A mai napon bejelentette a brit Konzervatív Párt, hogy szeptember 5-ére várható az új miniszterelnök megválasztása, ezzel együtt számos szigorítás is történt a választási folyamatban - írja a The Guardian.
Boris Johnson mai lemondásával egyetemben azt is közölte, hogy ő marad a Konzervatív Párt vezetője addig, amíg meg nem választják az utódját. időközben arról is elárult részleteket, hogy mi várható ebben a köztes időszakban - számol be a hírről a Reuters.
Feloszlatta magát az izraeli parlament, a kneszet, november elsejére írták ki a parlamenti választásokat az országban - jelentette a helyi média csütörtökön.
A választásra jogosultaknak mindössze 18,43 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 19,24, tíz évvel ezelőtt pedig 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium. A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.
Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.
Történetében először baloldali államfője lehet Kolumbiának, miután Gustavo Petro egykori gerilla, jelenlegi szenátor a fő esélyese az elnökválasztásnak, amelynek első fordulóját ma rendezik meg a dél-amerikai országban. Petro választási kampányának egyik fő eleme a súlyos mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek felszámolására irányult, amelynek részeként a magánnyugdíj-alapok forrásaiból tömné be az állami nyugdíjrendszer lyukait. Nagy visszhangot váltott ki az a javaslata is, amely szerint az ország exportjának felét kitevő olajszektorban betiltaná az új kutatási projekteket. Győzelme esetén Washingtonnal – amely legfőbb dél-amerikai szövetségeseként tekint az országra – lazítaná a szoros kapcsolatokat: a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás újratárgyalása mellett megkérdőjelezi azt a gyakorlatot is, hogy az elfogott drogbárókat az USA-nak adják ki.
Elon Musk milliárdos amerikai befektető szerdán közölte, hogy míg korábban a Demokrata Pártra szavazott, a jövőben már a Republikánus Pártra fog voksolni.
Tartományi választást tartottak vasárnap Németország legészakibb tartományában, Schleswig-Holsteinban, amelyen az országos szinten vezető ellenzéki párt, a CDU 43,4 százalékos eredménnyel egyértelmű győzelmet aratott.
Az észak-írországi brit fennhatóság ellen és az ír sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus Sinn Féin párté lesz a legnagyobb létszámú frakció a belfasti parlamentben, a Stormontban a csütörtökön tartott választások szombat este ismertté vált végleges eredménye alapján.
Emmanuel Macronnak sikerült megnyernie a francia elnökválasztást, így húsz év után ő az első francia államfő, aki képes volt egy második mandátumot szerezni. Macron eddigi elnökségét számos válság kísérte, mint a sárgamellényes tüntetések, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború. Bár ellenfele, Marine Le Pen képes volt jelentősen növelni táborát, Macron magabiztos győzelmet aratott, amely lehetővé teheti számára, hogy megvalósítsa ambiciózus elképzeléseit Franciaországban és Európában egyaránt. Ennek sikere azonban függ egyrészt a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választások eredményétől, másrészt pedig attól, hogy mennyiben lesz képes Macron meggyőzni az európai tagállamokat elképzeléseinek támogatásáról.
Vezet Robert Golob újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) pártja a vasárnapi szlovéniai parlamenti választásokon a leadott szavazatok 30 százalékos feldolgozottságánál - közölte a szlovén választási bizottság.
A Robert Golob vezette, újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) nyert a vasárnapi szlovéniai parlamenti választásokon, de nem tud önállóan kormányt alakítani - derült ki az urnazárás után nyilvánosságra hozott, a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésből.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Folynak a tárgyalások esetleges kormányzati szerepvállalásáról – mondta Navracsics Tibor a 168.hu péntek reggeli Keljfeljancsi című műsorában. Korábban a sajtóban megjelentek olyan hírek, hogy egy uniós minisztérium vezetője lehet a korábbi EU-biztos, a jelek szerint valóban van ilyen kezdeményezés.
Szlovéniában parlementi választásokat tartanak vasárnap; a kormányalakítás nemcsak azon múlik, ki lesz a választások relatív győztese, hanem azon is, hogyan szerepelnek a kisebb pártok.
Jogerőssé vált az április 3-ai országgyűlési választás eredménye, miután a Kúria a választás országos listás eredményét megállapító határozat ellen a Mi Hazánk Mozgalom által benyújtott egyetlen jogorvoslati kérelmet is elutasította szombaton.
Franciaországban a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen megmérettetésére kell számítani a voksolás második fordulójában. A tényleges eredmények egybevágnak az előzetes várakozásokkal, valamint az exit poll számaival is.
Ma, rögtön urnazárás után publikálták a francia elnökválasztás első exit polljait. Eddig nagyjából a papírforma látszik megvalósulni: vezet Emmanuel Macron regnáló elnök, illetve Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje.