ukrajna

A donyeckiek 90 százaléka a függetlenségre szavazott

Magas részvételi arány és több, súlyosnak tûnõ szabálytalanság mellett zajlott vasárnap a donyecki és a luhanszki megyékben a „függetlenségi népszavazás”, amely egyes, biztonsági szempontból kockázatos régiókban a vasárnap este 8 órási határidõ utánig is eltartott. Hivatalos eredményt a szakadárok képviselõi leghamarabb hétfõre ígérek. Egyelõre nem teljesen világos, hogy mi lesz a következménye közjogi, illetve gyakorlati szempontból annak, ha a szavazólapon feltett kérdés alapján az önállóságot szavazzák meg az érintett megyék lakói. A szeparatisták vezetõi szerint az eredmény csak arra ad alapot, hogy erre hivatkozva a megyék döntéshozó szervei tovább lépjenek, igaz egyes nyilatkozóik szerint arról van szó, hogy megkezdõdött az Ukrajnától való „civilizált” elszakadás. A kijevi központi hatalom, illetve a nyugati országok biztosan nem fogadják majd el a választási eredményeket és hétfõn az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról dönthetnek, amelyek elsõ ízben vehetnek célba orosz cégeket, igaz ezek a lépések még inkább a krím-félszigeti népszavazás „utóhatásaként” értelmezhetõk.

Így készülnek Kelet-Ukrajnában a vasárnapi népszavazásra

Két kelet-ukrajani megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban kerül sor holnap, azaz vasárnap a krím-félszigeti népszavazásra erősen hasonlító módszerekkel lebonyolítandó függetlenségi népszavazásra. A térségben összesen 7,3 millióan élnek, akik közül több mint 3 milliónak van szavazati joga. A választás tisztaságát erősen megkérdőjelezi, hogy a kijevi hatóságok kérésére sem küldték el a két megye választói névjegyzékét a népszavazás szervezői, így akik elmennek szavazni, közvetlenül a választási helyiségben iratkozhatnak fel a listára. Több ukrán, illetve egy amerikai kutatás szerint a két megye lakosságának nagy többsége ellenzi a szeparatizmust, azaz az Ukrajnától való elszakadást és csak kis részük szeretné az országrészek Oroszországhoz csatlakozását.

Még súlyosabb az ukrán összecsapás, mint eddig tudtuk

Azzal, hogy a kelet-ukrajnai nagyvárosokban vasárnap megtartják a felkelõk által szorgalmazott függetlenségi népszavazásokat, egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának további megbomlásáról beszélhessünk. Az orosz-ukrán határnál történt tegnap éjszakai erõszakos cselekmények után ma a második világháborús szovjet gyõzelemre emlékezõ rendezvényeket tartanak és feszült légkörben zajlik a felkészülés a vasárnapi eseményekre. Friss felmérések szerint erõsen kétséges, hogy a népszavazások orosz szempontból sikerre vezetnek-e. Mindezzel párhuzamosan folytatódik az üzengetés a nyugati és orosz diplomáciai vezetõk között az oroszok felelõsségérõl az ukrán események hátterében. Egyelõre nem tisztázott, hogy az újabb genfi csúcstalálkozóra sor kerül-e és ha igen, akkor a tárgyalásokra meghívják-e a kelet-ukrajnai szeparatisták vezetõit. A Nyugat és Kijev szerint az a legfontosabb, hogy a május 25-i ukrán elnökválasztás rendben lezajlódjon.

Tényleg falnak ment a forint

A kedd és csütörtök közötti, közel 2%-os erõsödés nyomán olyan szintekre (az euróval szemben 303-ig) kapaszkodott a forint, ahonnan technikai elemzési alapon könnyen jöhet egy visszagyengülés - vetítettük elõre reggel. Azóta jól látszik, hogy ez be is következett, hiszen az euróval szembeni jegyzések a délutáni órákban 304,5-ig emelkedtek. A nyugtalanító orosz-ukrán híráramlás, pontosabban a vasárnapi kelet-ukrajnai választások következményével kapcsolatos bizonytalanság óvatossá tette a befektetõket a hét vége elõtt. Közben a tegnapi Draghi-beszéd üzenete (jövõ hónapban jön a lazítás) alaposan elbánt az euróval.

Mi lenne, ha egy évre elzárnák az oroszok a gázcsapokat?

Az orosz gazdaság az idén valószínűleg recesszióba süllyed az ukrajnai válság következményei miatt, de ennek várhatóan nem lesznek komoly átgyűrűző hatásai az Európai Unió gazdaságaira - áll a Moody's Investors Service pénteken bemutatott elemzésében. A hitelminősítő két, eltérő súlyosságú forgatókönyvet is felvázolt, amelyek közül a súlyosabb azt modellezte, hogy mi történne akkor, ha az oroszok egy évre elzárnák az Európába irányuló gázvezetékek csapjait.

Kezdenek bekeményíteni az oroszok

A nap folyamán több hír is érkezett az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, amelyek arra utalnak, hogy a két ország közötti katonai és gazdasági konfliktus is egyre erőteljesebb.

Veszi az ukrán állampapírokat a Templeton

A Franklin Templeton Investments, az egyik legnagyobb amerikai befektetési alap folyamatosan növeli az ukrán államadósság felvásárlását, jelenleg mintegy 43 százalékát birtokolja, írja az MTI.

Orosz cégeket is sújthatnak az újabb szankciók

Az oroszellenes szankciók kritériumainak és jogi alapjának kiszélesítésére készülnek hétfői tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek, az ukrán válság kitörése óta első ízben cégeket és jogi személyeket is célba véve. A gazdasági szankciókra azonban továbbra sem tartják elérkezettnek az időt a tagállamok, hivatkozik EU-forrásokra a BruxInfó.

További lépéseket mérlegel a NATO

Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.

Putyin visszavonta csapatait - később lesznek az ukrán választások

Az Egyesült Államok és az Európai Unió felõli újabb gazdasági szankciós fenyegetésre, illetve az EBESZ moszkvai tárgyalásának hatására Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán válság enyhítésére irányuló határozott lépéseket tett ma, ami erõteljes pozitív pénz- és tõkepiaci reakciókat váltott ki. Bejelentette, hogy a rá hallgató oroszbarát erõket arra kérte: halasszák el a most vasárnapra kitûzött függetlenségi népszavazásokat a kelet-ukrajnai megyékben. Errõl holnap döntenek az önhatalmúlag kinevezett kelet-ukrajnai szeparatisták. Putyin egyúttal azt is jelezte, hogy az ukrán határnál felsorakozott orosz haderõt hátrébb vonta a határtól. Az EBESZ vezetõje azt jelezte: rövidesen felvázolnak egy olyan menetrendet, amely segít majd enyhíteni az orosz-ukrán válságot. Ennek első lépcsője az lehet, hogy a német kancellár javaslatára olyan kerekasztal-tárgyalásokat rendezhetnek, amelyekre meghívnák a kelet-ukrajnai szeparatistákat is. Eddig ezt a kijevi vezetés határozottan elutasította.

Fontosabb részletek

• A putyini engedményekre az orosz piacokat megtépték, ami más piacokon is éreztette pozitív hatásait
• Igaz az amerikai jegybankelnök délutáni meghallgatásának üzenetei a részvénypiacokon kezdetben hirtelen esést váltottak ki
• Az enyhülõ orosz-ukrán válságra a forint, az OTP és a Richter is határozottan erõsödött
• Ezzel párhuzamosan több hónapos, illetve többéves mélypontra estek egyes forintalapú állampapír hozamok is.

Ukrán válság: megszólaltak a szirénák a lövöldözésben

Hétfõn Moszkvában véletlenül kiszivárogtatták a márciusi krím-félszigeti népszavazás tényleges eredményét, amelybõl teljesen más rajzolódott ki, mint amit eddig hittünk a hivatalos adatok alapján. Az, hogy távolról sem volt egységes a támogatottság az Oroszországhoz való tartozásról, alapvetõen megkérdõjelezi Moszkva azon stratégiáját, amelyet most a feltételezések szerint a kelet-ukrajnai területeken követ. Az oroszok agresszív területszerzésére viszont azért nem eszközölnek erélyesebb szankciókat a nyugati országok, mert egyrészt a NATO fõnöke már nem tart attól, hogy az oroszok lerohanják az ukránokat, másrészt a nyugatiak attól tartanak, hogy a környezõ államok is megsínylenék azt. A Nemzetközi Valutaalap pedig már most alacsonyabb növekedéssel számol az oroszokkal és ukránokkal határos országok kapcsán. Közben az ottani erõszakos cselekményeknek hétfõn legalább tíz, de akár több, mint 30, kedden pedig további 8 halálos áldozata is lehetett, amellyel párhuzamosan az ukrán kormány keleti régióknak szánt gesztusát (egy törvényjavaslatot) ma leszavazott az ukrán parlament.

A Raiffeisen is bezárja fiókjait az ukrán krízisövezetben

Tegnap este a Raiffeisen is követte legnagyobb ukrán versenytársa, a Privatbank példáját: fiókjaikat ideiglenesen bezárják Ukrajna háború sújotta övezetében - számolt be az ITAR-Tass hírügynökség.

Elzárták a gázolajcsapot az oroszok - Megszólalt a MOL is

A német külügyminiszter újabb genfi csúcstalálkozóra tett javaslatot a hétvégi rendkívüli ukrán feszültség (több tucat halálos áldozat, káosz közeli állapot több kelet-ukrajnai nagyvárosban). Az újabb találkozó időpontja egyelőre nem ismert. Áprilisban, közvetlenül húsvét ünnepe elõtt volt már egy ilyen négyoldalú csúcstalálkozó (orosz, ukrán, európai és amerikai külügyi vezetõk részvételével), de az erõszak azonnali beszüntetésére irányuló felszólást már néhány nap múlva megsértették a felek. Az oroszok az ukránokra, az ukránok az oroszokra „mutogattak” és ebben azóta sincs változás, inkább „csak” a cselekmények erõszakosságát illetõen, sajnos rossz irányba.

Háború Ukrajnában - Sokat bukhat az OTP

Erős politikai támogatottságú kormány megalakulása, 10-nél nem gyengébb hrivnya/dollár árfolyam, stabilizálódó gazdaság - ezt az alapforgatókönyvet vázolta fel az OTP menedzsmentje március eleji prezentációjában. Alig 2 hónap leforgása alatt azonban sok minden megváltozott, nem nehéz belátni, hogy nagyon nem ebbe az irányba mennek a dolgok Ukrajnában: a hrivnya/dollár árfolyam azért "csak" 11,5 mert az ukrán jegybank durva kamatemeléseket hajtott végre, az ország közel a szétszakadáshoz és éppen háborúba sodródik Oroszországgal. Az alábbiakban azt elemezzük, mi történhet az OTP ukrán leánybankjával.

Bezár Ukrajna legnagyobb bankja a háborús övezetben

Ukrajna legnagyobb bankja, a Privatbank ideiglenesen bezárta fiókjait az ország keleti felében, megszüntette a készpénzügyleteket a térségben zajló, "a bank dolgozóinak életét veszélyeztető" események miatt.

Gyengébben kezd a forint a borús hangulatban

Az ukrán válság terebélyesedése és a vártnál gyengébb ma hajnali kínai makroadat együttesen méréskelten borongós hangulatot okoz hétfő reggel a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, ez pedig a forintnak sem segít. Mivel a brit piacok ma zárva vannak, így a devizapiacon csekély aktivitás valószínű London nagy súlyának hiánya miatt.

Obama: Washington és Berlin diplomáciai megoldást akar

17 milliárd dolláros mentőcsomagot hagyott jóvá tegnap Ukrajnának az IMF. Az ukrán kormány napokon belül hozzájut 3 milliárd dollárhoz, a fennmaradó összeget pedig többek között az Egyesült Államok, Európa és a Világbank hitelezi. Az első elemzői reakciók szerint nem biztos, hogy ennyi pénz megmenti Ukrajnát a csődtől. Eközben az orosz-ukrán helyzet egyre inkább katonai konfliktussá fokozódik.

Nem lesz elég Ukrajnának az IMF mentőcsomagja

Nem biztos, hogy elég lesz az Ukrajna számára jóváhagyott 17 milliárd dolláros IMF-hitelcsomag - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

Barroso kimondta: Putyinnak egész Ukrajnára fáj a foga

Nincs szükség orosz válaszlépésekre, de az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetõintézkedéseinek következményei lehetnek a nyugati cégek részvételére az orosz energetikai projektekben - jelezte Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban kirótt nyugati szankciók kapcsán. Közben az ideiglenes ukrán államfõ elismerte, hogy a kormány nem ura a donyecki helyzetnek, illetve bejelentette, hogy teljes készültségbe helyezték az ukrán hadsereget.

Záporoznak a szankciók, "kiakadt" a külügyminiszter

Az Egyesült Államok után az Európai Unió is az orosz elnök közvetlen baráti körére kirótt szankciókat hozott, de az orosz tõzsde a mai napon ellenállónak bizonyult az új intézkedésekre. Közben továbbra is fogságban maradt hét EBESZ-megfigyelõ és az oroszbarát szeparatisták csak a saját embereik Kijev általi szabadon bocsátásért cserébe engednék el õket.