Florida állam felfüggesztette azt az egészségügyi tisztviselőt, aki oltásra szólította fel a személyzetet. A republikánus Ron DeSantis novemberben írta alá azt a törvényt, amely lehetőséget ad erre az államnak. A tisztiviselő jelenleg kivizsgálás alatt áll - számolt be a Reuters.
António Guterres ENSZ-főtitkár úgy vélekedett hétfőn a virtuálisan megrendezett Világgazdasági Fórumon, hogy az egész világon mindenkit be kellene oltani a koronavírus ellen, máskülönben az emberiség soha nem tud megszabadulni a kórokozó és variánsai okozta világjárványtól.
Zacher Gábor, toxikológus, sürgősségi főorvorvos attól tart, hogy a koronavírusnak újabb és újabb mutációi bukkannak majd fel, amelyek ki tudják cselezni az védőoltásokat, így egyre durvább járványhullámok jöhetnek. A szakértő azt is megosztotta, hogy miket tekint a 2022-es év legnagyobb szakmai kihívásainak, továbbá szeretné elérni, hogy engedélyezzék a marihuánát Magyarországon orvosi célokra.
A delta és az omikron variáns egyidejű cirkulálása cunamit hozhat a koronavírusos esetszámokban – mondta el Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője egy mai sajtótájékoztatón a The Guardian tudósítása szerint.
Rusvai Miklós és több virológus is egyetért abban, hogy az ötödik járványhullám úgy indul majd el Magyarországon, hogy a negyedik gyakorlatilag véget sem ért. Rusvai szerint ez január végén jöhet majd – számol be róla az ATV Híradóban.
Nyár óta gyakorlatilag nincs enyhülés a brit járványhelyzetben, az új esetszámok görbéje folyamatosan napi több tízezer új fertőzöttet mutat. Ez szokatlan, a többi országban kevés példa volt arra, hogy az esetszámok ilyen magasan stagnáljanak. Elsőre talán meglepő lehet, de a nagyon rossz esetszámok mégis optimizmusra adnak okot - ha megnézzük a járvány egy sokkal fontosabb mutatóját, a halálozások görbéjét. Hiába ugrottak ugyanis egekbe az új esetek, a halálozás hónapok óta olyan alacsony szinten van, mint a korábbi hullámok során soha. Hogy lehet ez? A válasz nem meglepő: a magas átoltottság miatt.
A viruslaborok és a járványügyi szervek megfeszítve vizsgálják az omikront világszerte, és csak a biztos információ tudatában lehet majd egyértelműen kijelenteni, hogy az omikron variáns mire képes a deltához képest. Ha viszont megnézzük az országot, ahol az omikron megjelent és dominánssá vált, nincs okunk bizakodásra: olyan meredek görbét látunk az új esetekben, mint korábban soha.
A magas európai esetszámok és az oltás utáni halálesetekről szóló anekdoták miatt sokan megkérdőjelezik a vakcinákra alapozott védelem hatékonyságát, és egyenesen kudarcnak ítélik az oltást. Pedig teljesen egyértelmű a nagy kép: az alábbiakban könnyen elérhető és könnyen értelmezhető adatokkal mutatjuk be, miért nevezhetjük egyértelműen sikeresnek a majdnem teljes átoltottságra alapozott stratégiákat.
A rendvédelmi dolgozók 30%-a, a tűzoltók 40%-a nincs beoltva koronavírus ellen, pedig január után őket kényszerszabadságra kell küldeni - írja a Népszava.
Újra megyei oltottsági adatokat tett közzé a kormányzati koronavírus-portál. Eszerint december 1-én a Pest megye felnőtt lakosságának 75,4%-a volt beoltva, Jász-Nagykun-Szolnok megyében ugyanez a szám 61,5%
Jobb helyzetben van a világ és Magyarország a koronavírus elleni harcban, mint korábban, de a 60-70% közötti átoltottság nem elég a járvány megfékezésére. Az már látszik, hogy a szezonálisan emelkedő esetszámokhoz a közeljövőben is hozzá kell szoknunk, de a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a magas átoltottság sokat szelídít a járványon. Nem is szabad ezért kudarcnak ítélni a jelenlegi átoltottságot, mert a vakcinák kétségkívül több ezer életet mentettek meg Magyarországon, Európában pedig több százezret. De ha el akarjuk kerülni a gazdaságot visszatérően megrázó korlátozásokat, jelentősen növelni kell az átoltottságot - ehhez pedig a jelenleginél erőteljesebb ösztönzők kellenek. Ezekről beszélgetett a Portfolio podcast adásában Csiki Gergely lapigazgató és két elemzőnk, Zsoldos Ákos és Hornyák József.
Száz százalék, hogy megjelenik az omikron variáns Magyarországon - mondta az ATV Heti Napló Sváby Andrással című műsorában Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője.
Mint a megváltó ige, úgy terjed az interneten a gibraltári példa - az oltást elutasítók aktuálisan kedvenc érvelése szerint a parányi területet letarolta a koronavírus, és annak ellenére kellett lezárni Gibraltárt, hogy 119%-os az átoltottság. Ennélfogva itt a döntő bizonyíték, hogy a vakcinák nem működnek, nincs értelme erőltetni az oltást - mondják. Ha a gibraltári helyzet valóban így festene, az bizony problémát jelentene, és tényleg el kéne gondolkodni azon, hogy mennyire támaszkodjunk a vakcinákra. Nagy szerencse, hogy a népszerű állításból konkrétan semmi nem igaz.
Látványos ábrát tett közzé az Európai Járványügyi Központ (ECDC) Twitteren, melyről egyértelműen leolvasható, hogy minél magasabb egy országban az átoltottság, annál alacsonyabbak a koronavírus miatti halálozási számok.
A járvány negyedik hullámában – a korábbi lassabb terjedést követően – október folyamán gyors növekedésnek indultak az esetszámok Magyarországon és Közép-Európa más országaiban. A lassan indult, majd berobbanó járványhullám jellegzetességeinek hátterében álló lehetséges okokat Röst Gergely a Portfolión november 3-án megjelent cikkében mutatta be. Ebben tizenkét okot megvizsgálva ötöt tart lehetségesnek; ebből kettő (a külső hatások és a társadalmi heterogenitás) is kifejezetten a járvány földrajzi különbségeire hívja fel a figyelmet. A Hétfa Kutatóintézet munkatársának elemzése bemutatja, miként befolyásolhatják a járvány terjedését és várható hatásait különféle területi sajátosságok.
Egy hét elteltével a Koronavírus Sajtóközpont ismét közzétette a megyénkénti oltottsági arányt. Ezek szerint az országos oltottsági adat 0,3 százalékponttal javult.
"Miért fontos, hogy minél többen éljünk az oltás lehetőségével?" - teszi fel a kérdést friss Facebook-bejegyzésében Kemenesi Gábor, biológus, víruskutató, aki egy új tanulmány bemutatásával adja meg a választ.
"Növelni kéne az átoltottságot, hogy elkerüljük a szigorú lezárásokat, ellenkező esetben túltelítődik az egészségügy" - szól egyre hangosabban az érvelés. A kórházak leterheltsége valóban meredeken nő Magyarországon, egyes régiós országokban pedig már el is érték a kapacitások határát. De tényleg meg lehetne ezt akadályozni, ha az átoltottság 10-20 %-ponttal magasabb lenne? Nem elméleti kérdésről van szó, több gyakorlati tapasztalat is hozható ugyanis olyan országokból, ahol a magyarral egy időben, hasonló vakcinákkal történt az oltás, de sokkal több embert - majdnem mindenkit - beoltottak. Ezeket a példákat nézzük meg, és összehasonlítjuk őket a magyar és a kelet-közép-európai helyzettel. A járványhelyzetet részletesen kibontjuk, de annyit már most elárulhatunk, hogy a helyzet teljesen egyértelmű.
Galgóczi Ágnes, az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályvezetője az M1 híradójában azt mondta, hogy hetek óta emelkedik a szennyvizekben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, és ebben a következő időszakban sem várnak változást. Kitért arra, hogy korcsoportos eloszlásban továbbra is a 40-49 évesek körében van a legtöbb új fertőzött itthon, tehát a munkaképes korú lakosság körében terjed jobban a vírus.
Mindenki számára kötelező koronavírus elleni oltást néhány ázsiai, autoriter berendezkedésű országon kívül még sehol sem vezettek be, de már a demokratikus országokban is egyre többen mozdulnak el ebbe az irányba. Legutóbb például Szlovákia tett egy nagy lépést a kötelező védőoltások felé. Magyarországon a döntéshozók egyelőre a kötelezővé tehető oltás jogi lehetőségét teremtették meg, és bizonyos munkakörökben követelik csak meg azt. A cikkünkben azt kérdezzük az olvasóktól, hogy mit gondolnak, be kéne-e itthon is vezetni a koronavírus elleni oltások kötelezővé tételét.