és a cukor drágulása ugyanis kioltotta a gabonák rekordtermésből fakadó árcsökkenését.
Az idei év leglassabb éves növekedési ütemét produkálta júliusban a magyar kiskereskedelmi forgalom, hiszen a KSH által ma közzétett első becslés szerint júliusban csak 3,8%-os volt a bővülés munkanaphatástól kiigazítva.
Utoljára fél éve fordult elő, ami mostanság látható, hogy esnek az élelmiszeripari nyersanyagárak - hívja fel a figyelmet a Financial Times.
Áprilisi 6,7%-os kiugró dinamika után májusban is intenzíven, 5,7%-kal bővült a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva - közölte az első becslést ma reggel a KSH. Ez arra utal, hogy a második negyedévben a lakossági fogyasztás fontos hajtóerő lehetett a gazdasági növekedésben, hiszen a csekély infláció, az emelkedő bérek és a javuló munkaerőpiac a korábban elhalasztott fogyasztással együtt a fogyasztás intenzív bővülését hozta.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
