A georgiai állambiztonsági szolgálat emberei őrizetbe vettek egy férfit, aki kétmillió dollárért (678 millió forint) akart radioaktív anyagot, uránt eladni - számolt be hétfőn a különleges szolgálat.
Megtalálták a minap eltűntnek nyilvánított, mintegy 2,5 tonnányi természetes urán nagy részét annak a líbiai telephelynek a közelében, amelyen eredetileg volt - erősítette meg a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken.
A hét elején került nyilvánosságra az, hogy az Egyesült Királyság az Ukrajnának szánt Challenger 2-es harckocsikhoz szegényített uránmagvas lőszereket is tervez szállítani. Míg a témában jártas szakértők kevés jelentőséget tulajdonítanak az eseménynek, Oroszország azonnal felháborodásnak adott hangot. De mi is pontosan a szegényített urán, miért használják harckocsik lőszerében, és mi verhette ki többeknél a biztosítékot a fegyverrel kapcsolatban? Nézzük.
Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai hivatali partnerével a Kremlben megtartott eszmecseréjét követően.
Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szervének ellenőrei megállapították, hogy nagyjából 2,5 tonna természetes urán tűnt el egy líbiai telephelyről, amely nem a kormány ellenőrzése alatt álló területeken van - közölte a Reuters szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az ENSZ-szel.
A brit rendőrség közleménye szerint kis mennyiségű urániumot találtak egy csomagban, amely december 29-én érkezett a londoni Heathrow repülőtérre. A közlemény szerint az urán nem kapcsolódik közvetlen fenyegetéshez – írta meg a Reuters.
Jelentősen meghaladja az atombomba gyártásához szükséges mennyiséget a 60 százalékra dúsított iráni uránkészlet, amely továbbdúsítás esetén atomfegyver előállítására is alkalmas lehet - közölte szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
Az Európai Parlament (EP) elutasította az úgynevezett taxonómia rendelet kiegészítése elleni indítványt, mely megakadályozta volna, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek, ezzel mindkét energiahordozó biztonságos és tiszta energiaforrás minősítést élvezhet - közölte az uniós parlament szerdán.
Eredménytelenül értek véget a közvetett nukleáris tárgyalások Irán és az Egyesült Államok között Katarban - közölték csütörtökön diplomáciai források.
Irán jelentős mértékben, a 2015-ös atomalkuban engedélyezetthez képest több mint tizennyolcszorosára fokozta készletét dúsított uránból - közölte hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a második negyedéves jelentésében.
Március elején az Egyesült Államok megszüntette az energiakereskedelmet Oroszországgal, az energiaexport tilalmának bevezetésekor azonban kimaradtak a szankciók alól az orosz uránszállítók, az Egyesült Államok teljes importjának mintegy 16 százalékát teszi ki az orosz urán. A TASS hírügynökség most az orosz miniszterelnök-helyettest idézte, aki azt mondta, hogy Oroszország felveheti a dúsított uránt a tiltott orosz exporttermékek listájára, ennek hatására komoly rali indult meg az uránbányász vállalatok részvényeinél.
Miközben tegnap világszerte zuhantak a részvényárfolyamok, volt egy szektor, amelyik kifejezetten jól teljesített, ez pedig az uránágazat. A szektor vállalatainak részvényárfolyama azután ugrott meg, miután a svéd állami tulajdonú közműcég, a Vattenfall bejelentette, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően nem szállít több nukleáris fűtőanyagot Oroszországból atomerőművei számára.
Már több napja tartanak az erőszakos tüntetések Kazahsztánban egy 2015 óta szóban lévő reformkezdeményezés életbe lépése apropóján, ami az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez vezetett a közép-ázsiai országban. A példátlan tiltakozások egyelőre nem befolyásolták még Kazahsztán olajtermelését, van azonban egy nyersanyag, aminek az árfolyama máris hevesen reagált a brutális zavargásokra - ez nem más, mint az atomerőművekben hasznosítható uránérc.
Irán egyre nagyobb mennyiségben állít elő 60 százalékos dúsítottságú uránt, miközben akadályozza az ellenőrzéseket - erről számolt be szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a jelentésében, nem sokkal az iráni atomalku helyreállításáról szóló tárgyalások tervezett kezdete előtt.
Elsősorban a múltbéli tragikus események miatt az atomenergia-szektor hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében, a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység azonban komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Ennek apropóján az elmúlt hosszú évek atomenergiához való hozzáállása a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott, a nukleáris energia az országok karbonsemlegességre vonatkozó stratégiáinak már-már megkerülhetetlen részévé vált. Mik voltak mostanában a legfajsúlyosabb bejelentések, kik tették le a voksukat az atomenergia mellett a nemrég véget ért klímatalálkozón? Látszik-e már az egyre élénkebb érdeklődés a szektor iránt a tőzsdéken is? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána cikkünkben.
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőn magyarázatot követelt Irántól egyes be nem jelentett létesítményeiben kimutatott uránnyomokról.
Irán megkezdte a 60 százalékosra dúsított urán előállítását natanzi nukleáris létesítményében - közölte a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombat este.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de mostanában a digitális műalkotások iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, ez pedig nem más, mint az uránbányászat. Az atomerőművek még mindig a világ energiaellátásának a 10 százalékát adják, egyáltalán nem rosszak a növekedési kilátások, és a karbonsemlegesség elérésében is fontos szerepük lehet. Ehhez képest az urán világpiaci ára már egy évtizede olyan alacsony, hogy a termelők még a lapátot sem nagyon hajlandóak a földbe tenni. Üzemanyag nélkül azonban nem igazán fognak működni az erőművek, így sokan arra számítanak, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a termelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
A Paksi Atomerőmű tavaly is jelentős mennyiségű villamosenergiát termelt, amivel a bruttó hazai áramtermelés felét adta, és csak hajszállal marad el a 2019-es rekordtól. Az atomerőmű a járvány alatt is biztonságosan üzemelt.
A legfontosabb eseményekről folyamatosan beszámolunk.
Veszélyben az élelmiszerellátás és az inflációs célok.
Mutatunk három érdekes ábrát.
A vámtarifák előnyösek lehetnek azoknak a hazai iparágaknak, amelyek versenyeznek az importált termékekkel.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
