A részvénypiacok bizonytalanul kezdték a 2024-es évet, a főbb indexek estek, a technológiai részvények pedig visszaadták a 2023-as hozam egy részét. Ez találgatásokhoz vezetett arról, hogy ez egy átmeneti visszaesés vagy egy hosszabb távú gyengeség kezdete - számolt be a WSJ.
2023 első félévében számos megpróbáltatáson ment keresztül a hazai és globális részvénypiac, de a második féléves emelkedésnek köszönhetően összességében remek éven vannak túl a hazai forintos, lakossági részvényalapok. Bár így is akad, amelyik negatív hozamot tudott csak nyújtani a befektetőknek, azért bőven találunk olyat, amelyik egy év alatt 30%-os hozamot tudott elérni. 2022 óta nagyot változott a világ: míg tavalyelőtt a fejlődő, távoli piacokra fektető részvényalapokkal tudtunk pénzt keresni, 2023 első felében már a fejlett piaci részvények taroltak, 2023 végére pedig odáig is eljutottunk, hogy a a régiós részvénypiacok emelkedtek ki a többi közül.
Egyesek alig várják a Mikulás megérkezését, míg mások (spoiler alert!) belebújnak a Télapó bőrébe a mai nap során. A tőzsdei befektetők minden bizonnyal az első táborba, vagy legfeljebb a metszetbe tartoznak. A december ugyanis a tőzsdei folklór szerint a Mikulás rali időszaka, amely kifejezetten erős szokott lenni a részvénypiacok szempontjából. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre kevesebb ajándékot hozott a Mikulás a befektetőknek decemberben.
Megérkezett a kamatemelési kilátások szempontjából kulcsfontosságú szeptemberi inflációs szám az Egyesült Államokban: a friss adatok szerint az elemzői várakozásokkal ellentétben nem csökkent az éves fogyasztói árindex, a maginfláció ugyanakkor esett. A vártnál kicsit rosszabb számok növelik a kamatemelés esélyét, ami alapvetően nem kedvez a tőzsdéknek, ezért láthatunk kedvezőtlen reakciót a piacokon.
A bankválsággal kapcsolatos aggodalmak szokatlan folyamatokat indítottak el a piacokon, olyan időszakot hoztak, amikor nem csak a hagyományos menedékek, mint az arany, vagy az államkötvények szárnyalnak, de az olyan spekulatívabb eszközök, mint a technológiai részvények, vagy a bitcoin is felülteljesítenek. Pedig jellemzően ezen eszközök nem mozognak együtt - írja a Reuters.
Éles harc folyik a streamingszolgáltatók között: olyan óriások küzdenek egymással, mint a Netflix, a Disney+, az HBO, az Apple és az Amazon. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a minden korábbinál gyorsabb és drágább tartalomgyártást nem minden szereplő fogja sokáig bírni – legalábbis nem a mostani előfizetéses modellben. Ezzel párhuzamosan folyamatosan jelennek meg a streamingszolgáltatók Magyarországon, a felhasználók szinkronnal vagy magyar felirattal hatalmas mennyiségű tartalmat érhetnek el. De hol tart a streamingháború globálisan, és mi a helyzet a magyar csatatérrel, mennyire vagyunk mi apró pont a világ legnagyobb szórakoztatóipari vállalatai számára? Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Portfolio Heti podcastjében Kenderessy Szabolccsal, a SorozatWiki alapító-főszerkesztőjével.
Bár a bankok értéke a visszatérő infláció hírére átmenetileg megemelkedett, de a nagy, határokon átívelő bankfelvásárlások lényegében eltűntek az európai tranzakciós térképről. Közép-Kelet-Európában nincs olyan eladó pénzintézet, amely piaci részesedését tekintve a TOP5-be tartozna, de régiós szinten gyökeret eresztett nemzetközi bankok akár még találhatnak kisebb felvásárlási célpontokat - írja elemzésében Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.
Felemásan indult a tőzsdék szempontjából az idei év, januárban kaptak hideget és meleget is a befektetők. Ennek ellenére voltak olyan alapok, amelyek egy hónap alatt is 5% feletti hozamot értek el, de voltak olyanok is, amelyeknek nem sikerült még talpra állniuk a tavalyi koronavírus-sokkból. A legnagyobb lapok közül például az OTP Supra idén eddig még mínuszban van.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
Piaci szakértők szerint azért nem megy olyan jól a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) értékesítése Európában, mivel az itteni piaci adatszolgáltatók nem osztanak meg megfelelő adatokat a részvényárakra és kereskedési volumenekre vonatkozóan – írja a Financial Times.
1,17 ezermilliárd norvég koronát, tehát mintegy 113 milliárd dollárt vesztett az első negyedévben a norvég vagyonalap a részvénypiacokon – írja a Bloomberg.
162 abszolút hozamú sorozatból 142 zárta pozitív hozammal a tavalyi évet, közülük 83 sorozat legalább 5%-ot hozott, 23-an közülük 10% felett teljesítettek. Az alacsony hozamkörnyezetben nagyot mentek tehát 2019-ben a világ tőkepiacai mellett a hazai szakemberek által kezelt abszolút hozamú alapok is, különösen a legnagyobb, az OTP Supra, amelynek hozamával és vagyonnövekedésével egyik vetélytársa sem tudta felvenni a versenyt. A kategória egésze viszont a jó hozamok ellenére sem tudta egyelőre visszanyerni a befektetők bizalmát, 2019 egyértelműen a tőkevesztésről szólt.
Az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (Esma) szerint hiába a MiFID 2, nem csökkentek a kereskedési költségek, ezért lépésre szánja rá magát – írja a Financial Times.
Amerikában is nagyon jó volt a hangulat pénteken, több tényező együttes hatására zsákolták a részvényeket a befektetők. Különösen örültek annak a kereskedelmi megállapodásnak, amelyet az Egyesült Államok és Kína kötött.
Vegyesen teljesítettek az amerikai tőzsdék a mai kereskedésben, egyik vezető részvényindex sem tudott jelentős pluszt felmutatni eddig. A befektetők szokás szerint a kereskedelmi háborús feszültség miatt aggódtak.
Bár kedvező hangulatban indult a nap, és délelőtt úgy tűnt, hogy az amerikai pénznyomda közelgő vége illetve lassítása miatt a hét korábbi napok esését részben ledolgozhatják a börzék, a nap végére fordult a hangulat. A vezető nyugat-európai tőzsdemutatókat újra lejtőre lökték a befektetők, csakúgy mint a hazai börzét. A BUX végül 2,2 százalékot esett, melyből a Richer kivételével az összes blue chip kivette a részét.
Fontosabb részletek
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
