Miközben a húsvéti ünnepek miatt több tőzsdén, így a magyar börzén is szünetel a kereskedés, a devizapiacon nem áll meg az élet. A forint ma gyengül a vezető devizákkal szemben, így az euró jegyzése már ismét 394 felett van.
A keddi jelentős forintgyengülést szerdán határozott erősödés követte, amelynek nyomán csütörtökön reggel 396 körül indult az euró jegyzése, majd a délelőtti kereskedés során 394 alatt is volt az árfolyam. Délután azonban ismét gyengülni kezdett a forint, miután csalódást keltő inflációs adat, valamint erős kiskereskedelmi adat érkezett az USA-ból, melynek hatására nőttek az esélyei annak, hogy a vártnál később kezdődhet meg a kamatvágás. A dollár erősödése pedig feltörekvő piaci deviza révén a forintnak is keresztbe tett.
Tegnap délutánra egészen a 400-as szint közelébe gyengült a forint az euróval szemben, a nyomás pedig az esti órákban sem csökkent. Ma azonban jelentős erősödésbe kezdett a forint, amely a tegnapi nap korrekciójának tekinthető.
A héten újabb történelmi mélypontjára esett a forint a lengyel zloty ellenében. Egyszerre több tényező áll a háttérben és a csillagok a hazai fizetőeszköz szempontjából olyannyira szerencsétlenül álltak össze, hogy a PLN/HUF keresztárfolyam az egyik legaktívabban kereskedett devizapárrá vált.
A lengyel központi bank kamatalakító monetáris bizottsága 5,75 százalékon tartotta az irányadó referenciakamatot keddi ülésén. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Lengyelország bejelentette, hogy további fél évig nem emelik a lakosság rezsijét. Az energiaárak befagyasztásával vélhetően a lengyel jegybank is később kezdi majd el a kamatcsökkentést, ami a forintra is kedvező hatással lehet - írja a vg.hu
Amíg múlt hét közepén az uniós forrásokkal kapcsolatos kedvező hírekre még erősödni tudott a forint, addig hétfő délutánra már több mint 385 forintot kell adni egy euróért. A magyar deviza ráadásul annak ellenére gyengül, hogy nagyobb hangulatromlásról nem beszélhetünk sem a hazai, sem pedig a nemzetközi piacokon. Ráadásul a piaci várakozások szerint az MNB holnapi kamatdöntése sem szolgál majd különösebb meglepetéssel. Akkor mégis mi áll a háttérben?
A külföldi kötvénypiaci befektetők újra a lengyel kötvények felé fordulhatnak, a külföldi működőtőke-beáramlás is fokozódhat, és az új lengyel kormány az EU-pénzek kiszabadítását is elintézheti: mindez együtt erősebb lengyel zloty felé mutat – foglalta össze a vasárnapi lengyel parlamenti választások után a főbb piaci kilátásokat Rafal Benecki. Az ING vezető elemzője év végére 4,40 közelébe várja az euró-zloty árfolyamot, ami a mostani 4,47 körüli értékhez képest további másfél százalékos erősödést jelentene.
Az infláció 6 százalék alá csökkenhet az év végére, ezzel pedig a jegybanknak is tere lehet a kamat további csökkentésére – mondta pénteken Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Varsóban két hét múlva parlamenti választásokat tartanak, a kampányban pedig a gazdasági helyzet is kulcsszerepet kap.
Október közepén parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, melyen a jelenlegi vezető kormánypárt, a PiS akár koalícióra is kényszerülhet. Ezek után szerdán meglepetésre 75 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot a lengyel jegybank, ami a zloty zuhanását okozta. A lépés a véghajrában akár kampánytéma is lehet Varsóban.
Ez nem a forint napja, gyengült az euróval és a dollárral szemben is, a lengyel zlotyhoz képest pedig a történelmi mélypont közelében áll. A héten még sok fontos makroadat érkezik majd.
A lengyel központi bank szeptemberi kamatcsökkentéséről szóló jelzései hatására elkezdődhet a reálgazdaságban is a hitelek kamatának a csökkenése Lengyelországban – írja a Bloomberg.
Állandóvá tennék a 14. havi nyugdíjat Lengyelországban azon törvénytervezet szerint, amelyet a varsói kormány keddi ülésén fogadtak el. A tervezet elfogadását Mateusz Morawiecki miniszterelnök erősítette meg az idősügyi politikáról szóló sajtóértekezletén.
Mérsékelt gyengüléssel reagált a zloty árfolyama, és nagyobb eséssel a lengyel bankok részvényárfolyama az Európai Bíróságtól érkező, rég várt mai hírre. Devizahitel-szerződések ezreit támadták meg a bíróságokon a lengyelek az elmúlt években, mondván, tisztességtelen feltételekkel kötötték meg velük a bankok. Az esetek több mint 90%-ban az adósnak adtak igazat a bíróságok eddig, és hitelszerződések tömegét nyilvánították semmissé. A kérdés az volt, milyen extra követeléssel léphetnek fel ilyenkor az ügyfelek a bankokkal szemben a szokásos késedelmi kamatokon túl, és ez vajon mennyibe fog kerülni a bankoknak. Az Európai Bíróság főtanácsnokának – nem kötelező érvényű, de a későbbi ítéletet jó eséllyel előre jelző – véleménye szerint az ügyfelek akár a késedelmi kamatokon túl is felléphetnek követeléssel a bankokkal szemben, de hogy milyennel, azt a helyi bíróságoknak kellene eldönteniük. Egyelőre fennmaradhat tehát a bizonytalanság devizahitelügyben a lengyel bankrendszer számára.
A lengyel központi bank monetáris bizottsága szerdán már az ötödik egymást követő alkalommal tartotta 6,75 százalékon az irányadó referenciakamatot.
Az elemzői várakozások átlagában szereplő 75 bázispontnál kisebb mértékben, 50 bázisponttal emelte mai ülésén az irányadó kamatot a lengyel jegybank, így annak mértéke 6,5%-ra nőtt. A lengyel zloty kismértékben 4,765-ről 4,785-ig gyengült az euróval szemben fél órával a döntés bejelentése utánig, ami a tegnap esti árfolyamhoz képest mindössze 0,2%-os gyengülést jelent. Ezzel együtt a lengyel fizetőeszköz négyhavi mélypontja körül jár.
Nagyon feszült a helyzet, reagáltak a befektetők.
Legutóbb tavaly márciusban volt ilyen gyenge a magyar fizetőeszköz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Irán figyelmeztette a szövetségesét.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
Tejesültek a célok?