Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére - jelentette be az agrárminiszter a Facebook-oldalán szerdán.
A támogatási rendszer, a gépesítés és a sokáig kitartó olcsó források miatt a magyar mezőgazdaság alapanyag-előállító és -exportáló üzemmódra rendezkedett be az elmúlt évtizedekben. A sokáig jól működő felállást azonban megkérdőjelezheti Ukrajna jelenléte, amely miatt máris pozíciókat vesztett Magyarország, és amellyel hosszútávon számolni kell.
Az Agrárminisztérium a vidéki kistelepülések fejlesztése érdekében többféle támogatási lehetőséggel készül a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában - jelentette ki Feldman Zsolt Mosonmagyaróváron, a negyedik alkalommal megrendezett Területfejlesztők Napja szakmai konferencián az AM pénteki közleménye szerint.
Idén is folytatódik a Modern városok program, amelynek jelenleg több mint száz projektje tart fejlesztési szakaszban - mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Facebook-oldalán vasárnap megjelent videóban.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Tovább folytathatja munkáját Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élén, mivel megerősítették pozíciójában a NAK ma tartott országos alakuló küldöttgyűlésén, amelyen megválasztották az országos tisztségviselőket.
Most már valóban a termőföldtől az asztalig terjed az Agrárminisztériumnak, amelynek feladata a termelés szabályozása, ezen belül célja, hogy a lánc végén ott legyen a biztonságos élelmiszer megfelelő mennyiségben, minőségben és elérhető áron - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.
A beruházási célú vidékfejlesztési pályázatokra 1600 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be, amely 500 milliárddal több a meghirdetettnél, ezért megemelte a tárca az egyes pályázatok keretösszegeit, például a precíziós gazdálkodás területén a 100 milliárd forintos géptámogatási keretösszeget közel a duplájára kellett emelni – jelezte az Agrárminisztérium helyettes államtitkára egy szerdai előadásában.
Jó módszernek tartja a kisebb és közepes gazdaságok megerősítésében és általában a vidék helyzetének javításában a kiemelkedő, 80 százalékos önrészre irányuló magyar szándékot Janusz Wojciechowski. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint a precíziós gazdálkodás egyszerre illeszthető bele a környezetvédelmi és a mezőgazdaságot fejlesztő törekvésekbe, ennek pedig az uniós finanszírozásban is tükröződnie kell.
2021-ben több mint egy tucat olyan érdekes uniós pályázat nyílt meg Magyarországon, amely a vállalkozások széles körét megmozgatta, hiszen több mint 12500 cég adott be támogatási kérelmet és az ipari vállalkozások számára megpályázható összeg elképesztően magas, bő 700 milliárd forint volt – mutat rá év végi összesítésében a Via Credit ügyvezető igazgatója. Mivel a 2014-2020-as ciklus pályázatai mellett már meghirdettek néhány olyat is, ami a 2021-2027-es időszakhoz tartozik, ezért Papadimitropulosz Alex úgy fogalmaz, hogy pályázati cunami söpört végig idén a vállalati szektoron, akinek várakozásai szerint lesz még 2022-ben is egy hasonlóan izgalmas hulláma, de utána alábbhagy a pályázati dömping.
Hatalmas esélyt kaphat Magyarországon a vidékfejlesztés a 2027-ig tartó új uniós költségvetési ciklusban, hiszen soha nem látott mértékű források állnak rendelkezésre a következő években a Vidékfejlesztési Programban – mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Kiemelte, ugyanakkor arra még nem lehet pontos választ adni, hogy a már meghirdetett források mellett milyen támogatásokra lehet a következő években pályázni, hiszen sok minden múlik azon, mit tartalmaz majd Magyarország most készülő stratégiai terve az új KAP-ban. Az azonban már biztos, hogy minden eddiginél hangsúlyosabban jelennek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések, és olyan rendelkezések is lesznek, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára.
A digitalizáció és adatvédelem körüli viták árnyékában talán kisebb hangsúlyt kapott az európai zöldprogram egy fontos eleme: hogyan alakul át a mezőgazdasági támogatások rendszere. Pedig ezen a területen is vad viták dúltak, sokan az élelmiszerellátást féltették a „túl zöld” szabályozástól, míg mások már-már környezetromboló mezőgazdaságot vizionáltak. Most úgy tűnik, létrejött a kompromisszum.
Javában zajlik a 2023 utáni Közös Agrárpolitika stratégiai tervének készítése, amelyet december végéig kell benyújtani az Európai Bizottságnak, azonban "állandóan egy mozgó vonat után futunk, mivel a bizottság folyamatosan változó célokat próbál meg beilleszteni" - tudatta a Portfolio-val Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium államtitkára azt is jelezte, hogy időarányosan jól állnak, a szakmai párbeszédek folynak. Kiemelte, hogy a stratégiai terv elsősorban a közvetlen támogatásoknál hoz majd újdonságokat, mivel ezeknél eddig ilyen dokumentumot nem kellett készíteni. Habár a végső döntést a kormány mondja ki, az év elején létrejött Vidékfejlesztési Kormánybizottság tagjainak szakmai meglátásai nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kormányzati döntés szülessen az uniós támogatások szempontjából létfontosságú stratégiai tervről. Megkezdődött már a gondolkodás arról, milyen vidékfejlesztési pályázatokat hirdetnek 2023-tól, de most elsősorban a jelenleg futó felhívások menedzselésére fókuszálnak. Az államtitkár szerint az agrárium termelékenysége és hatékonysága ugrásszerűen növekedhet, ha a korábbiaknál jóval több vidékfejlesztési forrást sikerül megfelelően felhasználni. Így a vidéki vállalkozások is megerősödhetnek és jobban fizető munkahelyekké válhatnak.
2021-ben kilencedik alkalommal szervezi meg a Portfolio Csoport az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számító Agrárszektor Konferenciát. Az agrárium csúcseseményét idén egy, az új világhoz igazodó hibrid (offline+online) formátumban rendezzük meg, ahol két napon át izgalmas és színes szakmai programmal, valamint különböző online kiegészítőkkel várjuk a résztvevőket.
Az Agrárminisztérium Megújuló vidék, megújuló agrárium programjának keretében 2021-ben 1100 milliárd forintnyi pályázat jelenik meg, amelynek célja a vidéki gazdaságok megerősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszertermelés modernizációja - jelentette be Feldman Zsolt az Agrárminisztérium csütörtöki közleménye szerint.
Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István agrárminiszter a napokban az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Hétfőtől benyújthatók a támogatási kérelmek a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati felhívás keretében - közölte az Agrárminisztérium (AM) hétfőn az MTI-vel.
Az elkövetkező hét évben az uniós forrásokkal együtt 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amelyből 2021-re és 2022-re 1527 milliárd forint új forrás jut - közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Soltvadkerten.
Az utóbbi hetekben közel 800 milliárd forintnyi uniós pályázati keret jelent meg Magyarországon, azaz anélkül, hogy erről komolyabb hírverés lenne, valójában újra kitört a pályázati láz az országban. Hozzá kell persze tenni, hogy az eddig kiírások nagy része még a drasztikusan megemelt 2014-2020-as vidékfejlesztési támogatási programból ered, de közben azért egy 200 milliárdos kerettel a 2021-2027-es ciklus „első fecskéje” is megjelent a gazdaságfejlesztési programban és rövidesen további több százmilliárdos keretek zúdulnak a piacra. Mindezzel párhuzamosan sok olyan anyagot is kiadtak a hatóságok, amelyek a következő 7 év összes pályázójának fontosak lesznek, ami szintén jelzi, hogy valójában már el is indult idehaza az új pályázati ciklus.
Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.