A CNN beszámolt arról, hogy az amerikai titkosszolgálat szerint Oroszország állhat a demokrata alelnökjelöltet, Tim Walzot lejáratását célzó hamis fiókok mögött.
Az orosz és szerb sajtóban nagy visszhangot keltett a hír, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen merénylet készülhet, amelyről Alekszandr Vulin, Szerbia miniszterelnök-helyettese számolt be először. Később Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is nyilatkozott az ügyben, aki szerint ők nem tudnak ilyen tervekről. Egyszer már terjedtek álhírek egy támadási tervről.
Elon Musk saját közösségimédia-platformján, az X-en olyan álhírt osztott meg, mely szerint a brit kormány Falkland-szigeteki internálótáborokba küldené a minapi nagy-britanniai zavargások szélsőjobboldali résztvevőit. Musk később törölte a bejegyzést, de nem kommentálta az esetet – írja a Politico.
A jemeni húszi lázadók azt állítják rakétatámadást intéztek az amerikai flotta egyik büszkesége, a USS Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó ellen. A hírre számos felvétel árasztotta el a közösségi médiafelületeket, de most kiderült, hogy ezek mindegyike hamisítvány.
Az európai választások előtt a dezinformációval és a mesterséges intelligencia manipulációjával kapcsolatos aggodalmak fokozódtak. Az EU átfogó megközelítést fogadott el e fenyegetések leküzdésére, amely magában foglalja a kormányok, a technológiai vállalatok, a média és a civil társadalom együttműködését. Věra Jourová, az EU Bizottság alelnöke szerint a dezinformáció és az AI-hamisítás hatása ma "sokkal nagyobb", mint az előző választások idején volt. De hiába a szigorú szabályozás, „vörös szőnyeg” várja Putyint és a Kreml hibrid műveleteit.
A Democracy Reporting International (DRI) által készített elemzés szerint a mesterséges intelligenciát (AI) alkalmazó, köztük a Google és a Microsoft generatív szoftverei, valamint az OpenAI által fejlesztett Chatgpt hamis információkat osztottak meg a közelgő európai, köztük az EP-választásokról. Bár semleges hangvételű adatokat közöltek, de rengeteg álhírt és pontatlan információt közölnek a felhasználókkal, ami veszélyes lehet a Magyarországot is érintő választáson.
Hétfőn a Meta, a Facebook, az Instagram, a Threads és a WhatsApp anyavállalata bejelentette, hogy a 2024. júniusi európai parlamenti választásokra készülve erőfeszítéseket tesz a félretájékoztatás elleni küzdelemre és a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos kockázatok kezelésére. A TikTok hasonló bejelentését követően a Meta olyan intézkedéseket vázolt fel, mint az erőszakot népszerűsítő vagy a szavazásról álhíreket terjesztő tartalmak eltávolítása. Ehhez a 22 nyelvet lefedő tényellenőrző szervezetekkel működnek majd együtt, valamint kulcsszó-felismerésen alapuló algoritmusokat vetnek be a tartalomértékelés egyszerűsítésére – számolt be az Euractiv.
Az EU vizsgálatot folytat az X közösségi médiavállalat, korábban a Twitter ellen, mivel a gyanú szerint megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket.
Orosz internetes trollok olyan üzeneteket kezdtek el terjeszteni az interneten, melyek a „Nyugatról származó ellenségeket” teszik felelőssé Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér haláláért – írja a CNN két, az orosz trollok tevékenységét vizsgáló szakértő alapján.
A Twitter kilépett az Európai Bizottság által létrehozott félretájékoztatás elleni gyakorlati kódexből - közölte Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja Twitter-oldalán.
A kínai Kanszu tartományban őrizetbe vettek egy férfit, aki jelentések szerint a ChatGPT segítségével hamis történetet generált egy meg nem történt vonatszerencsétlenségről - adta hírül a Reuters.
Brazília szövetségi legfelsőbb bírósága helyi idő szerint kedden helybenhagyta a választási felsőbíróság (TSE) azon döntését, amellyel lehetővé vált, hogy a testület gyorsított eljárásban rendelje el álhírek eltávolítását az internetről.
A török parlament csütörtökön vitatott törvénymódosítást fogadott el arról, hogy a jövőben három évig terjedő börtönnel sújthatják a hamis információkat terjesztő újságírókat és közösségimédia-felhasználókat.
Álhírnek nevezte Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke csütörtökön azokat az orosz állításokat, amelyek szerint az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműnek orosz üzemanyagra lenne szüksége. Kotyin az interjúban beszélt arról is, hogy leginkább attól tart, hogy leállhat a reaktorokat hűtő rendszer áramellátása, és elveszíthetik a vészhelyzet esetén működésbe lépő, dízelolajjal működő aggregátorokat, amelyeknek csak tíz napra elegendő üzemanyagkészletük van.
A YouTube a Cambridge-i Egyetem sikeres kísérletét követően olyan hirdetések megjelenítését tervezi, amelyek a dezinformációs technikákról oktatják az embereket.
Lemondott pénteken a CTS nevű tajvani hírcsatorna vezetője, Csen Ja-ling, valamint a csatornát üzemeltető közszolgálati Taiwan Broadcasting System (TBS) igazgatótanácsának elnöke, Csen Jü-csju, miután a héten a CTS főcímei között tévedésből Tajvan elleni kínai invázióról és nem létező természeti katasztrófákról szóló hírek jelentek meg.
És mindkettőben nagyban benne van a keze Trumpnak.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Jól bírják a feltörekvő devizák az első Trump-döntéseket.
A szlovák hírszerzés szigorúan nyomon követi az eseményeket.
Folyamatosan nő a tilalmat bevezető kórházak száma az országban.
Több vármegyét érint a döntés.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
