Pénzügyi válságoktól tartanak világ bankárai a geopolitikai feszültségek, a kamatláb szigorítása és az árnyékbankok növekedése miatt - derült ki egy hongkongi csúcstalálkozón.
Egyelőre nem látszik, hogyan tudna úrrá lenni Peking a kínai ingatlanszektort sújtó gazdasági krízissé érett bizalmi válságon. Az egymást érő fizetésképtelenségi jelentések már az árnyékbankrendszert is elérték, így egy 3000 milliárd dolláros időzített bomba is ketyegni kezdett. A demográfiai folyamatok, valamint a növekvő külső, hidegháborút idéző nyomás egy lefelé tartó spirálba rántották Kínát, és nem látszik a kiút a GDP negyedét kitevő ágazat válságában.
Látszólag teljesen rendben van a kínai bankszektor: az elmúlt egy évben a likviditási mutatók javultak, a nemteljesítő hitelek aránya csökkent, a pénzintézetek pedig a lassuló gazdaság ellenére is növelni tudták a profitjukat. A hivatalos adatok mögött azonban egy rendkívül nagy kockázat húzódik meg: részben a laza szabályozói körülmények, részben pedig a kínai gazdaság sajátossága miatt évtizedek alatt egy olyan árnyékbankrendszer nőtt ki a földből a hagyományos mellé, amelynek mérete mára már a brit GDP-t is meghaladta. Az elmúlt évek eseményei és a gazdasági nehézségek viszont több olyan nagyvállalatot is a csőd szélére sodortak, amelyek eddig meghatározó tényezői voltak a kínai iparnak. A bankrendszer jövőjével részletesen foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-i Future of Finance konferenciáján, érdemes még most regisztrálni a rendezvényre!
Kína immár harmadik éve tartó ingatlanválsága egyre mélyül, mivel az eladások lassulnak, egyre több a befejezetlen projekt, és fokozódik az adósságtörlesztéseknél a fizetésképtelenségi kockázat. A válság most már az állami tulajdonú fejlesztőket is érinti, amelyekről korábban azt hitték, hogy elszigeteltek a káosztól, miközben a nagy magánfejlesztők problémáit továbbra sem oldották meg. Mindez pedig már az egész kínai gazdaságot fenyegeti, amelynek feszültségei olyannyira ellensúlyozzák a járvány után várt nagy felpattanást, hogy kifejezetten erős lassulás látható az adatokban. Mindez kiegészül az árnyékbankrendszer válságával is, ami lassan egy tökéletes vihart gerjeszt Kína körül.
Gyorsan nőnek az árnyékbankok az euróövezetben, és egyre nagyobb kockázatot jelentenek az egész pénzügyi rendszerre nézve, ezért a bankoknak szigorúbban kell eljárniuk az ilyen szervezetekkel szemben – hívta fel a figyelmet Andrea Enria, az Európai Központi Bank főfelügyelője (címlapképünkön).
Az EKB alelnöke szerint egyre nagyobb kockázatot jelent az árnyékbankrendszer, és ennek a kockázatnak a kezelésére az EU jelenlegi szabályozása nem elegendő – számol be a hírről a Financial Times.
Az amerikai regionális bankokat sújtó zavarok miatt a bankpiaci szereplők egy része hátrébb lépett, és teret engedett a hitelezésben az árnyékbankrendszer szereplőinek az USA-ban: vagyonkezelőknek, magántőkealapoknak, biztosítóknak.
Több mint egy évtizeden át a kínai fejlesztők hitellel fűtött építési boomja gazdagította Kína árnyékbankjait, amelyek a hagyományos hitelezők számára túl kockázatos iparág igényeit szolgálták ki. Most, hogy a kormány az ingatlancégek eladósodása ellen harcot hirdetett, ez a hitelkereslet összeomlott - és ezzel együtt az árnyékbankok, más néven trustok legnagyobb bevételi forrása is - írja a Reuters.
Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a brit szabályozó hatóságoknak szigorítaniuk kell az árnyékbankok felügyeletét, miután azok stabilitási kockázatot jelentenek, főleg az utóbbi hetek hajmeresztő kötvénypiaci hozamemelkedése és fontgyengülése után – számol be a hírről a CNBC.
52 000 milliárd dollár a nem banki hitelezők eszközállománya a legfrissebb elérhető, 2017-es adatok szerint - ez 75%-kal nagyobb összeg, mint közvetlenül a válság után- írja a CNBC.
A hagyományos bankrendszeren kívüli árnyékbankrendszeri hitelezésen keresztül támogathatja gazdasági növekedését Kína - véli a kínai jegybank korábbi főközgazdásza Sang Songzu.
A kínai bankrendszer szereplői egyre jobban összefonódnak egy új jelentés szerint, ami jelentősen növeli annak kockázatát, ha egy bankkal gond van, ez átterjed a többi vállalatra, sőt a pénzügyi rendszer egészére is.
A kínai bankok tavaly év végére több mint 26 000 milliárd jüannyi vagyonkezelési terméket (WMP) halmoztak fel a mérlegükön kívül, amely a 2015-ös év végi adathoz képest 30% emelkedést jelent.
Kínában látszólag minden rendben van, kezelhető szinten az államadósság, a költségvetési deficit pedig még Európában sem számítana rossznak. Persze. A hivatalos adatok szerint. Ezzel szemben a nem hivatalos adatok szerint már 10-15 százalékos deficittel, kétszer nagyobb államadóssággal kellene számolni, az árnyékbankrendszer hatalmas kockázatokat rejt és még a biztosítóknál sincs minden rendben. Most akkor kell aggódni?
A válság tanulságaként Európa újraértékeli az - egyre erősödő - árnyékbanki szektor szerepét. Baj esetén ezek fertőzésveszélyt jelenthetnek a hagyományos, ám gyakorta velük tulajdonosi átfedésben lévő hitelintézetekre is. Márpedig az árnyékbankok ma még mindig kevésbé átláthatók és szabályozottak, mint a bankok, s likviditási kockázatuk is jelentős. Az Európai Bankhatóság nemrég fogadta el a hitelintézeteknek az árnyékbankokkal szembeni kitettségeinek korlátozására vonatkozó ajánlását, amit az MNB a közeljövőben saját ajánlással ültet majd át a hazai bankpiac számára.
A tervek szerint jelentősen szigorítaná az alapkezelők leányvállalatira vonatkozó szabályokat Kína, hogy ezzel is gátat szabjon az árnyékbankrendszer térnyerésének. A Reuters információi szerint az ország új limiteket határoz meg az alapkezelőknek leányvállalatok alapításához és maguknak a leányoknak sem lesz könnyű bővíteni az üzletet.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2022-ben itt is „népszavazást” akartak tartani az elcsatolásról.
A rengések nem szokatlanok Görögországban, de ilyen gyakoriságú és intezitású sorozat ritkán van.
Idén is szárnyalni fognak a lakóingatlanárak.
Egyre többet beszél a Kreml és a Fehér Ház.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
