A vártnál jóval gyengébb magyar GDP-adat után 6% alá bukott a 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukció átlaghozama, amelyre évek óta nem volt példa, és arra utal, hogy erősödhettek a kamatcsökkentési várakozások.
Minden idők egyik legdurvábban túljegyzett állampapír aukcióját bonyolította ma le az Államdadósság Kezelő Központ, hiszen a 12 hónapos diszkontkincstárjegyből "csak" 20 milliárd forintnyi mennyiséget ajánlott fel eladásra, de 243 milliárd forintnyi vételi ajánlat özönlött be a rendszerbe a befektetők felől (több, mint 12-szeres túljegyzést jelent), így ezt és a csökkenő hozamelvárásokat látva az ÁKK 75 milliárdra megemelte az elfogadott ajánlatok mennyiségét.
A mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióra meghirdetett 20 milliárd forint mennyiségre mindössze 12 milliárd forint vételi ajánlat érkezett, így ezt és a hozamelvárásokat látva az ÁKK csak 7 milliárdot fogadott el, azaz 13 milliárddal a terv alatti értékesítés történt. Utoljára április elején láttunk olyat, hogy a 3 hónapos papírból terv alatti eladás történt.
Bárhogy is nézzük, jócskán megemelkedett az államadóssági ráta Magyarországon, ezen belül pedig felkúszott a devizában denominált tartozás részesedése is. Ez merőben új helyzetet eredményez hazánkban, akár a piacokról, akár pedig a lakosságtól várnánk a költségvetés és a korábban felvett hitelek finanszírozását. Erre pedig – elemzői várakozások szerint – jelentős szükség is lesz, hiszen a következő időszak magas költségvetési hiánya, a magyar gazdaságpolitika erős választási ciklikussága, továbbá a viszonylag magas kamatszolgálat is mind azt vetítik előre, hogy egyhamar nem kerül egyensúlyba a büdzsé bevételi és kiadási oldal.
A hazai államadósság-finanszírozás előtt álló főbb kihívásokról volt szó a Checklist hétvégi különkiadásában, melyben Madár István, lapunk vezető makrogazdasági elemzője olyan szakemberekkel beszélgetett, akik nap mint nap testközelből figyelik az államháztartás, a monetáris politika és a pénzpiacok főbb folyamatait: a műsorban vendégünk volt Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza és Loncsák András, a VIG Alapkezelő befektetési igazgatója.
Szokatlanul gyenge volt ma a befektetői vételi érdeklődés a 10 éves magyar államkötvényaukción, így tavaly február után most fordult elő először, hogy az Államadósság Kezelő Közpon nem is adta el az általa meghirdetett 10 milliárd forintnyi mennyiséget, hanem csak 9 milliárd forintért vont be forrást. A 3 éves kötvényaukción is szokatlanul gyenge volt a vételi erő, igaz ott még ezzel együtt is 10 helyett 11 milliárdos volt az értékesítés, az 5 éves papírnál viszont az erős kereslet mellett 10-ről 25 milliárdra emelte az ÁKK az elfogadott mennyiséget.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, 3 állampapírt kínált eladásra a befektetőknek, az 5 éves kötvényből a tervezett összegen felül értékesítettek. A hozamok csökkentek.
Gyenge múlt heti értékesítési számokat közölt hétfőn az ÁKK: mélypontra esett a részben inflációkövető PMÁP és a fix kamatozású FIXMÁP értékesítése is, a legkeresettebb lakossági állampapír pedig az amúgy szintén szerényen teljesítő, hozamkövető BMÁP volt. Hétfőn elindult az új, évi 6,73%-os átlagkamattal operáló MÁP Plusz, amely némi lendületet adhat a következő időszakban az állampapír-értékesítésnek.
Erősen, bő ötszörös mértékben, túljegyezték ma a befektetők a 12 hónapos diszkontkincstárjegyet az aukción, így ezt és a hozamelvárásokat látva az Államadósság Kezelő Központ a 30 milliárd forintos meghirdetett mennyiségről 100 milliárdra emelte az elfogadott ajánlatok volumenét. A két változó kamatozású kötvény mai aukcióján nem volt ilyen intenzív vételi érdeklődés, így azokon csak a tervezett mennyiséget adta el az ÁKK.
Erőteljes vételi érdeklődés volt ma mindhárom magyar államkötvény aukción, és ezt, illetve a hozamelvárásokat látva Államadósságkezelő Központ a meghirdetett 30 helyett 82,5 milliárd forintnyi papírt értékesített, a tegnapi referenciahozamoknál kissé, és a legutóbbi hasonló futamidejű aukciónál lényegesen alacsonyabb hozamszintek mellett.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyet kínált fel a szokásos aukciós rendszerében. Az eladásra meghirdetett 20 milliárd forintos volumenre összesen 74,4 milliárd forint vételi ajánlat érkezett, és ezt, illetve a hozamelvárásokat látva 30 milliárd forintra megemelte az elfogadott mennyiséget.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 15 milliárd forint volumenben kínált fel 3 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyet a szokásos aukciós rendszerében, de a benyújtott vételi ajánlatok láttán 32 milliárdra emelte az elfogadott ajánlatok összegét.
Intenzív volt ma a vételi érdeklődés mindhárom magyar államkötvény sorozatra, amelyet aukcióra hirdetett az Államadósság Kezelő Központ, így ezt és a hozamelvárásokat látva végül mindhárom sorozatra ráemelt, így a meghirdetett 30 milliárd helyett végül 50 milliárd forint összegben adott el papírokat. Az átlaghozamok a legutóbbi hasonló futamidejű aukcióhoz képest érdemben magasabbak voltak, míg a tegnapi másodpiaci referenciahozamokhoz képest csökkentek.
Az Államadósság Kezelő Központ módosította a 2024. évi finanszírozási tervét, az új nettó finanszírozási igény 1 467 milliárd forinttal magasabb, mint az ÁKK által tavaly december elején közzétett eredeti terv - derül ki az ÁKK közleményéből. A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete valamelyest változott - írják.
A meghirdetett 25 milliárd forintos keretösszegre csak 24,5 milliárd forint vételi ajánlat érkezett a mai 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción, így az Államadósság Kezelő Központ csak 17 milliárd forintnyit tudott eladni belőle. Közben a két változó kamatozású államkötvény egyikéből a meghirdetettnél sokkal többet el tudott adni.
A Portfolio becslése szerint mintegy 200 milliárd forintnyi kamatot fizettek a lakossági állampapírok a napokban, ehhez képest viszonylag szerény, 96 milliárd forintos összegért rohamozták meg a forgalmazókat a befektetők a múlt héten. A tavaly még nagy kedvencnek számító PMÁP csak a harmadik helyen végzett.
Kiemelkedő évük volt 2023-ban a kötvénypiaci befektetőknek, rég nem látott hozamot tudtak elérni a magas szintről induló és csökkenő kamatkörnyezetben. Ez pedig a befektetési alapok számaiban is megmutatkozott, a jelentős friss tőkebeáramlás mellett jó teljesítményt mutattak az állampapírokba fektető alapok. Viszont ez nem párosult a magyar állampapírok állományának hasonló ütemű növekedésével a portfóliókban, ami nem feltétlenül bizonyult jó döntésnek, hiszen nem minden alapkezelő tudta felülmúlni az ÁKK Zrt. (ÁKK) által publikált magyar intézményi állampapír-indexek teljesítményét. A magasabb kockázatot figyelembe véve is csak a kötvényalapok fele tudott a kockázatmentes hozam feletti teljesítményt elérni az elmúlt öt évben. A cikket az ÁKK a nyilvánosan elérhető adatok alapján, saját következtetéseit levonva készítette és szakmai vitaindítónak szánja, elsőként az állampapírpiacot érintő és a jövőben feldolgozni tervezett témák sorában, remélve, hogy ezáltal felélénkül egy szakmai alapokon nyugvó dialógus a piaci szereplők között.
Az elmúlt hetekhez képest visszafogott volt ma a befektetői érdeklődés a 3 magyar államkötvény aukcióján (összesen 131,4 milliárd forint volt a vételi ajánlat), mindössze 2,5-3-szoros túljegyzés mutatkozott, de így is jóval a meghirdetett (36 milliárd forint) felett adott el (63 milliárd forint) papírokat az ÁKK. Az aukciós átlaghozamok jelentősen, 12-22 bázisponttal, emelkedtek az előző hasonló futamidejű kibocsátásokhoz képest.